A Balaton másik arca: 10 különleges hely Tihany és Balatonfüred környékén egy őszi kiránduláshoz
Ősszel nincs szükség arra, hogy árnyékos helyet keressünk magunknak a tűző napon, kellemesen lehet sétálni és kirándulni, múzeumokat, történelmi emlékeket és különleges természeti látnivalókat felfedezni. Ráadásul a nyári tömeg nélkül a Balaton-felvidéknek is van egy megkapó, csendesebb arca, és ilyenkor talán könnyebb észrevenni azokat az apró részleteket is, amelyek mellett a nyári nyüzsgésben egyszerűen elsuhanunk.

Érdemes tehát nem egy gyors hétvégi kiruccanásként gondolni a Balatonra, hanem akár több napot is rászánni. Tihany és Balatonfüred önmagában is megtöltene néhány napot programmal, de a két település között és a környéken is akadnak olyan különleges helyek, amelyek miatt érdemes továbbindulni. Összegyűjtöttem tíz olyan látnivalót, amelyekből egy kellemes őszi balatoni kirándulást is össze lehet állítani.
1. Tihanyi Bencés Apátság
Ha van hely a Balatonnál, amelyet szinte mindenki felismer egyetlen fényképről, az Tihany. A dombtetőn álló apátság előtt elterülő tó látványa annyira összeforrt a Balatonnal, hogy könnyű azt gondolni: itt már nemigen lehet újat felfedezni. Pedig Tihanyra éppen az a jellemző, hogy minél lassabban járjuk be, annál több részletet veszünk észre.

A település története egészen a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben alapította meg a bencés monostort, amelynek alapítólevele a magyar nyelv egyik legfontosabb nyelvemléke. A mai templom későbbi, barokk formáját a 18. században nyerte el, az altemplomban pedig ma is ott található I. András sírja.
Az apátság azonban jóval több egy gyönyörű barokk templomnál. Az épületben múzeum is működik, ahol Tihany és a bencés közösség történetével ismerkedhetünk meg, a galériában pedig időszaki kiállításokat rendeznek.
2. Lóczy Lajos tanösvény
Tihanyt gyakran hajlamosak vagyunk egyetlen képre leegyszerűsíteni: apátság a dombtetőn, előtte a Balaton, körülötte levendula. Pedig a félsziget valójában egy különleges természeti terület, amelyet érdemes gyalogosan felfedezni.
Erre az egyik legjobb lehetőség a 14 kilométeres Lóczy Lajos tanösvény, amely a Tihanyi-félsziget geológiai és természeti érdekességeit mutatja be.
Olyan helyekre is elvezet, amelyeket autóval vagy egy rövid városnézés során esélyünk sem lenne felfedezni.
A túra a Belső-tó partjáról indul, ahol egészen más szögből látszik a település, mint az apátság mellől. És már csak azért is érdemes elsétálni ide, mert a sportpálya környékén meleg, napos időben rengeteg hihetetlenül cuki ürgét lehet látni, sőt szürkemarhákkal is találkozhatunk.

A túra közben vulkáni eredetű képződményekkel, különleges sziklaformákkal, tavakkal és őslevendulással is találkozhatunk, a kaptatókért pedig csodálatos balatoni panoráma a jutalmunk.
3. Barátlakások
A Tihanyi-félsziget egyik legmeglepőbb látnivalója a Barátlakások. A vulkáni eredetű sziklafalba vájt üregek már első pillantásra is különlegesek, a történetük azonban még izgalmasabbá teszi őket.
A cellákat a hagyomány szerint a Kijevi Rusz területéről érkezett szerzetesek vájták a sziklába, akik I. András feleségének, Anasztázia királynénak a kíséretével kerültek Magyarországra. A barlanglakások később szerzetesi cellákként szolgáltak, azaz remeték élhettek ezen a különös, félreeső helyen.

Ma már természetesen üresen állnak a sziklába vájt cellák, de éppen ez adja a hely különleges hangulatát. Furcsa belegondolni, milyen lehetett itt élni évszázadokkal ezelőtt, távol a települések zajától.
A Barátlakásokhoz vezető séta ráadásul önmagában is élmény. A Tihanyi-félszigeten járva könnyű elcsábulni a jól ismert panorámapontokhoz, de az ilyen helyek miatt érdemes letérni a legforgalmasabb útvonalakról. A sziklafalak, az erdős környezet és a Balaton közelsége egészen más élményt ad, mint a félsziget legismertebb látnivalói.
4. Száz éves a tihanyi levendula
Tihanyról aligha lehet úgy beszélni, hogy ne kerüljön szóba a levendula, pedig az nem is őshonos itt. A lila virág mára szinte ugyanúgy hozzátartozik a félsziget arculatához, mint az apátság vagy a Balaton panorámája. De vajon honnan került ide, és hogyan lett Tihany egyik jelképe?
2026-ban különösen aktuális ez a kérdés, hiszen éppen száz éve, 1926-ban telepítette az első nagyobb levendulaültetvényt a tihanyi félszigeten Bittera Gyula gyógynövényszakértő. Az évforduló jó alkalom arra, hogy ne csak a virágzó levendulamezők miatt gondoljunk a növényre, hanem egy kicsit a történetébe is beleássuk magunkat.

