Egy 2023-as vulkánkitörés 3 700 lakost kényszerített menekülésre Grindavíkból. Most a látogatók vezetett túrákon járhatják be a szellemvárost, hogy első kézből tapasztalják meg a természet erejét – írja a BBC.
Az alábbi képeken a 2025 áprilisi lávaömlés pusztításai tekinthetők meg:
Nehéz nem megrendülni. Mély hasadékok szelik át a sima aszfaltos parkolókat. Repedezett betonfalú házak sorakoznak narancssárga zászlókkal és fémbarikádokkal elkerítve. Egy óvodai játszótér üres hintái halkan lengedeznek a szélben. 2023 novemberében az izlandi Grindavík halászvárost, ahol 3 700 ember élt, egyetlen éjszaka alatt evakuálták. Ma gyakorlatilag szellemváros. Egy elhagyott szupermarket parkolójában Sigurður Ólafur Sigurðsson nagyszabású kültéri fotókiállítása hátborzongató részletességgel meséli el a történetet, kezdve az első vészhelyzeti lakossági gyűléssel a helyi sportcsarnokban, amikor földrengések rázták meg a várost.
Nem sokkal később hatalmas repedések nyíltak Grindavík határában, és láva kezdett ömleni egy közeli vulkánból.
Házak pusztultak el, az utcák elmozdultak, ahogy a föld felszíne fel-le hullámzott. Az első magmabeáramlás óta legalább öt további kitörés rázta meg a környéket.
Sigurðsson fotói mindent megmutatnak: mentőcsapatokat teljes védőfelszerelésben, háttérben lávával és tűzzel; egy férfit és feleségét, akik egykori konyhájukban állnak, a férfi könnyet töröl le, tudva, hogy valószínűleg soha nem térhetnek vissza otthonukba. A kitörés az elmúlt több mint 50 év legsúlyosabb természeti katasztrófája volt Izlandon.
Tavaly nyitották meg újra
Grindavík a nagyközönség elől közel egy évig zárva volt, majd 2024 októberében újra megnyílt – immár csak néhány maroknyi lakossal, akik a hivatalos ajánlások ellenére sem voltak hajlandók máshol élni. Most a látogatók vezetett túrákon fedezhetik fel a természet erejét.
Kristín María Birgisdóttir Grindavíkban született és nőtt fel, ma pedig túrákat vezet egykori városában. „Az emberek sokat kérdeznek arról, milyen volt, hogyan változott meg és hogyan hatott mindez ránk” – mondta. – „Mindig azt mondják a turisták, hogy nem ugyanaz, mint a tévében látni.”
A látogatás kényelmetlenül emlékeztethet a sötét turizmusra: be nem függönyözött ablakokon át tekintünk be teljesen berendezett házakba, amelyeket többé nem laknak majd.
Birgisdóttir azonban tárgyilagosan áll a tragédiához: „Nyilvánvaló volt, hogy ez megtörténhet, hiszen tektonikus lemezeken élünk” – mondta. – „A magma egyszer fel fog törni, ha kitörési övezetben élsz az Észak-atlanti-hátságon. Azt viszont még a vulkanológusok sem tudják pontosan megjósolni, hogy mikor.”
A safetravel.is weboldal (az Izlandi Kereső- és Mentőszolgálat üzemeltetésében) létfontosságú információkat nyújt a kitörésekről, utazási körülményekről és a biztonságos túrázásról Izland vulkanikus régióiban. Ebben a hónapban terveket is bejelentettek Grindavík hosszú távú jövőjéről, de ezek inkább a vulkán romboló erejét erősítik meg, semmint a reményt. Több tucat házat bontanak majd le, magas kockázatú zónákat jelölnek ki. A lakók egyhamar nem térhetnek vissza.
Az egyetlen rész Grindavíkban, amely nem mozdult el a kitörés során, a kikötő volt – szerencsére így megmaradtak a térséget eltartó halászati vállalkozások. Volt még néhány más épület is, amely kibírta a szeizmikus aktivitást: a bank, a templom és egy Avebury-szerű ősi kőkör. „Isten, Odin és a pénz istenei gondoskodtak róla, hogy ezek megmaradjanak” – mondta egy helyi idegenvezető.
A Reykjanes-félsziget Izland legaktívabb vulkáni területe, és a világ egyik legaktívabbja is: a Közép-atlanti-hátság tetején fekszik, az amerikai és eurázsiai tektonikus lemezek találkozásánál. Ezek a lemezek folyamatosan távolodnak, földrengéseket, hasadékokat és vulkánokat hozva létre. 2018 óta különösen aktív a terület: legalább öt jelentős kitörést és több mint 800 földrengést jegyeztek fel. Fagradallsfjallnál, Grindavíktól rövid autóútra, biztonságosan megtekinthető egy lávamező. A völgy legalacsonyabb pontjáról nézve a láva olyan, mint egy megdermedt víztömeg: mélybarna, szinte fekete, megcsavarodott formákkal, amelyek sodródó áramlatokra emlékeztetnek. Egy közeli hegyről zúdult le 2021-ben és 2022-ben.
Bár a megmerevedett lávafolyam kemény kőnek tűnik, a mező közepén vékony szürke füstspirál kavarog a levegőbe – a föld még mindig hőt áraszt. Seltúnban, egy rövid autóútra innen, rothadt tojás szaga csapja meg az orrot a bugyogó szürke iszapmedencék közelében. A félsziget három geotermikus területének egyike ez, amelyet tudósok rendszeresen figyelnek mint aktív vulkáni zónát. Egy patak folyik le a dombról, és egy pallósétány vezet végig a kén sárgára színezte talajon. Agyag- és ásványi lerakódások más színeket is hozzáadnak a tájhoz: vörös, rózsaszín és kékesszürke árnyalatokat, mintha egy különc művész alkotta volna. A forró fürdőként gőzölgő iszap undorító, mégis szórakoztató „büffenéseket” hallat, ahogy a légbuborékok feltörnek.
A szeizmikus aktivitás nem hogy elrettentené a látogatókat, hanem tovább növeli a turizmust.
A gyalogtúrák mellett létezik a Lava Show Vikben és Reykjavikban, a Volcano Show Reykjavikban, az oktató jellegű LAVA Központ, valamint az Inside the Volcano élmény, ahol egy inaktív vulkán lávakamrájába eresztik le a látogatókat. Csak az elmúlt évben két új attrakció nyílt: a Volcano Express filmes élmény és a The Volcanic Way nevű új autóút. Miközben a turisták nem tudnak betelni a lávával, azok, akik Izland vulkánjainak árnyékában élnek, talán szívesebben látnának végre nyugalmat.
„A szakértők szerint ha ez a kitörés véget ér, 100 évig nem lesz újabb a félszigeten” – mondta Birgisdóttir. – „De nem tudjuk biztosan. Remélem, ez lesz az utolsó.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Nincs tovább, megszünteti a levélkihordást a posta: mutatjuk, hol...
A gyalogosok európai paradicsoma lett a világ legélhetőbb városa
Elképesztő, ami a Maldív-szigeteken történik - ennek a hírnek...
Miért kapjuk titokban a vizet a repülőn? Légiutas-kísérő...
20 fok decemberben: pólóban járhatod be a kevéssé ismert...
