Friss lista a nyugdíjakról: komoly különbségek vannak Magyarországon
Új adatok mutatják meg a magyar nyugdíjak alakulását, amelyek komoly eltéréseket tárnak fel országszerte – írja a KSH adataira hivatkozva a Szeretlekmagyarorszag.hu.
A KSH legújabb, térségekre lebontott statisztikái alapján a legmagasabb átlagnyugdíj Budapest budai oldalán realizálódik még mindig. Az ország leggazdagabb és legszegényebb térségei között így viszont akár 160 ezer forintos különbség is kialakulhat az átlagnyugdíjakban.
Az adatok szerint továbbra is a budapesti XII. kerület vezet, ahol egy nyugdíjasra átlagosan 358 ezer forint jut
A rangsor második helyén a II. kerület áll mintegy 357 ezer forinttal, míg a harmadik az I. kerület 345 ezer forintos átlaggal
Járási rangsor
A járások között a Budakeszi járás áll az élen 312 ezer forintos átlaggal, mögötte a Tiszaújvárosi és a Dunakeszi járás következik 307, illetve 298 ezer forinttal.
A rangsor végén a Csengeri, Mórahalmi, Kiskőrösi és Kisteleki járások találhatók, ahol utóbbi kettőben az átlagnyugdíj még a 200 ezer forintot sem éri el. A 261 ezer forintos országos átlag alatt marad a járások többsége, közel 140 térség
Kiegészítések és kockázatok
A kérdés súlyát növeli, hogy idén a 13. havi nyugdíj mellett megkezdődött a 14. havi juttatás fokozatos bevezetése is, amelynek első, 25 százalékos részét már februárban kifizették.
A statisztikák mögött valójában a mindennapi megélhetés kérdése húzódik meg, amelyre a Human Rights Watch korábbi jelentése is felhívta a figyelmet.
A jelentés szerint 2018 és 2023 között Magyarországon 6,3 százalékról 16,1 százalékra emelkedett az idősek szegénységi kockázata
Mire érdemes figyelni?
Az érintettek számára a következő időszakban is kiemelten fontosak maradnak a pontos utalási időpontok és a jogosultsági feltételek.
A Magyar Államkincstár már nyilvánosságra hozta a 2026-os utalási naptárat, és a kiegészítő juttatásoknál különösen fontos ismerni a pontos jogosultsági szabályokat.
Sajnos az infláció szerepe továbbra is jelentős
A jelenlegi szabályozás alapján a nyugdíjak alakulását továbbra is döntően az infláció határozza meg. 2026-ban például 3,6 százalékos emelést hajtottak végre, amely az előre jelzett pénzromláshoz igazodott . Ugyanakkor a friss jegybanki előrejelzések szerint az infláció az év végére akár3,8 százalékra is gyorsulhat, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke csökkenhet, ha nem történik év közbeni korrekció.
A rendszer ugyan lehetőséget ad novemberi kiegészítő emelésre, ha az infláció magasabb a vártnál, de ez jellemzően csak utólag kompenzálja a veszteséget, nem előzi meg azt .
A következő években további változások is várhatók: a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése például több lépcsőben történik, 2026-ban még csak 25 százalékos részlettel, amely 2029-re érheti el a teljes összeget.
Ugyanakkor a gazdasági kilátások erősen befolyásolják az extra juttatásokat: gyengébb növekedés esetén például a nyugdíjprémium akár el is maradhat.
Emellett hosszabb távon egyre nagyobb kihívást jelent, hogy a nyugdíjak értéke leszakad a bérektől, és nőnek a különbségek az ellátások között, ami a rendszer fenntarthatóságát és igazságosságát is egyre inkább központi kérdéssé teszi.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Érkezik a Lidlbe a vagyont érő újdonság, ami sok családi...
Nem zacskó, nem is a konyharuha: a pékek trükkje napokkal kitolja...
Ha kaptál ilyen SMS-t, azonnal töröld! A rendőrség kiadott egy...
Soha, de soha ne hagyd a bolti dobozban az áfonyát! Sokan nem...
Meghökkentő lottónyeremények: ketten már jelentkeztek
