Nem bírod a jetlaget? Fogadd meg tanácsainkat!

Marci 2019. augusztus 25. Tippek

Léteznek trükkök, amikkel tompíthatjuk ezt a modern népbetegséget.

Akár a 21. század tengeribetegségének is nevezhetnénk ezt a hosszú repülések után jelentkező tünetegyüttest.

Általánosan elfogadott magyar neve nincsen, az orvosok deszinkronózisnak hívják, korunk nyelvújítói pedig az időzónaváltás-szindróma elterjesztésével próbálkoznak, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A tünetek sokfélék és egyénenként változók lehetnek, ebben pedig sokban hasonlít a másik közismert népbetegségre, a másnapra. Egyikre sem létezik univerzális, tuti gyógyír, inkább csak egyes esetekben működő praktikákról beszélhetünk, amelyeket ki lehet próbálni, és ha mázlink van, enyhíthetik a tüneteinket. Ahogyan a katzenjammer elkerülésének köztudott receptje összefoglalható a „nem kell annyit inni” bölcsességében, úgy a jetlagre sincs per pillanat hatásosabb kúra, mint hogy „nem kell olyan messzire repülni”.

Utaznál, de nem tudsz dönteni? Kövesd az Utazás Tippek oldalt a Facebookon a legmenőbb úti célokért!Követem!

De nem érdemes nagyon elkeseredni, ha mindenképpen repülni akarunk vagy éppen kell, itt van pár apróság, amelyek, ha szerencsénk van, elviselhetőbbé tehetik a deszinkronózis dühöngését.

Irány

Nagyon nem mindegy, hogy keletnek, vagy nyugatnak tartunk. A jetlag keményebben sújtja azokat, akik az előbbit választják.

Ennek az az oka, hogy a napi biológiai óránk (cirkadián ritmus) a 24 órás turnus helyett 24.5 órára van kalibrálva, és a hosszabb napokat könnyebben viseli, mint a rövidebbeket. A keleti utazások esetében rövidülnek a napjaink (mivel a Nap haladásával ellentétes irányba megyünk), ami összezavarja az agyunkat.

Ha van némi időnk az utazás megkezdése előtt, érdemes megkísérelni az alvásciklusunkat a célidőzónáéhoz igazítanunk. Egy másik sokaknál bevált taktika, hogy közvetlenül indulás előtt a célzóna idejére állítják át az óráikat, ami egyfajta lélektani felkészülést jelenthet számunkra.

Repüljünk tudatosan!

Azt, hogy mennyire leszünk a jetlag áldozatai, már a repülőgép típusa is befolyásolhatja. A tapasztalatok alapján kevésbé járunk rosszul, ha az A350-es vagy az A380-as Airbus-t választjuk, mivel ezeken a gépeken több anti-jetlag szolgáltatást is rendszeresítettek, mint pl. a gyakori légfrissítés, vagy a páratartalom korlátozása. 

Érdemes még odafigyelni arra, hogy próbáljunk meg nappal megérkezni, ugyanis a napfényből kinyerhető D-vitamin hasznos lehet a megkavarodott szervezetünknek.

Repüljünk okosan!

Kerüljük a kávét és az alkoholt. Egyrészt azért, mert mindkettő dehidratál, másrészt pedig azért, mert az alkohol 10-12 kilométer magasan kis mennyiségű szeszesital is csúnyán beüthet és a másnappal súlyosbított jetlegnél léteznek könnyedebb pokoljárások is.

Semmiféleképpen ne akarjuk altatóval sem átverni a szervezetünket, ugyanis ezzel csak konzerváljuk a jetleget és ébredés után még kíméletlenebbül fog támadni.

iStock

Természetesen egyesek annyira irtóznak a repüléstől, hogy a fenti intelmeket kénytelenek figyelmen kívül hagyni, és megküzdeni a szorzóval ellátott időzónaváltás-szindrómával.

Keresés az oldalon