Összeomlik a külföldiek paradicsoma: „Nehéz munkát találni, kevesebbet fizetnek”
A magas fizetések, a biztonság és a jó életminőség továbbra is vonzza a külföldi munkavállalókat, a svájci munkaerőpiac azonban már nem ugyanazt kínálja, mint korábban.
A gazdasági lassulás, a vállalatok költségcsökkentése, a mesterséges intelligencia terjedése és a külföldiek szerepéről zajló politikai vita egyaránt hatással van a helyzetre.
Külföldiként egyre nehezebb munkát találni Svájcban
A változást külföldi munkavállalók saját tapasztalatai is érzékeltetik. Svájc vezető gazdasági és üzleti magazinja, a Bilanz hasábjain nyilatkozott Carmen P., aki Spanyolországból érkezett Svájcba az 1990-es évek végén. Zürichben könyvvizsgálóként kezdett dolgozni, akkor 100 ezer frankos éves fizetéssel. Később az orvostechnológiai ágazatban helyezkedett el, ahol keresete csaknem 250 ezer frankra emelkedett.
Miután gazdasági okok miatt elveszítette állását, ma megbízásos munkákat végez a beszerzés területén. Állandó pozíciót nehezen talál, ebben pedig a német nyelv nem megfelelő ismerete is hátráltatja.
Svájc korábban rendkívül érdekes piac volt a külföldiek számára. A széljárás azonban megfordult, egyre nehezebb külföldiként munkát találni
– mondta.
Több külföldi lesz munkanélküli
A számok is a romló helyzetet mutatják. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint az EU- és EFTA-állampolgárok munkanélküliségi rátája Svájcban 2026 második negyedévében 6,6 százalék volt. A svájci állampolgárok esetében ugyanez az arány 3,4 százalékot tett ki.
A 6,6 százalékos érték 2016 óta a legmagasabb második negyedéves adat ennél a csoportnál.
Zürich kanton munkaügyi hivatala szintén a külföldi álláskeresők számának növekedését tapasztalja. Az elmúlt három évben emelkedett azoknak a felsőfokú végzettségű, B típusú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieknek a száma, akik álláskeresőként regisztráltak a munkaügyi hivataloknál. A B típusú engedély egy svájci tartózkodási engedély, amelyet többek között azok a külföldiek kaphatnak, akik hosszabb ideig élnek és dolgoznak az országban.
2026 júliusában a magasan képzett külföldiek munkanélküliségi rátája Zürich kantonban 4 százalék volt, miközben a kanton teljes átlaga 2,9 százalékot tett ki.
Az első fizetésnél jelentős lehet a különbség
Nemcsak az álláskeresés vált nehezebbé, hanem a külföldiek kezdő fizetése is elmaradhat a svájci munkavállalókétól.
Yana Senina, a Google korábbi zürichi toborzója és a Recruiting Backstage alapítója szerint
a külföldről érkező munkavállalók az első svájci állásukban általában 20–30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a hasonló pozícióban dolgozó svájci kollégáik.
Ennek egyik oka szerinte az lehet, hogy a külföldről érkező álláskeresők kevésbé ismerik a helyi béreket. Az újonnan érkezők emellett gyakran nem számolnak megfelelően a svájci megélhetési költségekkel sem.
A külföldiek kezdeti bérhátrányát Reto Föllmi, a St. Galleni Egyetem professzora is kimutatta egy kutatásban. Kollégáival a svájci nyugdíjbiztosítás adatait elemezték, és azt találták, hogy a bevándorlók kezdetben 5–10 százalékkal kevesebbet keresnek a hasonló svájci munkavállalóknál.
A különbség azonban idővel megfordulhat. A nyugat- és észak-európai uniós országokból érkező,
magasan képzett férfiak öt év után akár 14 százalékkal többet is kereshetnek svájci társaiknál. A magasan képzett nőknél a különbség közel 30 százalékra nőhet.
A munkaadók vitatják a rendszeres bérhátrányt
A Svájci Munkaadói Szövetség nem ért egyet azzal az állítással, hogy az EU-ból és az EFTA-ból érkező magasan képzett munkavállalók rendszeresen 20–25 százalékos bérhátránnyal kezdenének Svájcban.
A szervezet szerint nincs olyan megbízható tudományos bizonyíték, amely alapján rendszerszintű alulfizetésről lehetne beszélni. A különböző bérszinteknek más okai is lehetnek, például a tapasztalat, a munkakör, a korábbi szakmai háttér vagy az adott ágazat.
A gazdasági lassulás is ront a helyzeten
A svájci munkaerőpiac egészét is érinti a romló gazdasági környezet. Az ILO szerint az ország teljes, szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája 2026 második negyedévében 5,1 százalékra emelkedett. Ez az 1990-es évek óta a legmagasabb érték.
Matthias Mölleney, korábbi HR-vezető és a Peoplexpert tanácsadó cég alapítója szerint a nehezebb munkaerőpiaci helyzetben a külföldieket különösen érzékenyen érintik a leépítések.
Az EU-ból érkező munkavállalók közül sokan magasan képzett, de
rutinszerű feladatokat végző pozíciókban dolgoznak. Ezek egy részét a vállalatok egyre inkább automatizálják, illetve mesterséges intelligenciával váltják ki.
Közben a költségcsökkentés miatt egyes vállalatok olyan országokba helyeznek át munkafolyamatokat, ahol olcsóbb a munkaerő.
Az „expat” szó már politikai töltetet is kapott
Az „expat” angol kifejezést eredetileg főként azokra használták, akiket a munkáltatójuk ideiglenesen külföldre küldött dolgozni. A szó jelentése azóta kiszélesedett, és Svájcban egyre inkább a magasan képzett, külföldről érkező munkavállalók megnevezésére használják.
A kifejezés azonban mára politikailag is terheltebbé vált. A 2026 júniusában tartott, „10 milliós Svájc” néven ismert népszavazás előtti kampányban a magasan képzett külföldieket is összefüggésbe hozták az ország lakhatási problémáival.
A kampányban az expatokat részben a bérleti díjak emelkedésével és a túlzsúfolt vonatokkal kapcsolatos problémák egyik okozójaként mutatták be.
A külföldi munkaerő további drágítása is felmerült
Az Európai Unió és Svájc közötti Bilaterális III megállapodások tárgyalásain egy védzáradék szigorítása is felmerült. Ennek aktiválása esetén a vállalatoknak a tervek szerint 4000 frankos hozzájárulást kellene fizetniük minden egyes EU-s munkavállaló után.
A svájci munkaadói szervezet ellenzi a javaslatot, mert szerintük az tovább növelné a külföldi munkaerő alkalmazásának költségeit egy olyan időszakban, amikor a vállalatok egyébként is költségnyomás alatt vannak.
A svájci munkaerőpiac vonzerejét a munkajogi különbségek is befolyásolhatják. Mölleney szerint a német munkavállalók számára különösen szembetűnő lehet, hogy Svájcban gyengébb a munkaviszony megszüntetésével szembeni védelem, mint Németországban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Európa egyik leggazdagabb országa, ahol közel 1 millió forint az...
Egy férfi négy éven át egyedül élt egy óceán közepén fekvő...
Fagylalt 120 forintért, burek 220-ért: üdvözlünk a Balkán...
Marokkóba utaztam, és már az első nap rájöttem: ezekre a...
A görög sziget, ahol a malackák együtt fürdenek a turistákkal
