Utazók 2021. szeptember 18.

A nyugalom szigetei Észak-Németországban

Élet Sója Utazók 2021. szeptember 18.
Tengerterápia, fókales, iszapcsatangolás és teaceremónia Kelet-Frízföldön.
Vendégszerző
Élet Sója

Élet Sója

Bagó Tünde az Élet sója blog szerzője. Foglalkozott kultúrával, tanítással, majd átnyargalt jogásznak. Szereti az élet sóját, az utazásokat, a gasztronómiát, a kultúrát, a művészetet, a történelmet, s mindent, ami megfűszerezi az életünket.
Cikkei

Ostfriesland (Kelet-Frízföld) az Északi-tenger partján elterülő szárazföldből, hét lakott és öt lakatlan szigetből álló vidék, amely Észak-Németország (nevével ellentétben) nyugati felén terül el. Leer városát tartják a régió kapujának, de valójában már Brémától érezni a keletfríz hangulatot. Szélerőművek forognak, köztük foltos tehenek legelésznek, elfogy a sebesség az autópályán és kellemes szél borzolja össze a hajunkat. Sokadjára tartunk észak felé, s ennek nem csupán a táj, az oka, hanem mert valahányszor itt töltjük a szabadságunkat, átélhetjük azt a nyugalmat, amely a lelassítással kezdődik, a gondolatok kitisztulásával folytatódik és feltöltött testtel és lélekkel végződik.

Fotók: Szalai Krisztián/Élet sója blog

A szárazföld

Otthonos halászfaluba, Ditzumba érkezünk, ahol a színes hortenziák között azonnal szembe találjuk magunkat az északi építkezés jellegzetes jegyeivel. A vörös téglák jól mutatnak hotelen, családi házon, szupermarketen, szélmalmon és templomon is.

Feltűnően csönd van, alig jár autó, a tengert is alig hallani. Valójában azért, mert a falu az Ems folyó partján fekszik és annak egy öböllé (Dollard) szélesedő torkolata választja el az Északi-tengertől. A parton azonban csaknem városnyi halászhajó sereglet pihen. Az első vacsoránk mi más is lehetne itt, mint a reggel még úszkáló halakból egy frissen sült étel. Tudom, hogy mi magyarok nehezen szakadunk el a sült pontytól és harcsától, de ha egyszer megkóstoljuk Ostfrieslandban a lepényhalat, vagy a vörös tengeri sügért, akkor átértékeljük az évtizedes tapasztalatainkat.

Ahogy átértékeljük itt az időt is. Minden lassabban működik. Nem siet senki. Az éttermekben tovább tart a vacsora, a tengerparton ránk förmednek, ha túl gyorsan kerékpározunk, vagy nem tudjuk kivárni türelmesen, hogy egy idősebb házaspár átkeljen a keskeny járdán a homokos tengerpart felé. Lassan fedezzük fel a környéket is, apróbbnál apróbb falvakon kelünk át. Találkozunk a világrekorder suurhuseni ferde toronnyal, amely még a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült, szembesülünk azzal, hogy a környéken található a legtöbb templomi orgona, s lépten-nyomon régi szélmalmok integetnek.

Világítótorony is van, naná, hogy híres, hiszen a pilsumi, jellegzetes sárga-piros csíkjaival még filmekben is szerepet kapott.

 

A tengerpart legnagyobb városa, Norden a teamúzeuma és nyüzsgő belváros mellett kulinárisan is elnyeri mindenki tetszését. Ötvöződik itt az északi és déli konyha, keletfríz jegyekkel fűszerezve. Sétálgatva a városban, a legélhetőbb északi kisvárosnak találtam.

A látnivalók és városok között legelésző tehenek arra utalnak, hogy itt bizony értékes dolog a tej, s ezt bármelyik cukrászatba térünk be, bizonyítva is látjuk. Kelet-Frízföld lakói imádják a tejszínt, nemcsak a híres teaceremóniájukhoz, hanem az ostfriesentorta is a fehér, selymes habokkal csábít.

A teaceremónia

Ki gondolná, hogy ezen a vidéken több teát fogyasztanak, mint Angliában?

A ceremónia, amely hosszan, nyugodtan zajlik három dolgot egyesít magában: a gyökereket, az időt és a lelket. A gyökerek alatt nemcsak a hagyományokat értik, hanem azt is, hogy az igazi keletfríz családokban a mai napig együtt teáznak a különböző generációk, ha távolabb élnek, akkor is összejönnek hétvégén legalább egy teára, ez az időszak az öröm és a bánat kibeszélésének időszaka. Az idő, az maga a ceremónia hosszában is fellelhető. Nem csupán a tealevélnek adnak időt az ázásra, hanem a fogyasztás is lassabban zajlik, a kandiscukor is ezt a célt szolgálja. A lélekre gyakorolt hatásáról azt hiszem, ezek után már nem is kell beszélni.

