Óraátállítás: a nyárit a téli időszámítás váltja - egy újabb tartományban viszont már többé nem tekerik vissza az órákat
Miközben Magyarországon és Európa nagy részén továbbra is évente kétszer kell átállítani az órákat, a világ számos pontján már régóta nem foglalkoznak ezzel. Idén újabb térség csatlakozott azokhoz, akik végleg megszüntették a nyári és a téli időszámítás közötti váltást. Az Európai Unióban évek óta húzódik a kérdés, és bár korábban már az eltörlés mellett foglaltak állást, egyelőre semmi jele annak, hogy hamarosan mi is megszabadulnánk az óraátállítástól.
Magyarországon 2026. október 25-én, vasárnap hajnalban kezdődik a téli időszámítás. Hajnali 3 órakor 2 órára állítjuk vissza az órákat, így egy órával többet alhatunk. Ugyanezen a napon az Európai Unió többi érintett tagállamában is megtörténik majd az átállás.
Itt már végleg eltörölték az óraátállítást
A kanadai Brit Columbia tartományban idén pontot tettek az évek óta tartó vita végére: a térség nagy részén megszüntették az óraátállítást. A döntés értelmében a lakosok többségének idén március 8-án kellett utoljára átállítania az óráját, amikor megkezdődött a nyári időszámítás.
November 1-jén, amikor Kanada jelentős részén visszatérnek a téli időszámításhoz, Vancouverben és a tartomány nagy részén már nem változik az idő. Brit Columbia ugyanis egész évben megtartja a nyári időszámítást, vagyis az UTC-7 időzónát.
A helyi kormányzat elsősorban azzal indokolta a döntést, hogy az óraátállítás feleslegesen megnehezíti a családok mindennapjait, megzavarhatja az alvási szokásokat, és a vállalkozások számára is többletfeladatokat jelent. Az állandó időszámítástól egyszerűbb tervezést, kiszámíthatóbb napirendet és kevesebb kellemetlenséget várnak. A változás nem érinti egységesen az egész tartományt. Egyes keleti térségekben továbbra is a korábban alkalmazott, eltérő időzónaszabályok maradnak majd érvényben.
Európában már 2031-ig megvannak az óraátállítás időpontjai
Míg Brit Columbiában már meghozták a döntést, az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni az óraátállítás eltörléséről. Pedig a változtatás terve egyáltalán nem új: az Európai Bizottság már 2018-ban javasolta, hogy szüntessék meg az évente kétszeri átállítást, az Európai Parlament pedig 2019-ben támogatta az elképzelést.
A reform megrekedt, mivel a tagállamok nem tudtak közös álláspontra jutni.
A legnagyobb kérdés az, hogy az egyes országok melyik időszámítást tartanák meg véglegesen, és hogyan lehetne elkerülni, hogy Európában egymástól eltérő szabályok nehezítsék a közlekedést, a kereskedelmet és a mindennapi életet.
Az Európai Bizottság 2026 márciusában már a 2031-ig esedékes óraátállítások időpontjait is közzétette. Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig biztosan marad a jelenlegi rendszer. A dátumokat a hatályos szabályozás alapján határozták meg, amelyet egy későbbi megállapodással bármikor módosíthatnak. Egyelőre viszont nincs konkrét menetrend az óraátállítás eltörlésére, így Magyarországon egyelőre továbbra is számolni kell a tavaszi és az őszi átállítással.
Ezekben az országokban már nem kell átállítani az órákat
Brit Columbia nem az első térség, ahol felhagytak az óraátállítással. A világ számos országában már évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy nincs szükség a nyári és a téli időszámítás közötti váltásra. Európában például Izland, Oroszország, Fehéroroszország és Törökország sem alkalmazza már a szezonális óraátállítást. Törökország 2016-ban tért át az állandó nyári időszámításra, így azóta ősszel sem állítják vissza az órákat.
Hasonló döntések születtek a világ más részein is.
Brazília 2019-ben hagyott fel az óraátállítással, Irán és Jordánia 2022-ben követte a példáját, Paraguay pedig 2024-ben döntött úgy, hogy egész évben megtartja a nyári időszámítást. Ukrajnában még nem sikerült lezárni a kérdést. Bár az ország parlamentje 2024-ben megszavazta az óraátállítás eltörlését, a jogszabály nem lépett hatályba. Emiatt 2026 tavaszán is előreállították az órákat, és a jelenlegi szabályok szerint október 25-én ismét visszatérnek a téli időszámításhoz.
