Virtuális túra Szlovákiában: mit együnk, hallgassunk, nézzünk?

Balázs
Maradjunk egy kicsit a környékünkön, hiszen átlagosan a szomszédainkról se tudunk sokkal többet, mint bármelyik távoli népről, így nem haszontalan megnézni, hogy mivel mulatják idejüket a szlovákok.

Az utóbbi száz év során a szlovákokkal inkább arra próbáltunk fókuszálni, hogy mik azok, amikben különbözünk egymástól, holott a két nép sok évszázadon élt egymással relatív békességben, nagyon sokáig nem alakultak ki azok az áthidalhatatlannak tűnő eltérések, amik már léteztek kulturálisan és társadalmi szinten is mondjuk a szerbek, vagy a románok esetében. Hogy gyorsan egy példát is hozzak rá, az 1848-as szabadságharc idején a szlovák férfilakosságnak, népességi arányaihoz képest, nagyobb hányada szolgált a honvédseregben, mint a magyar férfiaknak.

Tulajdonképpen a 19. század végéig alig volt bajunk egymással, sőt, még az 1918-as nagy összeomlás idején is opció volt, hogy a szlovákok esetleg szívesebben maradnának velünk, mint bútoroznának össze a csehekkel. Ez a hajó azonban sajnos elment, egyrészt a csehek jobb érdekérvényesítő képessége, valamint a korabeli magyar politikai elit vaksága miatt, akik a 24. órában sem látták át a helyzet súlyosságát.

Szóval a régi sérelmeken való értelmetlen őrlődés helyett inkább próbáljuk megismerni szomszédainkat és nézzük meg, hogy milyenek is ők valójában.

Mit olvassunk?

A ma ismert szlovák irodalom lényegében Anton Bernolákkal kezdődött, bár ő még inkább latinul publikált, azonban Bernolák volt az, aki lépéseket tett az önálló szlovák irodalmi nyelv megalkotásásáért és az ő munkásságának köszönhető, hogy a szlovák irodalom ma nem cseh nyelvű.

Anton Bernolák (1762–1813)
Anton Bernolák (1762–1813) (Forrás: Wikimedia Commons)

A 19. század legismertebb szlovák költői közül meg kell említeni a radikalizmusában a szlovákok Petőfijének is tekinthető Janko Kráľ-t, a romantikus lírában utazó, a világ leghosszabb szerelmes és egyben hazafias versét jegyző Andrej Sládkovičot és a triász messze legnépszerűbb tagját, Pavol Országh-Hviezdoslavot. Utóbbit a magyar olvasók Országh Pál néven is ismerhetik, mivel vegyes családban született és Arany, illetve Petőfi hatására kezdetben magyar nyelven írta a verseit, csak később tért át a szlovákra. Jelentős költészeti munkássága mellett műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította le szlovákra Az ember tragédiáját is.

Pavol Országh Hviezdoslav (1849–1921)
Pavol Országh Hviezdoslav (1849–1921) (Forrás: Wikimedia Commons)

A 20. századi szlovák irodalom egyik megkerülhetetlen alakja a naturalizmus és a mesék világa által egyaránt megérintett František Švantner volt, akinek két novelláskötete is megjelent magyarul.

Igen népszerűek Szlovákiában a tavaly elhunyt Pavel Vilikovský művei is. Az iróniára való fogékonysága és a nyelvvel való izgalmas játékai miatt írásai leginkább Esterházy Péter munkásságához hasonlíthatók.

Pavel Vilikovský (1941–2020)
Pavel Vilikovský (1941–2020) (Forrás: Wikimedia Commons)

Mit nézzünk?

A szlovák filmipar nehezen választható le a cseh moziról, hiszen a csehszlovák vígjáték a szocializmus idején legalább annyira fogalom volt (gondoljunk itt például Milos Forman betiltott, de világhírű Tűz van babámjára), mint az észt rajzfilm. Ennek ellenére még sem a csehszlovák filmgyártás bugyraiban fogunk elmerülni, hanem az önálló szlovák filmek közül fogunk nektek válogatni, bár tény, hogy a csehekkel való együttműködés így is tetten érhető lesz.

