A sötét folyosón vagy a nappaliban pislákoló zöld LED-fény szinte minden háztartásban ismerős látvány. Sokakban ilyenkor felmerül a kérdés: vajon jelent-e bármilyen kockázatot, ha a Wi-Fi egész éjjel bekapcsolva marad, miközben mi nyugodtan alszunk? Annak megértéséhez, hogy van-e értelme éjszakára kikapcsolni az otthoni router, több szempontot is meg kell vizsgálni. A kérdés nem fekete-fehér: a válasz nagyban függ az életvitelünktől és az otthoni környezetünktől.
Technológiai szempontból nem kérdés: a folyamatosan bekapcsolt Wi-Fi a legkényelmesebb megoldás. A routereket eleve úgy tervezték, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján működjenek. Egy kikapcsolt router visszaindítása viszont időigényesebb folyamat, mint sokan gondolják: a készüléknek önellenőrzéseket kell futtatnia, újra kell kapcsolódnia a hálózathoz, majd egyeztetnie az internetszolgáltatóval. Ez akár percekig is eltarthat – pont elég ahhoz, hogy bosszankodjunk, ha azonnali kapcsolatra lenne szükségünk.

A helyzet még problémásabb akkor, ha az otthonunkban felhőalapú kamerarendszer, riasztó vagy okosérzékelők működnek. Ilyenkor a router kikapcsolása szó szerint „vakfoltokat” hoz létre az éjszakai órákban, amikor a betörések kockázata a legnagyobb.
Ugyanakkor a folyamatos működésnek van árnyoldala is.
Egy aktív router látható és jobban támadható. Amíg sugározza a jelet, egy rosszindulatú támadó – akár távolról, akár a közelben – megpróbálhat hozzáférni a hálózathoz. Siker esetén minden csatlakoztatott eszköz veszélybe kerülhet, az okostévétől kezdve a mobiltelefonig. Éppen ezért, ha a router éjszaka is bekapcsolva marad, kulcsfontosságú a megfelelő védelem: erős jelszó, a gyári beállítások megváltoztatása, valamint modern titkosítási eljárások, például WPA2 vagy még inkább WPA3 használata. Ezekkel a lépésekkel a kockázat jelentősen csökkenthető.
Veszélyes lehet az egészségünkre?
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a Wi-Fi egészségügyi hatása. Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján a tudományos közösség – köztük a IARC, azaz a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség – a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőket a 2B csoportba sorolta. Ez a besorolás azt jelenti: „lehetségesen rákkeltő”. Fontos azonban hangsúlyozni, mit takar ez a kategória. A 2B csoportba olyan anyagok is tartoznak, mint például az aloe vera kivonat vagy az aszpartám. A jelenlegi tudományos bizonyítékok nem igazolják egyértelműen, hogy a háztartási Wi-Fi-daganatos megbetegedéseket okoznána. Ezek a hullámok ugyanis nem ionizáló sugárzások, vagyis nincs elegendő energiájuk ahhoz, hogy károsítsák a DNS-t.
Aki mégis az elővigyázatosság elvét követné, annak kézenfekvő megoldás lehet a router kikapcsolása vagy legalább az elektronikus eszközök eltávolítása az ágy közeléből. Ugyanakkor érdemes tudni: egy router kibocsátása jellemzően jóval alacsonyabb, mint egy hívás közben használt mobiltelefoné. Ezt erősítette meg Francesco Bochicchio, az Olasz Közegészségügyi Intézet szakértője is, aki a Corriere della Sera hasábjain így fogalmazott: a tabletek, számítógépek és Wi-Fi-routerek sugárzása hasonló vagy alacsonyabb a mobiltelefonokénál, ezért egészségügyi kockázatot nem jelent, ha éjszaka is bekapcsolva maradnak.
Spórolás a villanyszámlán – megéri?
A döntésnél nem hagyható figyelmen kívül a pénztárca és a környezet sem. Egy átlagos Wi-Fi-router fogyasztása nagyjából 8–10 watt. Elsőre elhanyagolhatónak tűnik, ám éves szinten, folyamatos üzemelés mellett ez már több kilowattóra fogyasztást jelent. Ha a készüléket minden éjjel körülbelül nyolc órára kikapcsoljuk, éves szinten néhány ezer forintot megspórolhatunk.
Ez egyéni szinten nem tűnik soknak, de országos szinten, több millió háztartással számolva már komoly energia-megtakarítást jelenthet.
Akik nem szeretnének minden este a konnektorral bajlódni, azoknak egyszerű megoldás lehet egy időzített vagy okos konnektor használata, amely automatikusan lekapcsolja a routert az éjszakai órákban.

