Egy ma 5 éves gyereknek soha nem kell majd dolgoznia – állítja az AI-szakértő
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a gazdasági és társadalmi viták egyik központi témájává vált: egyre több vállalat alkalmaz automatizált rendszereket, miközben szakértők arról vitatkoznak, hogy az új technológia hogyan fogja majd átalakítani a munka világát. Vinod Khosla, az OpenAI egyik ismert befektetője úgy véli, a mesterséges intelligencia fejlődése oda vezethet, hogy a jövő generációjának már nem kell dolgoznia a megélhetésért. Khosla – aki 2019-ben dollármilliókat tett bele az OpenAI-ba, akkor, amikor még alig hitt benne valaki – azt állítja, hogy egy ma ötéves gyermek ha a jövőben dolgozik, azt csak örömből vagy önmegvalósításból teszi majd. A friss adatok azonban cáfolják az elképzelést.
A Fortune Titans & Disruptors of Industry című podcastban elhangzott kijelentés az egyik legradikálisabb jóslat a mesterséges intelligencia jövőjéről. Ezzel együtt aki ismeri Khoslát, nem lepődött meg:
az amerikai üzletember régóta terjeszti tézisét, amely szerint 2030 után a jelenlegi munkák körülbelül 80%-át mesterséges intelligencia végezheti majd el.
Érvelése a következő: ha a munkaerő költsége közel nullára csökken, akkor az áruk és szolgáltatások ára is követni fogja ezt, így alacsonyabb jövedelemmel is magasabb színvonalú életstílushoz férhetünk hozzá. Khosla forgatókönyvében az egyetemi képzésre már nem munkaerőpiaci szükségletként, hanem az intellektuális fejlődés választott formájaként tekintenénk.
A paradicsomi állapothoz egy átmeneti időszak vezetne el, amelynek során az emberek betanítanák az AI-ügynökeiket a feladataik fokozatos átvételére.
Mit mutatnak a jelenlegi adatok?
A National Bureau of Economic Research friss tanulmányában közel hatezer vezérigazgatót, pénzügyi vezetőt és más vállalati vezetőt kérdeztek az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból és Ausztráliából. A válaszaikból kiderül, hogy a döntő többség (90 százalék) szerint a mesterséges intelligencia annak ellenére sem gyakorolt jelentős hatást sem a foglalkoztatásra, sem a termelékenységre az elmúlt három évben, hogy a vállalatok 70 százaléka már aktívan használja a technológiát.
A legoptimistább előrejelzésekben is a termelékenység 1,4 százalékos, és a termelés 0,8 százalékos növekedését jósolják a következő három évre.
A legnagyobb kérdés: ki profitál az AI nyújtotta automatizációból?
Khosla elméletével a másik gond, hogy még ha jelentősen növeli is a termelékenységet az AI, semmi sem garantálja, hogy az előnyöket szétosztjuk majd. A gazdasági rendszer működésétől függ, hogy az automatizációból származó nyereség alacsonyabb árakban, magasabb bérekben vagy inkább a vállalatok és befektetők profitjában jelenik meg.
A befektető maga is elismeri, hogy ez a kritikus pont, és olyan intézkedéseket javasol, mint például szuverén vagyonalapok létrehozása, amelyeket a mesterséges intelligencia által termelt nyereségből finanszíroznának, vagy a 100 ezer dollár alatti jövedelmek jövedelemadójának eltörlése.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Máshol 1 db ára ennyi, a Lidl 14 részes szettet ad 7999 forintért...
Vasárnapi boltzár jön: változik a Lidl, Penny, Aldi és a többi...
Indul a roham az Aldiba: rengetegen lecserélhetik a 2999 forintos...
Nyártól nagy változás jön a mobilszámoknál - szakértők...
Minden 50 év fölötti nőt érint: ilyen gyakran kellene...