Persze mielőtt nagyon belemerülnénk a legfrissebb szlovák filmekbe, Elo Havetta nevét mindenképpen meg kell említenünk, aki a cseh újhullám kiváló szlovák követője volt, de sajnos rövid élete és a kommunisták általi betiltása miatt csak két nagyjátékfilmet készíthetett el.

A legdrágább valaha készült szlovák film a Báthory volt, ami Báthory Erzsébet véres történetét eleveníti fel némi cseh, angol, magyar és amerikai segítséggel.

A vígjátékok közül különösen népszerű volt Szlovákiában a Vsetko alebo nic (Mindent vagy semmit), ami arról szól, hogy három jóbarát (Linda, Vanda és Edo) életét mennyire felforgatja négy jóképű férfi színrelépése.

A politikai krimi műfaját erősíti az Únos (Emberrablás), ami a Csehországtól frissen elszakadó szlovák állam legnagyobb hírveréssel járó, ám máig feltáratlan bűnügyét járja körül. Ez az akkori államfő, Michal Kováč fiának elrablása volt, amiről sokan úgy gondolják, hogy a hátterében a maffiamódszerektől sohasem idegenkedő Vladimír Mečiar miniszterelnök állt.

Mit hallgassunk?

A szlovák népzene is eltérő tájegységenként, például a kelet-szlovákiai régió zeneisége nagyban rezonál a magyar népzenére. Ez érthető is, hiszen nem volt olyan nagyfokú elkülönülés a térség magyar és szlovák lakói között, amiért kinéztek volna bárkit is a társaságból azért, mert a másik nótáját fütyüli.

 

 

 

A szlovák komolyzene egyik legfontosabb alakja a romantika szellemében alkotó Ján Levoslav Bella volt.

A szlovák jazz atyjának Peter Lipat tartják.

 

 

 

A rockosabb, punkosabb vonalat a pozsonyi Ine Kafe zenekar hozza:

Létezik szlovák grunge is, ezt pedig a Gladiator nevű banda hozza a műfaj követelményeit fényesen megugorva:

 

 

 

Északi szomszédainknál a metálért többek között a Bardorian felel:

A szlovák hip-hop egyik üstököse pedig Vec.

 

 

 

Mit együnk?

Előre le kell szögezni, hogy a tradicionális szlovák konyha, hasonlóan a magyarhoz, nem bánik túl szépen a gluténérzékenyekkel és náluk csak a laktózérzékenyeket utálja jobban. Amúgy príma juhtúrós-szalonnás krumplinokedlit adnak, amit mi valamiért sztrapacskának hívunk, miközben ez a szlovákok szerint a halusky, és amit ők sztrapacskának hívnak, az a krumplinokedli + savanyú káposzta + pirított szalonna kombó. Ezt érdemes észben tartanunk, különben csalódni fogunk, amikor sztrapacskát rendelünk.

Előételként érdemes kipróbálni az egykori birodalmi életérzés miatt máig Liptauernek hívott eredeti liptói körözöttet.

Ha pedig valami fajsúlyosabb kajára pályáznánk, akkor a random sült hús, valami szósz, plusz knédli vonal általában jól szokott arrafelé elsülni.

Amennyiben a húsokat hanyagolnánk, akkor meg menjünk rá a krumplilángos, krumplipalacsinta vonalra, ezeket fokhagymásan vagy juhtúrósan adják, esetleg köretként valami szószos húshoz. Ami viszont kötelező, hogy mindezt illik jóféle szlovák, illetve cseh sörrel bőségesen megöntözni, csak arra figyeljünk, hogy ne igyuk magunkat irredentára, mert az udvariatlanság.