Erre az egyik legérdekesebb hely az Illatok Háza, ahol én is meglepően sokat tudtam meg arról, hogyan vált a levendula Tihany egyik jelképévé, és különösen érdekes volt megismerni Bittera Gyula történetét.
Bittera neve valószínűleg kevésbé ismert a nagyközönség számára, pedig a magyar gyógynövénytermesztés történetének fontos alakja volt. Az ő kezdeményezésére indult el Tihanyban a levendulatermesztés, a növény pedig hamarosan olyan jól alkalmazkodott a helyi adottságokhoz, hogy a tihanyi levendula komoly hírnévre tett szert.
A levendulamezők természetesen nyár elején, virágzáskor a leglátványosabbak, amikor szinte mindenki ugyanazért a lila panorámáért és a szelfikért érkezik Tihanyba. De ha más évszakban járunk erre, akkor sem kell lemondanunk a levenduláról, megismerhetjük a történetét és levendulás termékekből egész évben óriási választékot találunk.
5. Balatonfüred és a Tagore sétány
Tihany után érdemes átutazni Balatonfüredre, ahol egészen más jellegű élmények várnak. Míg Tihany elsősorban a természeti környezetével, a történelmi emlékeivel és a falusias hangulatával varázsol el, Balatonfürednek a történelmi fürdővárosi múltja és elegáns épületei adják a karakterét.
A Tagore sétány természetesen kihagyhatatlan. A Balaton-parti promenád a város egyik legismertebb része, nevét Rabindranath Tagore indiai költőről kapta, aki 1926-ban gyógykezeltette magát Balatonfüreden, majd felépülése után egy hársfát ültetett a szanatórium parkjában. Ismét belefutottunk egy százéves évfordulóba! Tagore ráadásul hagyományt teremtett: azóta számos híresség ültetett fát a sétányon.
Érdemes végigsétálni a fák között, és közben elolvasni a táblákon a neveket: a sétányon olyan ismert személyiségek emlékfáival találkozhatunk, akik valamilyen módon kötődtek Balatonfüredhez.

A tóparti séta közben pedig folyamatosan változik a panoráma: egyik oldalon a Balaton, másikon a történelmi fürdőváros épületei kísérik az utunkat.
A Kossuth Lajos-forrásnál pedig azt is kipróbálhatjuk, milyen a híres füredi savanyúvíz. Az íze meglehetősen karakteres, de szerintem borítékolható, hogy nem ez lesz az utazás gasztronómiai fénypontja.
6. Jókai Mór Emlékház
Balatonfüred egyik legérdekesebb látnivalója a Jókai Mór Emlékház, amely az író egykori villájában kapott helyet. Jókai és felesége, Laborfalvi Róza rendszeresen töltöttek időt Balatonfüreden, és a város nemcsak pihenőhely volt számukra: Jókai itt is dolgozott, sőt több művének világát is a balatoni környezet ihlette.

Az épület nem egyszerűen egy irodalmi emlékhely. A berendezett szobák, a korabeli bútorok, a személyes tárgyak és az enteriőrök révén bepillanthatunk a 19. századi polgári élet mindennapjaiba is. Könnyebb elképzelni, hogyan telhettek itt a nyarak, amikor Balatonfüred a korabeli magyar társadalmi és kulturális élet egyik kedvelt találkozóhelye volt.
Jókai egyébként nemcsak vendégként tekintett a Balatonra. A tó és a füredi környezet több művében is megjelenik, és a balatoni nyarak fontos részévé váltak az életének. A villában járva egy olyan korszakba is bepillanthatunk, amikor Balatonfüred még egészen más világ volt.
7. Papsokai templomrom
Balatonfüred közelében található egy kevésbé ismert, mégis nagyon hangulatos történelmi emlék, a Papsokai templomrom. Az egykori középkori templom maradványai egy domboldalon állnak, és már önmagában különlegessé teszi a helyet, hogy a régi falak mellől szép kilátás nyílik a Balatonra.
A templom története a középkorig vezet vissza, és a megmaradt falakból még ma is jól érzékelhető az egykori épület alaprajza.
Középkori templomrom Tihanyban is akad, méghozzá kettő is: az Apáti és az Újlaki templomrom. Ha pedig valaki hozzám hasonlóan szereti ezeket a kis félreeső történelmi emlékeket, annak a Balaton-felvidék valóságos kincsesbánya: szinte minden kirándulásra jut egy újabb rom, templom vagy kolostormaradvány.

