Leonardo DiCaprio 1,75 millió dollárért vásárolt egy 42 hektáros szigetet, hogy megvédje a halakat, a teknősöket és a lamantinokat
Leonardo DiCaprio nem csak Hollywood egyik legismertebb színésze: évtizedek óta aktívan foglalkozik környezetvédelmi ügyekkel is. Ennek egyik leglátványosabb példája Blackadore Caye, egy lakatlan sziget Belize partjainál, amelyet 2005-ben Jeff Gram üzletemberrel közösen vásárolt meg 1,75 millió dollárért.
DiCaprio egy évvel korábban, egy utazás során járt először a környéken, és azonnal lenyűgözte a hely. „Olyan volt, mint a földi mennyország” – fogalmazott később. A nagyjából 42 hektáros sziget első pillantásra valóban idilli helynek tűnt, a természet azonban korántsem volt érintetlen. A túlhalászat, a part eróziója és a mangroveerdők visszaszorulása addigra már komoly nyomot hagyott a helyi élővilágon.
DiCaprio nem egy hagyományos luxusüdülőt szeretett volna létrehozni.
Mintegy tíz évvel a vásárlás után mutatta be a Blackadore Caye, a Restorative Island nevű koncepciót, ami a turizmust a természet helyreállításával próbálta összekapcsolni. Az elképzelés szerint a szigeten egy exkluzív, fenntartható üdülőkomplexum épült volna, amely megújuló energiát használ, csökkenti a keletkező hulladék mennyiségét, és a lehető legkevesebb környezetszennyező anyagot alkalmazza. Fontos szempont volt az is, hogy az épületek csak a terület kisebb részét foglalják el, hogy a sziget nagy részét természetes állapotában hagyják meg. A projekt egyik központi eleme a mangroveerdők helyreállítása volt.

A mangrove nem csak szép, hanem létfontosságú
A mangroveerdők kulcsszerepet játszanak a trópusi partvidékek ökoszisztémájában. Gyökérzetük segít lassítani a part erózióját, közben nagy mennyiségű szenet képesek megkötni, és számos tengeri élőlény számára biztosítanak búvó- és szaporodóhelyet.
Halak, rákfélék és más vízi állatok egész sora függ ezektől az élőhelyektől.
DiCaprio terve ezért nem csak az üdülőhely megépítéséről szólt, hanem arról is, hogy visszaállítsák a sziget korábban károsodott ökoszisztémájának egy részét. A tervezés során külön figyelmet szenteltek a lamantinoknak is. Ezek a nagytestű vízi emlősök Belize part menti vizeiben, folyóiban és lagúnáiban is előfordulnak, fennmaradásukhoz pedig tiszta vízre és megfelelő vízinövényzetre van szükségük. A projekt ezért egy kifejezetten a lamantinok védelmét szolgáló területtel is számolt.
Az álomból óriási vita lett
A nagyszabású elképzelések ellenére a beruházás nem haladt a tervezett ütemben. Az eredeti elképzelések szerint az üdülőhelynek 2018-ra kellett volna elkészülnie, a fejlesztés azonban sorozatos késésekkel szembesült.
Ráadásul a környezetvédők és a helyi közösségek részéről is komoly kritikák érkeztek.
A legnagyobb kérdés éppen az volt, hogy egy természetvédelmi célokat hirdető luxusberuházás mennyire képes valóban megóvni azt az élővilágot, amelynek védelmére létrehozták. A kritikus hangok attól tartottak, hogy az építkezések károsíthatják a mangroveerdőket, a tengerfeneket és azokat a part menti területeket is, amelyeket a helyiek halászatra használnak.
A Blackadore Caye története még mindig nem ért véget
Blackadore Caye sorsa ma is inkább egy félbehagyott történet, mint egy kész sikersztori. A szigeten eredetileg egy olyan üdülőhelyet képzeltek el, amely úgy fogad vendégeket, hogy közben a lehető legkevesebbet vesz el a környezetéből. Papíron ez jól hangzik, a gyakorlatban azonban hamar kiderült, mennyire nehéz úgy építkezni egy érzékeny trópusi területen, hogy annak ne legyen ára.
Azóta a projekt körül jóval kevesebb a látványos bejelentés, mint a kezdetekkor, a sziget pedig egyelőre nem vált azzá, aminek eredetileg szánták.
Ettől még Blackadore Caye története érdekes példa arra, milyen könnyen ütközhet egymással turizmus, természetvédelem és üzleti érdek – még akkor is, ha az induló szándék kifejezetten környezetbarát volt.

