Világ 2021. augusztus 05.

5 eldugott gyémánt a horvát tengerparton

Balázs Világ 2021. augusztus 05.
Az alábbi írás azoknak szól, akik szeretik a horvát tengerpartot, de a tömegnyomort már sokkal kevésbé.

A horvát tengerpart legkellemetlenebb vonzata az irtózatos tömegnyomor, amit kétféleképpen lehet kijátszani. Vagy szezonon kívül kell odalátogatni, vagy meg kell próbálni felderíteni azokat a helyeket, amiket még nem formált a maga képére a tömegturizmus. Ezúttal az utóbbi opciót járjuk körbe és mutatunk pár olyan helyszínt, ahol jó eséllyel még nem kell minden talpalatnyi földért megküzdeni a többi nyaralni vágyóval.

Zlarin

Zlarin látképe
Zlarin látképe (Forrás: Getty Images)

A Šibenik-szigetcsoporthoz tartozó szigeten nehéz gyors tempóban haladni – az autókat ugyanis betiltották, így gyalog vagy kerékpárral kell közlekedni. Mivel a sziget területe mindössze nyolc négyzetkilométer, ezért ez nem nagy tűnik olyan túl komoly megpróbáltatásnak. Šibenik városából egy félórányi kompozással juthatunk el a sziget egyetlen falujába. Zlarin nem csak zöldell, de két évvel ezelőtt még zöldebbé tette magát azzal, hogy Horvátország első szigeteként betiltotta az egyszer használatos műanyagokat.

Mit lehet ott csinálni?

Zlarin egykor a korallbúvárkodásáról volt ismert, amiről korallboltjai és az egész nyáron át nyitva tartó apró korallmúzeuma árulkodik.

A ciprusok, olajfák, mandula- és fügefák által sűrűn lakott település környékén kajakozni és nagyokat strandolni is lehet, sőt, ha túrázni volna kedvünk, felkaptathatunk a sziget legmagasabb pontjára, a 169 méter magas Klepacra, ahol elgyönyörködhetünk a Velebit-hegységre nyíló kilátásban.

Zlarintól 15 perces kompútra van a még kevésbé látogatott Prvić-sziget, amelynek strandjai megérnek egy egynapos kitérőt. Ha már itt járunk, ugorjunk be a Faust Vrančićnak, a helyi reneszánsz embernek, feltalálónak és az ejtőernyőzés korai úttörőjének szentelt múzeumba is.

Primošten

Primosten madárperspektívából.
Primosten madárperspektívából (Forrás: Getty Images)

A Split és Šibenik közötti tengerparti úton – amit a belföldi autópálya elkerül – található Primošten, Horvátország egyik legfotogénebb óvárosa, amely a saját kis szigetén fekszik. A középkori házak keszekusza világát egy gát köti össze a szárazfölddel, míg a szomszédos, fenyőkkel borított hegyfok a környék legjobb strandjainak ad otthont.

Mit lehet ott csinálni?

Miközben az óváros lépcsőzetes utcáin bolyongunk, menjünk fel a 15. századi Sveti Juraj (Szent György) templomhoz, és gyönyörködjünk a kilátásban.

A hüvelykujjnyira kiemelkedő kis hegyfokot Raduča fenyőfákkal körbevett strandjai övezik – a kisebbikről az óvárosra nyílik kilátás. A táj nagy részét végtelen szőlőültetvények borítják – ez az otthona az őshonos és testes babić-szőlőnek.

Primošten nyugodt hangulata ellenére a településen található Dalmácia egyik legnagyobb éjszakai klubja, az Aurora, amely csak néhány kilométerre van az óvárostól.

Fažana

Fazana kikötője.
Fazana kikötője (Forrás: Getty Images)

Az Isztria délnyugati partvidékén található kis kikötő viszonylag ismert a turisták körében – innen indulnak a Brijuni-szigetek nemzeti parkba vezető hajókirándulások. De mivel Isztria nagyágyúi, Pula és Rovinj csak 15, illetve 30 percnyire vannak innen, a családbarát Fažanát hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Ebben az elbűvölő halászkikötőben nyugodtabb körülmények között kóstolhatunk bele az isztriai életérzésbe.