8. Balatonfüred reformkori városrésze
Balatonfüred egyik legnagyobb értéke maga a történelmi városközpont, ahol egymás után bukkannak fel a 18–19. század hangulatát őrző épületek. Itt érdemes lassan sétálni, nem feltétlenül előre megtervezett útvonalon, hanem időnként felnézve a homlokzatokra is.
A reformkori városrész egyik legismertebb épülete az Anna Grand Hotel, amelynek története egészen a 18. századig nyúlik vissza. Az egykori fürdőházból később elegáns szálloda lett, és ma is a város egyik meghatározó épülete. A közelében találjuk a Vaszary Galériát, amelynek épülete egykor a fürdőtelep része volt, ma pedig kiállításoknak ad otthont.

Érdemes elsétálni a Blaha Lujza utcába is, ahol több szép, régi épület sorakozik. Itt található például a Blaha Lujza egykori nyaralója, amelyben a híres színésznő egykori füredi tartózkodásának emlékét őrzik. A Horváth-ház a reformkori Balatonfüred egyik legfontosabb épülete: a 18. század végén épült, és a 19. században a füredi társasági élet egyik központja volt. Megfordult és megszállt itt többek között Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály és Berzsenyi Dániel is és 1825-ben itt rendezték az első Anna-bált.
A Kisfaludy Galéria környékét sem érdemes kihagyni, ahogy a Gyógy tér épületeit sem.
9. Kaáli Autó-Motor Múzeum, Dörgicse
Nyáron is remek program az esős vagy épp túlságosan forró napokra a Dörgicsén található, Kaáli Autó-Motor Múzeum, az őszi túrákhoz pedig tökéletesen illik.
A múzeumot Kaáli Nagy Géza professzor, a Kaáli Intézetek alapítója hozta létre, és a gyűjtemény ma már mintegy 160 járműből áll. Különösen gazdag a magyar motorkerékpárok választéka: a Méray, a Csepel és a Pannónia különböző típusai mellett számos külföldi ritkaság is látható.
A gyűjtemény külön erőssége, hogy a motorokat és autókat gondosan restaurálva mutatják be, ráadásul mindegyik üzemképes!
Az egésznek van egy kellemesen személyes hangulata: érezni, hogy nem egy nagy intézményi múzeumról van szó, hanem egy olyan gyűjteményről, amely mögött valódi rajongás és rengeteg munka áll. Még annak is érdekes lehet, aki hozzám hasonlóan egyébként nem különösebben rajong az autókért és motorokért: a veterán járművek ugyanis egy már elmúlt, izgalmas korszak hangulatát őrzik.

Fontos viszont, hogy a múzeum kizárólag előzetes időpontfoglalással látogatható, vezetett csoport részeként, a látogatás pedig körülbelül másfél órás. Az aktuális időpontokat és feltételeket érdemes indulás előtt a múzeum honlapján ellenőrizni.
10. Örvényesi vízimalom
A tizedik helynek szándékosan nem egy újabb híres látnivalót választottam. A Balaton-felvidék egyik legérdekesebb tulajdonsága ugyanis éppen az, hogy milyen sokféle apró történelmi emléket rejt. Ezek közül az egyik legkedvesebb az Örvényesi vízimalom (de említhetném Balatonudvari határában az egyedi, szív alakú sírköveket is).
A malom története több évszázadra nyúlik vissza: a helyet már 1211-ben említik a tihanyi apátság birtokainak összeírásában. A mai épület későbbi, de a malom működésének lényege ugyanaz maradt: a közeli Pécsely-patak vizének erejét használták fel a gabona őrlésére.

Ami igazán érdekessé teszi, hogy itt nem egy használaton kívüli, múzeumba szánt gépezetet látunk.
A malom működését, a víz energiájának felhasználását és a régi molnárok munkáját is megismerhetjük.
Az Örvényesi vízimalom pontosan az a fajta hely, amely mellett könnyű lenne egyszerűen elautózni. Nem monumentális épület, nem szerepel minden balatoni képeslapon, mégis sokat elárul a környék múltjáról. És talán éppen az ilyen apró felfedezések miatt érdemes ősszel is útnak indulni a Balaton-felvidéken: amikor nincs szükségünk strandokra és nyári programokra, hirtelen rengeteg más érdekesség kerül a látómezőnkbe.

