Mikor lesz új miniszterelnök Magyarországon? Lépésről lépésre, mi történik a következő hetekben
Az április 12-i országgyűlési választáson a szavazatok 52,79 százalékát megszerezve a Tisza Párt végzett az élen, amely eddig 138 mandátumot szerzett biztosan a 199 fős Országgyűlésben, így kétharmados többséget biztosított magának. Ez azt jelenti, hogy a 16 éve kormányzó Fidesz átadja a hatalmat a győztes pártnak: nézzük, hogyan zajlik pontosan a folyamat, és mikor érezhetjük saját bőrünkön a változást!
Még hetekig hatalomban marad a Fidesz-kormány
Annak ellenére, hogy a választáson elsöprő győzelmet aratott a Tisza Párt, a hatalomátadás nem egyik napról a másikra történik. Egyelőre a Fidesz alkotja a kormányzó többséget a magyar országgyűlésben, tehát egészen addig a korábbiakhoz azonos jogkörökkel rendelkezik, ameddig fel nem áll az új Országgyűlés.
Az Alaptörvény értelmében az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a választást követő 30 napon belül kell összehívnia, vagyis legkésőbb május 12-ig kerülhet rá sor. A pontos időpont kijelölésével a köztársasági elnök általában megvárja a választás jogerős eredményének kihirdetését. Ez azonban akár heteket is igénybe vehet a levélszavazatok számlálása és az esetleges újraszámlálások miatt: a Nemzeti Választási Bizottság az igazságügyi miniszter rendelete alapján legkésőbb május 4-ig állapítja meg a végeredményt.
A pontos időpontok kiszámításában támaszkodhatunk a korábbi választások menetrendjére: 2022-ben április 3-án tartották a szavazást, az NVB április 16-án hirdette ki az eredményt, az alakuló ülést pedig Áder János egykori köztársasági elnök május 2-ára hívta össze. Az alakuló ülésen a frissen megválasztott képviselők leteszik az esküt, majd megválasztják a parlament vezetőit és létrejönnek a frakciók, bizottságok. Itt jelölik és választják meg a miniszterelnököt is, ami elindítja az új kormány megalakulását.
Vagyis ezen az ülésen dől el, ki irányítja az országot a következő ciklusban.
„Az új kormány a működését annak megalakítása után azonnal megkezdi” – mondta lapunknak dr. Kollarics Flóra alkotmányjogász.
„A kormány akkor alakul meg, amikor a köztársasági elnök kinevezi a miniszterelnök által javasolt minisztereket. Ehhez tehát szükséges, hogy a parlament megválassza az új miniszterelnököt (erre akár az alakuló ülésen sor is kerülhet; sor szokott kerülni rá), majd a miniszterelnök által javasolt személyeket (legalább két minisztert), ki kell neveznie a köztársasági elnöknek. A parlament alakuló ülését a választásokat követő 30 napon belül kell összehívnia a köztársasági elnöknek, a miniszterek kinevezésére törvényi határidő nincs.”
Elméletben ez a folyamat tehát hosszasan elhúzódhat, de a gyakorlatban – különösen nagy arányú győzelmek esetében – általában 4-5 hetes átmeneti időszakkal számolhatunk.
Ezt teheti a kormány az elkövetkező hetekben
Az új Országgyűlés megalakulásáig a jelenlegi kormány jogköre változatlan marad, bár Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje már felszólította a Fidesz képviselőit arra, hogy a választás másnapjától kezdve ügyvezető kormányként járjanak el, és ne tegyenek olyan intézkedést, amely a következő kormány működését akadályozná.
„A leköszönő kormány onnan, hogy megalakul az új Országgyűlés, úgynevezett ügyvezető kormánnyá válik, ügyvezető miniszterekkel és miniszterelnökkel;
és az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat
– szögezte le dr. Kollarics Flóra. „A miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Az ügyvezető miniszterek pedig az új miniszterek kinevezéséig vagy az új kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.”
A köztársasági elnök még bezavarhat
Az Országgyűlés alakító ülésén Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kell javaslatot tennie a miniszterelnök személyére, melyet az új Országgyűlés tagjai szavaznak meg. A köztársasági elnök általában a választáson nyertes párt jelöltjét terjeszti fel a feladatra, ez azonban nem törvényi kötelezettsége.
A köztársasági elnök bárkit jelölhet miniszterelnöknek, aki a törvényi feltételeknek megfelel: magyar állampolgárságú és büntetlen előéletű
– fogalmazott a szakértő. „Egyfajta politikai megfontolás, hogy a győztes párt által támogatottat szokás jelölni, mivel a parlamentnek meg kell választani abszolút többséggel (ami a teljes plénum több mint a fele), ez pedig nyilván nem valósul meg, ha nem a támogatott személy kerül jelölésre. Sajnos előállhat olyan helyzet, hogy nem a nyertes párt által támogatott jelöltet jelöli a köztársasági elnök, erre megvan a lehetősége. Ez azért lenne sajnálatos, mert ha kétszer egymás után nem választja meg a köztársasági elnök által jelölt személyt a parlament, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést és kiírhat új választásokat. Megjegyzem, ezt könnyű azzal elkerülni, ha az új Országgyűlés megválasztja a köztársasági elnök jelöltjét, majd egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lecseréli az eredetileg is támogatott jelöltre.”
A törvényi lehetőség tehát adott, hogy Sulyok Tamás ne Magyar Pétert ajánlja a miniszterelnöki pozícióra, azonban az új Országgyűlés összetételét tekintve rendkívül valószínűtlen, hogy így tenne. Amennyiben mégis így dönt, az Országgyűlés továbbra is érvényesítheti akaratát, és miniszterelnökké választhatja Magyar Pétert.
Mikor jönnek a változások?
Láthatjuk tehát, hogy a konkrét, érezhető változásokra minden bizonnyal várnunk kell, hiszen a jogrend egyelőre nem módosul. Az országban azonban hosszú ideje rendkívüli jogrend, vagyis vészhelyzeti rendeleti kormányzás van érvényben, ami sok szempontból befolyásolja a törvényhozás menetét. „Alapvetően nem kellene, hogy érzékelhető legyen a változás a mindennapokban” – felelte kérdésünkre dr. Kollarics Flóra. „Ugyanakkor mi már eleve veszélyhelyzeti rendeleti kormányzásban élünk, így
ha csak ez megszűnik, már pozitívabb a jogalkotás átláthatósága és követhetősége és ekként a nyilvánosság számára is könnyebben ellenőrizhető.
Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszédet mond a párt eredményváró rendezvényén az országgyűlési választásokat követően a budapesti Batthyány téren 2026. április 12-én. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
