Belföld 2020. szeptember 17.

Aktív pihenés Magyarország nemzeti parkjaiban ősszel is

Fatima Belföld 2020. szeptember 17.
A nemzeti park olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, így védeni kell mezőgazdasági és ipari hasznosítástól. Szerencsére Magyarország bővelkedik az ilyen különleges helyekből - mutatjuk az ország 10 csodálatos nemzeti parkját és amiket ott csinálni lehet.

Magyarországon az első nemzeti parkot hivatalosan 1973. január 1-jén alapították, ez pedig a Kilenclyukú hídról, a gémeskútról és a magyar szürke szarvasmarháról híres Hortobágyi Nemzeti Park volt. Mivel az országban rengeteg védendő, értékes terület található, így nem csoda, hogy az 1970-es évek közepétől egyre csak gyarapodott a parkok száma egészen a kétezres évek elejéig, ugyanis 2002-ben utolsóként alakult az Őrségi Nemzeti Park, ezzel 10-re növelve a itthoni parkok számát.

Ezeken a helyeken – a természet védelmét tiszteletben tartva – lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. Összegyűjtöttük, mi mindent lehet látni és milyen jó programokat kínálnak az őszi hétvégékre.

1. Hortobágyi Nemzeti Park

A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik, csupán néhány település, erdő található itt. Állatvilág tekintetében kiemelkedő a madárvilág, a Madarásztúrán távcsövön keresztül szemlélhetők többek közt a gémek, kék vércsék, kerecsensólyom és parlagi sas, de emellett számos más különleges szárnyas fészkel itt (például a fürj és a túzok). Ürge, menyét, hermelin – csak néhány azokból a kisállatokból, amiket a gyerekek imádnak. És nem szabad megfeledkezni a szürkemarháról, a lófajtákról és a magyar pásztorkutyákról sem (puli, pumit, mudi, kuvasz és komondor). 

A népi gyógyászatban régóta ismert, de a gyógyszergyártásban és a kozmetikumok készítésében is használt sziki kamilla, orvosi székfű (Matricaria chamomilla) virágzik a hortobágyi pusztán. A Hortobágy Nemzeti Park területén gyűjtése ma már tilos, vagy engedélyhez kötött.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

De mi mindent lehet csinálni itt? Látogatható a vadaspark, fel lehet pattanni a kisvasútra – vagy éppen kerékpárra, amivel a halastóhoz lehet túrázni. Gyalogosan megközelíthető a Meggyes csárda, ahol a korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett tisztaszobát, füstös konyhát, az ivót és a csárdás szobáját lehet megtekinteni. A csikós bemutató keretei közt pásztorhagyományokkal, legeltető állattartással lehet megismerkedni, míg a csónakázás közben bemutatásra kerül egy halásztanya valamint népi halászeszközök használata.

2. Kiskunsági Nemzeti Park

Két évvel a hortobágyi alapítása után jött létre a Kiskunsági Nemzeti Park, mely az ember és a természet sok százéves együttélésének emlékeit őrzi.  A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. A Természet Házában több időszaki kiállítás és előadás-sorozat tekinthető meg, melyek bemutatják a park állat- és növényvilágát, valamint a természetvédelem fontos kérdéseire is felhívják a figyelmet. 

Tan- és túraösvények hosszú listáját lehet megtekinteni a nemzeti park honlapján, csak néhány kedvcsináló példát említenénk: Csodarét tanösvény, Bugac pusztatúra, Bölömbika tanösvény, Árvalányhaj tanösvény és a fülöpházi buckavidék, Árpád fejedelem tanösvény. Ez utóbbi a kedvencünk, ugyanis Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, visszarepít minket a múltba, akár a Pásztormúzeum.

3. Bükki Nemzeti Park

2977-ben harmadikként alakult a Bükki Nemzeti Park, amely amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. A park mintegy 94%-át erdő borítja, egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A fennsíkokon eközben változatos növényvilág él meg, míg a park rovarvilágának kiemelkedően értékes tagja a bükki szerecsenboglárka.

Zseniális, különböző nehézségű barlangtúrákon lehet részt venni, ám érdemes készülni: barlangokban sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, azonban helyenként létra segíti a közlekedést. A barlangok hőmérséklete 9-10 ºC körül alakul, és mindegyikükben találhatók vizes-sáros és száraz szakaszok egyaránt. Egy jó kis barlangászkodás vagy gyalogtúra után feltétlenül fel kell keresni a Milleniumi kilátót, melynek teraszáról a Bükk hegység minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a Szalajka-völgy, az erdők rajzolata, és északi irányban 13 hegyvidéki falu háztetői tárulnak elénk, sőt, tiszta időben a szlovákiai hegyek és a MagasTátra csúcsai is látszanak. Ember legyen a talpán, aki az ajánlott túraútvonalak közül választani tud: az egyik várromhoz, a másik az Ilona-völgy vízeséséhez, megint másik a Szélkilátóhoz vezet – összefoglalva: nem lehet melléfogni egyik választással sem.

4. Aggteleki Nemzeti Park

Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. A park törzsterülete az Aggteleki-hegység, emellett délnyugaton a Putnoki-dombság, északkeleten az Alsó-hegy, délkeleten pedig a Szalonnai-hegység, a Bódva völgye és a Rudabányai-hegység kistáj tartozik hozzá.