Mit lehet ott csinálni?

Fažana vonzereje a nyugodt hangulatában és hosszú, kavicsos strandjaiban rejlik.

Középkori központját a 15. századi Szent Kozma és Damján templom jelzi, de érdemes még megnézni a 14. századi, oszlopos homlokzatú Kármel-hegyi Miasszonyunk-templomot is. A Brijuni-szigetekhez (mindössze 15 perc) tett hajókirándulás pedig kihagyhatatlan.

Több mint egy tucat sziget alkotja a szigetcsoportot, de kirándulni lehet Veliki Brijunba, Tito – és előtte a Habsburgok, még korábban a rómaiak – egykori nyári játszóterére is.

Dugi Otok

Dugi Otok partvidéke.
Dugi Otok partvidéke (Forrás: Getty Images)

Dugi Otok jelentése „hosszú sziget” – mintegy 43 km hosszan húzódik, de szélessége nem sokkal haladja meg a 4 km-t. A zadari szigetcsoport legszebb szigete (és körülbelül 80 perces kompútra van Zadartól), Dugi Otok mámorító természetközeliséggel rendelkezik, alig néhány apró falvacska töri csak meg a vadon termő gyógynövények, fenyők, fügefák és olajfaligetek egybefüggő, illatos birodalmát.

Mit lehet ott csinálni?

Ez az a hely, ahol hátradőlhetünk és élvezhetjük az Adria talán két legszebb látnivalóját: A Telašćica természetvédelmi park egy furcsa alakú öböl, amelynek hat szigetecskéje van, és további 13 másik veszi körül – no meg egy sós vizű tó is.

Másszunk fel a sziklákra, ahonnan kilátás nyílik a déli Kornati Nemzeti Parkra; vagy kerékpározzunk, túrázzunk, ússzunk, búvárkodjunk, esetleg csak vitorlázzunk és kajakozzunk az öböl körül.

Északabbra található a Sakarun (vagy Saharun) strand, egy védett, fehér homokos öböl, amely gyakran szerepel Horvátország legszebb strandjainak listáján. Kevésbé ismert a fenyőfákkal szegélyezett Brbinjšćica-öböl, ahonnan felfedezhetjük a Sárkányszem és a Golubinka tengeri barlangok kék mélységeit.

Nin

Nin látképe madárperspektívából.
Nin látképe madárperspektívából (Forrás: Getty Images)

Nin egy ilyen kis helyhez képest földrajzi és kulturális értelemben is rengeteg mindent tartalmaz. A középkorban ez a Zadartól 16 km-re északnyugatra fekvő kisváros volt Horvátország királyainak és érsekeinek székhelye, és határozottan rendelkezik egyfajta mesebeli jelleggel. Óvárosa egy apró szigeten fekszik egy öbölben, amelyet szinte teljes mértékben körbe zár a homokos föveny, és csak két alacsony kőhíd köti össze a szárazfölddel. Sóstavak és homokos strandok veszik körül ezt a kis érdekességet, a háttérben pedig a Velebit-hegység húzódik, hogy még festőibbé tegye a látványt.

Mit lehet ott csinálni?

Ússzunk és lazítsunk – vagy sárkányszörfözzünk – Nin homokos strandjainak sekély vizében, beleértve a Žrdrijac 1 km hosszú homokos nyúlványát is. A Királynő strandja egy nagy iszapfürdő mellett található, így számíthatunk rá, hogy ásványi anyagokban gazdag iszapba burkolt embereket fogunk látni.

Az óvárosban található egyszerű, komor Szent Kereszt-templom a kilencedik századból származik, és úgy tartják, hogy ez a legrégebbi templom az országban.

Nin hosszú történelme, beleértve az ókori görög és római korszakot is, szinte kézzelfogható közelségbe kerül a közeli Régiségek Múzeumában. A hídon átkelve elérhetjük a Solina Nin Sómúzeumot, amely lenyűgöző betekintést nyújt a város 2000 éves sóelőállítási hagyományaiba.

A Horvátországban jelenleg érvényes járványügyi szabályokról és beutazási feltételekről itt tájékozódhatsz.

Keresés az oldalon