Furcsa dolog történik a Földdel, megzavarodhat a GPS is egyes nyári napokon - figyelmeztetnek a szakértők
2020 óta az év közepe tájékán a Föld forgása felgyorsul. Ez idén is így lesz: a legrövidebb napokra július 9., július 22. és augusztus 5. körül számítanak a tudósok, írja a Time and Date.
86 400 másodperc alatt teszünk teljes fordulatot
A Föld nem tökéletes pontossággal tartja a forgási sebességét. A Napról nézve a Föld egy teljes tengelyforgást pontosan 86 400 másodperc alatt végez el, plusz-mínusz egy ezredmásodperccel. A 86 400 másodperc 24 órát tesz ki. Egy ezredmásodperc 0,001 másodperc – ez jóval kevesebb, mint egy szemhunyás, amely körülbelül 100 milliszekundumig tart.

A Föld forgási sebességében bekövetkező apró napi változásokat csak atomórákkal lehet mérni. A 86 400 másodperc feletti vagy alatti ezredmásodpercek számát naphossznak (lenght of day – LOD) nevezzük.
2020-ig az atomórák által valaha mért legrövidebb LOD -1,05 ezredmásodperc volt. Ez azt jelenti, hogy
a Föld a Naphoz viszonyítva 1,05 ezredmásodperccel rövidebb idő alatt teljesített egy fordulatot, mint 86 400 másodperc.
Azóta azonban a Földnek minden évben sikerült megdöntenie ezt a régi rekordot körülbelül fél ezredmásodperccel. Az eddigi legrövidebb nap 2024. július 5-én volt, amikor -1,66 ezredmásodperccel gyorsabban fordult meg a Föld a tengelye körül.
Bolygónk 2025-ben várhatóan július 9., július 22. és augusztus 5. körül ismét megközelíti ezt a számot.
A Föld belsejében történik valami
A Föld forgási sebességének hosszú távú változásait tényezők hosszú sora befolyásolja: ezek között szerepel a Föld magjának, óceánjainak és légkörének összetett mozgását.
“Erre senki sem számított”, magyarázta Leonyid Zotov, a Moszkvai Állami Egyetem vezető szaktekintélye a Föld forgásával kapcsolatban.
A gyorsulás okára nincs magyarázat.
A legtöbb tudós úgy véli, hogy a Föld belsejében történik valami, ami befolyásolja a fordulat sebességét, hiszen az óceán- és légköri modellek nem magyarázzák meg a folyamatot.
Hatással lehet az órára
Bár a néhány ezredmásodperc látszólag elhanyagolható változás, nagy hatással lehet azokra a rendszerekre, amelyek pontos időmérésre támaszkodnak, mint például a GPS, a kommunikációshálózatok és a pénzügyi platformok.
A tudósok figyelmeztetnek, hogy az ilyen eltérések zavarokat okozhatnak a digitális infrastruktúrában.
Jelenleg a világidőt az egyezményes koordinált világidő (Temps universel coordonné – UTC) segítségével tartjuk fenn. Amikor a Föld lelassul, általában egy szökőmásodpercet adunk hozzá, hogy szinkronban maradjunk. Ha azonban a gyorsulás folytatódik,
a szakértőknek talán a történelem során először ki kell vonniuk egy másodpercet
– az úgynevezett negatívszökőmásodpercet. Ilyenre eddig nem volt példa.
A Föld az évmilliárdok során alatt fokozatosan veszített a sebességéből: régen a napok valójában csak néhány órán át tartottak. Most azonban épp ennek az ellenkezője történik.