Honnan ez a teaszeretet? Úgy tartják, hogy a holland hajósoktól, akik elsőként hozták ide a teafűvet keletről, s az esős, hidegebb, szelesebb időszakokban a keletfrízek rászoktak a meleg teára.

Készítettek egy saját fekete-tea keveréket, amelynek az alapját az Assam tea képezi. Klutjes-t (kandiscukrot) és tejszínt tesznek bele, de szigorú szabályok szerint. Elsőként áztatják a kannában a tealeveleket. Minden vendégre egy teáskanál teafűvet számolnak, plusz egy kanállal a kannának. Bugyogó forró vizet öntenek rá és 3-5 percig áztatják. Az első áztatás után kiöntik a csészékbe, a kannát már ilyenkor utántöltik ismét forró vízzel. A csészébe először a klutjes kerül, amely roppanó hangot ad a forró teában, majd jöhet a tejszín, az óramutató járásával ellentétesen (ezzel az is idő lassítását szimbolizálják), egy apró kanál segítségével csöpögtetik bele. A tejszín felhőként kúszik a tea felszínén. Nem szabad felkeverni a teát, mert a lényeg a három különböző ízen van: először a tejszín selymes íze, majd az erős tea és végül az édes cukor. A kannát kétszer-háromszor töltik fel vízzel ugyanazon tealevelekre. Legtöbbször egy-másfél órát is elültünk egy-egy kanna tea mellett. Meditatív érzés.

A szigetek

A keletfríz szigetek többsége autómentes, s van olyan hely, ahol a kerékpárt sem szívesen látják. A szárazföldről valamennyi szigethez a legközelebb eső kikötőkből indulnak katamaránok, kompok. Mindenkinek ajánlom az autók szárazföldön parkoltatását és kerékpárkölcsönzést, vagy túracipőt javaslok a szigeteken. Sokkal könnyebben merülhetünk el a szigetek élővilágában, közelebb kerülhetünk a helyek hangulatához. Három szigetet jártunk be, de mindegyiktől mást kaptunk:

Borkum a zajos turistasziget, Norderney az igazi tengerparti, békebeli üdülőhely, Baltrum a lenyugvás, az elcsöndesedés szigete.

Borkum, első találkozás a fókákkal

Borkumon, a legnagyobb lakott keletfríz szigeten a város olyannyira nem fogott meg, hogy gyorsan a tengerpart felé vettük az irányt. Ott azonban rögtön a látószögünkbe kerültek a fókák. A parttal szemben egy benyúló homokpadon sütkérezett úgy 30 állat. Volt közöttük mozgékony, lusta és kíváncsi is. Órákig tudtam volna figyelni, ahogy esetlenül elvánszorognak a vízig, majd ott megtáltosodva pörögnek, szélsebesen úsznak.

A fókák csodálata közben azonban feltűnt még valami a parton, a tejbárok. Ki az, aki nem szerette gyermekkorában a tejberizst? Észak-Németországban kötelező megkóstolni ezekben a tejbárokban, ahol legtöbbször bogyós gyümölcsökkel és fahéjjal is kínálják. Teli hassal kicsit lassabban vettük be a dűnéket, de ezzel csak azt értük el, hogy megismerhettük az északi dűnék fokozatosságát. A kikötő és a város között, a dél-nyugati part mentén húzódik egy kerékpár- és gyalogút, amelyen sokáig örökzöldek között tekertünk, majd réten, s végül már a kopár homokhoz érkeztünk. Természetvédelmi terület, ahol jól megfigyelhető a sziget élővilága, a dűnék csöndje, amely csak városi értelemben véve csönd, de abban igazán élvezhető. A dűnék csöndjét felváltottuk az apály miatt kissé szélesebb homokos parton tett séta után a tenger hullámzásával. Mitől nyugtatja meg a testet oly annyira az időnként visszatérő víz? Talán a simogatása, a hangja és nedvesség valami ősi, az élet keletkezésére utaló mivolta miatt.

Nordeney, innen nem megyünk sehova

Norderney az egykori hannoveri királyi család kedvenc szigete volt, és olyan művészeké, mint Heinrich Heine. Ezen a szigeten is a kerékpárt találtuk a legjobb közlekedési eszköznek, de itt a városban is szívesen bolyongtunk a régi nyaralók között.

A színes strandkosarakkal tűzdelt tengerpart mentén húzódó homokos dűnék egyszer csak zöldre váltanak, sóvirágok, füvek, bokrok, majd lombhullató és örökzöld növények is felbukkannak. Kiépített kerékpár- és gyalogutak gondoskodnak a természetközeli élményről. Bejártuk az egész szigetet, de a legjobban a dűnék között éreztem magam. Fagerendákon fut a kerékpárút, időnként világítótorony vagy egy-egy kilátópont, pihenőpad tűnik fel. Nem kell keresni semmit, egyszerűen csak élvezni a látványt, s hagyni, hogy a dűnék domborulatai elringassanak.

