Csodaszép hegyi túrák Magyarországon

Balázs
Ha egy kis kihívást keresel és unod már a városban kocogást, akkor indulj el egy hegyi túrára, van belőle pár itthon is.

Az őszi időszak tökéletes arra, hogy összepakoljunk és elmenjünk egy kicsit a hegyek közé túrázni. Nem kell persze semmi durva dologra gondolni, kis hazánk területén nincsenek olyan igazán veszedelmes hegyek, úgyhogy az alpesi hegymászószettet akár otthon is hagyhatjuk. Inkább gyalogtúrákról lesz itt szó, mintsem sziklamászásról, bár ha ezen utóbbi a célunk, az sem megoldhatatlan.

Persze a gyalogtúrát nem érdemes összekeverni a sétakirándulással, különösen, ha dombok, illetve hegyek közé megyünk, már csak azért sem, mert itt azért előfordulhatnak keményebb kaptatók, amik komolyabban igénybe vehetik az egyszeri városi ember ehhez nem szokott fizikumát. Minden alkalommal győződjünk meg arról is, hogy milyen időjárási viszonyokkal lehet dolgunk, mert zuhogó esőben egy gonoszabb emelkedő, vagy egy meredekebb lejtő csúnya balesetekhez vezethet.

Most, hogy a bevezetőn túl vagyunk, jöhetnek is a túraútvonalak:

 

Prédikálószék (Dunakanyar)

A Prédikálószékről nyíló kilátás.
A Prédikálószékről nyíló kilátás (Forrás: Getty Images)

A Prédikálószékről nyílik a Dunakanyar egyik legszebb kilátása, így egyáltalán nem bánjuk meg, ha benevezünk egy jó körtúrára, ami a hegycsúcson kívül még a Vadálló-kövek furcsa képződményét is érinti.  A körtúra kiindulópontja és egyben célállomása is Dömös (ide jöhetünk autóval, de Budapestről egy másfél órányi buszozás árán is megközelíthető).

Maga a túra nem túl hosszú, mindössze egy 10-11 kilométeres távról beszélhetünk, viszont elég nehéz, így nem baj, ha egy fél napot rászánunk, pláne abban az esetben, ha nem vagyunk gyakorlott túrázók.

A szintemelkedés sem viccel, különösen az elején lesz nagyon nehéz a kaptató felfelé, viszont ha felértünk, onnan már csak lefelé kell menni. Érdemes arra odafigyelni, hogy a kemény emelkedő és az azt követő lejtmenet tud kockázatos lenni esős időben, úgyhogy inkább valami napfényes időszakot nézzünk ki a teljesítésére. A Vadálló-kövek igen hívogatók és nagyon menőn is néznek ki, de legalább ennyire balesetveszélyesek, így ha egy mód van rá, ne próbáljuk megmászni őket.

Bükki körtúra (Bükk-hegység)

A lebányászott Bél-kő madárperspektívából.
A lebányászott Bél-kő madárperspektívából (Forrás: Forceberg / Flickr)

A legjobban akkor járunk, ha egy szilvásváradi hosszú hétvége során szakítunk időt a körtúrára. Elsődlegesen nyilván azért, mert Szilvásvárad a legközelebbi lakott település, másrészt pedig azért mert a környék szépségeit lehetetlenség egyetlen nap alatt végigjárni. Maga a túra is elég hosszú, 21 kilométerre nyúlik, amire egy fél napot alsó hangon rá kell szánni, persze ez a tempó és a közbeiktatott megállók függvényében lehet több is. A túrát a Szalajka-völgytől mintegy 12 kilométerre található Olasz-kaputól érdemes indítani, majd megnézni a Három-kő és a Tar-kő csúcsait, előbbi tetejéről szép időben akár Egerig is elláthatunk.

Nagyon menő az úgynevezett Őserdő, ami egy olyan lekerített bükkös terület, ahol már vagy 100 éve semmiféle emberi tevékenységet nem végeztek, így a szó legszorosabb értelmében a természet itt az úr.

Amennyiben kalandvágyó kedvünkben vagyunk, esetleg túl soknak tűnik nekünk egyben letolni azt a 21 kilométer és a nomád körülményeket is jól viseljük, akkor megalhatunk a Cserepes-kői barlangszállásnál, amit ingyenesen használhatunk, sőt még egy vaskályha is van benne a fázósaknak. A túra egyik legfurcsább látványossága a félig elbányászott Bél-kő, amelynek a tetejéről remekül ráláthatunk a környékre, miközben olyan érzésünk támad, mintha a Holdon járnánk.

