Magyarország térképe díszíti a Vatikán falát, alatta egyetlen mondat olvasható
Az egyik legismertebb magyar eredetű emlék a Szent Péter-bazilika főhajójának padlóján látható: az esztergomi bazilika hosszmértéke, amelyet 1977-ben véstek kőbe. A bazilika bronzkapujának domborművei pedig Luxemburgi Zsigmond magyar király császárrá koronázásának jeleneteit örökítették meg – írja az ATV.

A Szent Péter sírját körülvevő körfolyosóról nyíló egyik kápolna falán egy 17. századi freskón valószínűleg Nagy Lajos magyar király látható, amint az 1350-es szentév alkalmával a Szent Arc ereklye – Veronika kendője – előtt hódol.
Magyarok is nyugszanak itt
A magyar jelenlét a németek ősi temetőjében, a Campo Santo Teutonicóban is erős, ahol több magyar is nyugszik, köztük Debreczeni Miklós, Farkas Géza, Ladomerszky Miklós és Csertő Sándor. Mester István, a római Szent István Ház egyik alapítója szintén szerepel egy emléktáblán, bár hamvai azóta hazakerültek Egerbe.
A Vatikáni Múzeumban is találhatók magyar műalkotások, például Hajnal János 86 festménye, Gy. Szabó Béla fametszet-sorozata, valamint a Szent Korona és a jogar másolata – ám ezek egyelőre raktárban pihennek, nincsenek kiállítva.
A múzeum egyik folyosóján, a Salone Sistino utáni termek egyikében látható egy különleges jelenet:
VII. Piusz pápa hintója mögött egy magyar huszár alakja jelenik meg.
A Radetzky-huszárezred tisztje, Horváth Nepomuki János kísérte a pápát száműzetéséből visszatérve. Szolgálataiért a Krisztus-renddel tüntették ki. Úgy tartják, Petőfi Sándor az ő alakját vette alapul a János vitéz megformálásához.
A legkülönlegesebb magyar vonatkozású műalkotások egyike azonban az Apostoli Palota Raffaello-loggiáinak harmadik szintjén látható. Ebben a közönség elől elzárt részben a 16. században különböző országok térképeit festették a falakra, köztük Magyarországét is. A térkép alá egy rövid, ám beszédes mondat került:
„Kitűnik termékeny földjével, aranya bőségével, férfiai vitézségével.”