A homokos parton ismét magunkévá tettük a Thalasso, azaz tengerterápiát, amelyhez itt a szigeten már tudományos kutatások is kapcsolódnak. A tengerterápia lényege a helyi kutatók szerint nem más, mint a homok, az iszap, a tiszta levegő, az alacsony hőmérsékletingadozás, a fojtós pára hiánya, az algák és a só együttes jelenléte, amely kiegyensúlyozottabb vérkeringést és közérzetet eredményez. Ezért ajánlott a szigeten a homokos parton úgy sétálni, hogy a tenger közben a lábunkat simogassa a habjaival. Meg kell erősítenem, kitűnő hatással van a testre és lélekre egyaránt. Mi a végtelenségig sétáltunk volna a homokban ezen a szigeten.

Norderney mutatta meg a keletfríz szigetek másik különlegességét, a watt-ot.

A watt valójában a tengerfenék, amelyről, miután elvonul a víz apálykor, sétálni lehet, megfigyelhető az ottmaradt élővilág, kagylók, rákok élőhelye és számos madár kedvenc helyévé válik a terület.

A wattban azonban tilos egyedül bolyongani, csak vezetővel lehet bejárni, mert olyan, mint egy mocsár, kiszámíthatatlan és süppedős, nem beszélve arról, hogy helyenként az egyes mélyedésekben akár nyakig vízbe kerülhetünk. Mi egy töltésről vettük először szemügyre, ez is lehetővé tette, hogy rálássunk a wattra és megfigyeljük a madarakat. Azoknak, akik elég jó kondiban vannak és bátrak is számos helyen kínálnak vezetett túrákat a wattban. Még arra is lehetőség van egyes szigeteknél, hogy a szárazföldről apálykor gyalog jussunk át a szigetre.

Izgalmas kaland, különleges állatokkal és misztikus történetekkel a vezetők jóvoltából.

Baltrum, elszigetelve

A legkisebb keletfríz sziget okozta a legnagyobb meglepetést Északon. Sem autó, sem bicikli, csupán a közvetlen találkozás. Találkozás egy olyan világgal, amelyet talán az a szó jellemez leginkább: elszigetelt.

Erőteljesen jelen van a szigeten egy mágikus hangulat. Mintha lakói nem is igazi lakók, hanem varázslók, törpék, óriások és más, a fantasy világából elénk ugrott alakok lennének. S mellettük, azaz inkább velük együtt megtalálható itt minden, ami az egész Kelet-Frízföldet jellemzi: tengerterápia, watt, dűnék, vöröstéglás épületek, halételek, teaceremónia, tejszínes torták, szél, nyugalom, lassabb idő. 

Ha különleges úti célt keres, ahol egyszerre találni szokatlan látnivalókat, jó ételeket, barátságos vendéglátókat és mindent, ami egy relaxáló pihenéshez szükséges, akkor a németországi keletfríz szigetek tökéletes választás.

Ostfriesland hivatalos turisztikai oldalát itt találod.

Aktuális beutazási szabályok Németországba a COVID-járványra időszakára tekintettel:

Németország jelenleg nem sorolja Magyarországot sem a magas fertőzöttségű rizikóterületek, sem a vírusvariáns területek közé, ezért az országba a magyar állampolgárok az alábbi feltételek mellett beutazhatnak:

Augusztus 1. óta a besorolás nélküli országokból, vagy a magas fertőzöttségi rizikóterületről Németországba utazó, 12. életévét betöltött személynek kötelező rendelkeznie az országba történő belépéskor a következő három igazolás egyikével, függetlenül attól, hogy milyen közlekedési eszközzel (légi vagy vízi úton, közúton vagy vasúton) lép az ország területére:

– negatív teszteredmény VAGY (A mintavételre legkorábban a beutazást megelőző 48 órával (antigén teszt), vagy 72 órával (PCR-teszt) kerülhet sor.)

– igazolás oltottsági védelemről VAGY (Az oltási igazolás lehet papíralapon, vagy digitálisan kiállított német, angol, francia, olasz vagy spanyol nyelvű dokumentum. Oltottsági védelemmel az a személy rendelkezik, akit a német PEI intézet által jóváhagyott oltóanyagok (jelenleg: Biontech/Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Johnson & Johnson) valamelyikéből az előírások szerinti mennyiségű dózissal (akár ugyanazon vakcinával, akár többféle vakcina kombinációjával) beoltottak és az utolsó dózis beoltását követően eltelt legalább 14 nap. Emellett az is beoltottnak számít, aki átesett a betegségen és egyszer beoltották a fent említett oltóanyagok valamelyikével.)

– igazolás a betegségből felgyógyultságról. (A betegségből történt felgyógyulást egy 28 napnál régebbi, de hat hónapnál nem régebbi pozitív PCR-teszttel lehet igazolni.)

Az igazolásokkal tehát már a beutazáskor rendelkezni kell.

Karanténkötelezettség és regisztrációs kötelezettség NINCS jelenleg.

Bővebb, aktuális és részletesebb információkért keresse a Konzuli szolgálat weboldalát itt

Keresés az oldalon