Szarvaskő körtúra (Bükk)

Szarvaskő látképe.
Szarvaskő látképe (Forrás: Getty Images)

Igazán nem kell messzire mennünk az előző útvonaltól annak érdekében, hogy rátaláljunk a szarvaskői körtúrára, lényegében alig pár kilométer választja el a két útvonalat egymástól. Egyébként egy közepesen nehéz gyalogtúráról van szó, úgy nagyjából 14 kilométer, amit mintegy 5-6 óra alatt le lehet tudni. A Prédikátorszékhez hasonlóan itt is egy településről, név szerint Szarvaskőről indulunk, úgyhogy van hol lerakni az autót.

Találunk itt kilátót, geológiai tanösvényt és várromot is, hiszen Szarvaskőnek régen vára is volt, igaz, hogy kihasználatlanság miatt a török háborúk végét követően nem sokkal elhordták a helyiek építőanyagnak, mára alig maradt belőle valami.

Ha másért nem is, ugyanakkor a kilátás miatt mindenképp érdemes felmenni a várhoz. A Gilitka-patak völgyében találunk egy 18. században épült kis kápolnát, aminek a közvetlen közelében terül el egy igen hangulatos kis piknikezőhely is, ahol elfogyaszthatjuk a magunkkal hozott elemózsiát. A patak forrása tiszta és finom ivóvizet ad, így a kulacsunkat is feltölthetjük itt.

Szent György-hegyi körtúra (Balaton-felvidék)

A sok fura nevű földtörténeti korral arrébb pályafutását még tűzhányóként kezdő Szent György-hegy mára egy jóval barátságosabb képződménnyé vált és leginkább a kiváló borairól ismert. A körtúra kifejezetten rövidnek mondható, hiszen két óra alatt megjárható, ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű volna. Van keményebb kaptatós része is, úgyhogy mindenképpen gondoskodjunk normális túraruházatról, mielőtt nekivágunk.

Ezen elsősorban a stabil túracipőt értjük, anélkül ne is próbálkozzunk. Igaz ugyan, hogy a szintkülönbség nem vészes, de hirtelen jön és meredek.

További nehézsége a túrának, hogy igen gyéren van turistajelzésekkel ellátva és ahol lenne is ilyen, ott is úgy kell vadászni rá a mindent meghódító növényzet miatt. Így a természetjáró túra műfaja ebben az esetben kicsit keveredik a nyomkövetős, fürkészős felderítőjátékkal. Persze mindez megéri, már csak ha arra gondolunk, hogy közelebbről is szemügyre vehetjük a híres bazaltorgonákat, illetve bemehetünk a Jég-barlangba, ami vagy 10 fokkal hűvösebb, mint a kinti hőmérséklet. Ez persze nyáron megy igazán áldásszámba.

Püspökszentlászló körtúra (Kelet-Mecsek)

Zárásképpen egy könnyebb, szinte a laza sétakirándulás kategóriájába eső túrát mutatunk be. Nem is vészesen hosszú, nincs 10 kilométer és kb. 3-4 óra alatt lesétálható. Az elején van egy durvább szintemelkedés, de nagyjából ennyiben ki is merül a megterhelőbb része a dolognak, innentől szinten tartunk, vagy lefele megyünk. Püspökszentlászló félig-meddig elhagyatott falujából indulunk (van itt egyébként püspöki kastély is arborétummal, ha valaki nem akar komolyabb túrára menni), az útvonalunkon több forrást is találunk, ezekből nyugodtan pótolhatjuk a vízkészletünket.

Ha a mulandóságokon kedvünk tartja elmerengeni, akkor ejtsük útba a kisújbányai temetőt, ahol az évszázados, növényzettől benőtt, gótbetűs sírok igen sajátos hangulatot árasztanak.

Ha nincs ilyesmire ingerenciánk, akkor meg se álljunk a Cigány-hegyig és a tetején található kilátóig, ahonnan remek mecseki panoráma tárul elénk. Meg kell még említenünk a Hidasi-völgyet, ahol egy lassan hömpölygő patak mellett visz el az utunk és a környezet minden eleme igencsak adja a vadregényes romantikus életérzést.