Országok és térségek, ahol már megszűnt az óraátállítás
Az alábbi országokban és területeken korábban alkalmazták az óraátállítást, mára azonban felhagytak vele, zárójelben, hogy mikor:
- Európa és Közép-Ázsia: Izland (1967), Oroszország (2010), Fehéroroszország (2010), Törökország (2016), Örményország (2011), Azerbajdzsán (2015), Grúzia (2014), Kazahsztán (2004), Kirgizisztán (2005), Tádzsikisztán (1991), Türkmenisztán (1991), Üzbegisztán (1991).
- Amerika és a Karib-térség: Argentína (2009), Barbados (1980), Belize (1983), Bolívia (1932), Brazília (2019), Brit Columbia, Kanada (2026), Costa Rica (1992), Dominikai Köztársaság (1974), Ecuador (1993), Salvador (1988), Falkland-szigetek (2010), Guatemala (2006), Honduras (2006), Jamaica (1983), Kolumbia (1993), Martinique (1980), Nicaragua (2006), Paraguay (2024), Peru (1994), Puerto Rico (1945), Uruguay (2015).
- Ázsia: Banglades (2009), Kína (1991), Hongkong (1979), India (1945), Irak (2007), Irán (2022), Japán (1951), Jordánia (2022), Makaó (1979), Malajzia (1941), Mongólia (2016), Pakisztán (2009), Fülöp-szigetek (1978), Szingapúr (1936), Srí Lanka (1945), Dél-Korea (1988), Szíria (2022), Tajvan (1979).
- Afrika: Algéria (1980), Botswana (1944), Zöld-foki Köztársaság (1945), Ghána (1942), Lesotho (1944), Líbia (2013), Madagaszkár (1954), Mauritius (2009), Namíbia (2017), Sierra Leone (1962), Dél-afrikai Köztársaság (1944), Szudán (1985), Dél-Szudán (1985), Csád (1980), Tunézia (2008).
- Óceánia és a csendes-óceáni térség: Fidzsi (2021), Guam (1977), Új-Kaledónia (1997), Szamoa (2021), Tonga (2017), Vanuatu (1993).
A felsoroltakon kívül számos olyan ország is van, ahol soha nem alkalmazták az óraátállítást, máshol pedg csak bizonyos országrészekben kell évente kétszer átállítani az órákat.
Tényleg spórolunk az óraátállítással?
Az óraátállítást eredetileg energiatakarékossági céllal vezették be. Az elképzelés szerint a nappali világosság jobb kihasználásával csökkenthető a mesterséges világítás iránti igény, ezzel pedig az energiafogyasztás is. Azóta azonban sokat változott a világ, és egyre több kutatás kérdőjelezi meg, hogy valóban megéri-e évente kétszer átállítani az órákat. A vizsgálatok szerint az energiamegtakarítás általában csekély, az átállítás kellemetlen következményekkel is járhat.
Különösen a tavaszi átállítás viseli meg a szervezetet, amikor egy órával kevesebbet alhatunk.
A megszokott életritmus felborulása átmeneti alvászavarokat, fáradtságot és koncentrációs nehézségeket okozhat, egyes kutatások pedig komolyabb egészségügyi kockázatokra is felhívják a figyelmet.
Nem véletlen tehát, hogy világszerte egyre többen szorgalmazzák az óraátállítás megszüntetését. Az Európai Unióban azonban hiába támogatják sokan a változtatást, egyelőre továbbra sincs megállapodás, így Magyarországon október 25-én ismét vissza kell tekernünk az órákat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
"Megőrültetek, hogy Nápolyba utaztok?" - egy magyar család most...
"59 évesen elbocsátottak. Ma az Antarktiszon dolgozom, hajnalban...
Turisták tucatjai rekedtek egy rodoszi strandon egy sziklaomlás...
12 000 piranhát adott el Európában egy olasz jezsuita – a...
Európa legjobb városát már 40 ezer forintért megnézheted
