Élmény 2020. augusztus 18.

Így kavargott a köd Pogányszentpéternél

Startlap Utazás Élmény 2020. augusztus 18.
Látványos fotók készültek a Somogy megyei Pogányszentpéter közelében a kavargó ködről.

A köd tulajdonképpen egy felhő a felszín közelében. Ha egy hegy “belelóg” a felhőbe, és éppen ott tartózkodunk, akkor azt is ködnek érzékeljük, hiszen az aktuális felszín valóban ködbe vész.

Fotó: MTI/Varga György

Tudományos definíciója szerint akkor beszélhetünk ködről, ha a felszín közelében lebegő felhőelemek miatt a látástávolság kisebb, mint egy kilométer. Ha hasonló okból a látástávolság ennél több, de 5 kilométernél kevesebb, akkor párásságot észlelünk.

Fotó: MTI/Varga György

Ha a talajközeli levegő oly mértékben le tud hűlni, hogy víztartalma kicsapódjon, akkor először harmat (vagy dér), majd köd képződik. Ugyanis, minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vizet tud “láthatatlanul”, vízgőz formájában magában tartani, a “feleslegből” pedig harmatcseppek vagy lebegő felhőelemek lesznek – olvasható a met.hu-n.

Hogyan képződik?

A klasszikus típus az ún. kisugárzási köd. Nyugodt, hideg, felhőmentes, párás éjszakákon a felszín közeli légrétegek gyorsan hűlni kezdenek, így nedvességtartalmuk kicsapódik, és már ki is alakult a köd.

Fotó: MTI/Varga György

Néha azonban éppen a légmozgás segíti a ködképződést – ezt hívjuk áramlási, vagy advekciós ködnek. Ilyenkor alapesetben a szükséges nedvesség és hőmérséklet nem áll rendelkezésre ugyanazon a helyen, de a levegő áramlása miatt pl. nedves levegő áramolhat hideg felszín fölé, ekkor pedig már minden adottá válik létrejöttéhez.

Fotó: MTI/Varga György

A fenti két alaptípus mellett még elkülöníthetők egyéb esetek is, de kialakulásuk minden esetben hasonlóan történik. Továbbiak a ködről itt.

Keresés az oldalon