Cseppkőképződmények az aggteleki Baradla-barlangban /
MTI Fotó: Vajda János

Természetesen itt a különböző barlangtúrák kerülnek a középpontba, de felszíni túrákon és tanösvényeken is részt lehet venni akár gyalogosan, akár kerékpárral, de fogatozásra is van lehetőség. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy hazánkban, sőt Európában is egyedülálló vadregényes természeti terület a Tisza és a Bodrog folyók által határolt Bodrogzug, ahol vízitúrákra lehet menni.

5. Fertő–Hanság Nemzeti Park

A Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár, míg Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10 500 hektár, a hazai park igazgatósága Sarródon, a Kócsagvárban van, míg az osztrák parké Illmicben található. Túrákon és tanösvényeken bebarangolható a vízimadarairól és szikes pusztáiról híres terep, amely ezeken felül is lenyűgöző állat- és növényvilággal rendelkezik. Bejelentkezés ellenében lehetőség van részt venni a szolár hajótúrán  a Fertőn és kenutúrán a nádasban, emellett ajánljuk a tó körüli biciklis túraútvonalakat.

6. Duna–Dráva Nemzeti Park

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre. A Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén elhelyezkedő terület egyik csodája a Gemenc, itt élnek az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvasai.

A lenyűgöző ártér látogatásakor kihagyhatatlan kaland az erdei vasúton utazás.

A park többi területén is izgalmas programokkal lehet elütni az időt: denevér, hagyományos gazdálkodás, Nyéki-Holt-Duna, vék fák – csak néhány a különleges tanösvények közül. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll az Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb, patakos barlangja, gyakorlott barlangászoknak azonban a Mészégető-források-barlangját javasoljuk. 

Abaligeti-barlang
Az Abaligeti-barlang /
MTI Fotó: Sóki Tamás

Talán kevés szó esik a Tettyei Mésztufa-barlangról, ami 1906-ban nyílt meg, akkor még „Pokol kapujaként” emlegették, a sárkánybarlang a látogatók ijesztgetését, megtréfálását szolgálta. Ezt a látványosságot a 1920-as években felszámolták, és a barlang nyílásait lezárták – ezt követően évtizedekig feledésbe merült, mígnem 2008 tavaszán újból megnyílt a nagyközönség előtt, immár nem az ijesztgetést, hanem az ismeretterjesztést szem előtt tartva.

7. Körös–Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított nemzeti park terülét két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. A nemzeti park kiemelt feladata az erdélyi hérics és bókoló zsálya állományainak fenntartása, amelyek hazánkban csak itt találhatóak. Az élővilág legjobban az Állatpark túráin keresztül ismerhető meg, de jelentkezni lehet kerékpáros és kenus túrákra is – ez utóbbi a Holt-Körösön történő bemutató jellegű vezetés.

Az egyik legizgalmasabb program a Jégmadár Vízi Tanösvény. A nyolc úszó bója állomásból álló Tanösvény az Anna-ligetet is szegélyező Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös egy kilométeres szakaszán a holtágat és élővilágát mutatja be, elsősorban a szakvezetés nélkül kenuzók, csónakázók részére. Az úszó bójákon rövid ismertetők olvashatóak a Holtág alapadatairól, történetéről, természetvédelmi jelentőségéről, növényvilágáról, vízi gerinctelen élővilágról, a holtág halairól, kétéltűiről, hüllőiről, a madár és emlős világáról és a holtágat veszélyeztető tényezőkről is. A táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével még alaposabb ismeretekre lehet szert tenni. 

8. Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával. Látnivalók sora várja az ide látogatókat, többek közt a tihanyi Levendula Ház, a Tapolcai-tavasbarlang, a Csodabogyós-barlang, Fekete István emlékhely, Kápolnapusztai Bivalyrezervátum és a Szentgáli-kőlik.

Az 1997-ben alakult Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Belső-tó látképe. A tó környéke 2004-óta az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat része.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Természetesen a Tapolcai- és a Káli-medencétől kezdve a Tihanyi-félsziget, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton is lenyűgöző tanösvényekkel kecsegtet, az ősz beköszöntével azonban a Balaton helyett a Hévízi-tavat ajánljuk fürdésre a kalandokkal teli nap zárásaként.

9. Duna–Ipoly Nemzeti Park

Ez az ország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A térség azért is különleges, mert a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása. A sziklalesen közel 2 tucat alapszelvényhez , míg a barlanglesésen másik 2 tucat barlanghoz, lyukhoz, kőfülkéhez lehet ellátogatni.

Drégely vára Drégelypalánk közelében / MTI Fotó: Komka Péter

Várakból sincs hiány: a Budai Vár-barlang túrán a föld alatti termek és folyosók hosszú során keresztül fény derül arra, hogy az évszázadok során hogyan alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintus szerű pincékké, és hogyan hasznosították őket a legkülönfélébb módon a borospincétől a börtönön át az óvóhelyig, míg az Apródok útja tanösvényen Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül Drégely várával.

10. Őrségi Nemzeti Park

A legifjabb, az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét is felölelő terület az őrségi erdők, mezők illatával és egyedülálló hangulatával csábítja a túrázókat gyalog, két keréken, lóháton, szekéren, vízen és akár levegőben számtalan felejthetetlen útvonalon. Az aktív kikapcsolódás szerelmesei vízen is megtalálják számításaikat, legyen szó a Rába rejtett zugairól vagy a fürdők nyújtotta élményekről. 

Az Őrség egyébként a lepkék földje, így nappali vezetett lepkésztúrákon és éjszakai lepke megfigyelésen is részt vehetünk.

Aki inkább a terület több évszázados hagyományát, múltját ismernék meg, azoknak érdekes program lehet az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Pityeszeren, ahol három helyben megőrzött porta kerül bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

Keresés az oldalon