Ez a görög sziget megoldotta a hulladékproblémáját – döbbenetes módszerrel
A szigetek különösen nehéz helyzetben vannak, amikor hulladékgazdálkodásról van szó. Korlátozott a rendelkezésre álló terület, a hulladék elszállítása a szárazföldre drága, miközben a nyári hónapokban a turisták miatt egyik napról a másikra többszörösére nőhet a helyi lakosság által termelt hulladék mennyisége. A görögországi Tilosz erre nem egy újabb lerakóval vagy nagyobb konténerekkel válaszolt, hanem a rendszer teljes átalakításával – derül ki az Euronews cikkéből.
A turisták érkezésével megnőnek szeméthegyek
A szemétgondok nem csak Tiloszt érintik, a mediterrán szigeteken a turizmus szezonális terhelése a hulladékgazdálkodásban is pontosan mérhető.
Egy 2013-ban a Waste Management szaklapban publikált kutatás Menorca példáján, 1998 és 2010 közötti havi adatok alapján vizsgálta, hogyan változik a települési szilárd hulladék mennyisége a turisták számának függvényében. Az eredmény egyértelmű volt: a turisták számának 1 százalékos növekedése átlagosan 0,282 százalékkal növelte a települési szilárd hulladék mennyiségét. Egy plusz turista átlagosan 1,31 kilogramm hulladékot termelt naponta, míg egy helyi lakos napi 1,48 kilogrammot.
A probléma ráadásul nem áll meg a szemeteseknél vagy a hulladéklerakóknál. A Scientific Reports folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmányban a kutatók 24 mediterrán tengerpart hulladékát vizsgálták nyolc szigeten 2017 és 2019 között, többek között Krétán, Rodoszon, Míkonoszon, Mallorcán, Szicíliában, Máltán és Cipruson. A cél az volt, hogy megmérjék, hogyan változik a tengeri hulladék mennyisége a turisztikai szezon során. Kiderült, hogy a strandokon felhalmozódó tengeri hulladék mennyisége a főszezonban akár 4,7-szeresére is megnőhet.
Tiloson eltűntek az utcai kukák

Tiloszon az alapoktól kezdték újragondolni a rendszert. A sziget először is megszüntette a közterületi hulladékgyűjtők használatát, és helyettük házhoz menő gyűjtést vezetett be. A háztartások és vállalkozások külön gyűjtik az újrahasznosítható, illetve a szerves hulladékot, a gyűjtéshez használt zsákokat pedig QR-kóddal látják el.
Vagyis a hulladékot már a keletkezés helyén szétválasztják, így nem egy vegyes hulladékkupacból kell később megpróbálni visszanyerni az értékes anyagokat.
A rendszer 2022-es indulásakor a program már 85 százalékot meghaladó anyag-visszanyerési és komposztálási arányt ért el.
A régi szeméttelep helyén ma már innovációs központ üzemel Tiloszon
A begyűjtött hulladék nem egy újabb lerakóba kerül, hanem a korábbi hulladéklerakó helyén kialakított Körforgásos Innovációs Központba.
A rendszerbe évente nagyjából 330 tonna hulladék kerül, ennek körülbelül 60 százaléka újrahasznosítható, 30 százaléka szerves hulladék, a fennmaradó mintegy 10 százalék pedig nem újrahasznosítható anyag. Utóbbit alternatív tüzelőanyagként cementgyárakban használják fel.
A szerves hulladékból komposzt készül, amelyet a helyi gazdálkodók ingyenesen használhatnak fel. Az újrahasznosítható anyagokat pedig 15 külön kategóriába rendezik, tömörítik, majd a szárazföldre szállítják további feldolgozásra.
A rendszer önmagában, a lakosság együttműködése nélkül nem működne. A sziget vezetése ezért az oktatással támogatta a fejlesztéseket. Az edukációt az iskolákban kezdték, majd a gyerekeken keresztül próbálták elérni a családokat. A cél egyszerű volt: a hulladék ne egy olyan dolog legyen, amelyet az ember kidob, és többé nem lát, hanem olyan anyag, amelynek ismert útja van a begyűjtéstől a feldolgozásig.
Közel 90 százalékos hasznosítási arányt értek el
A Tiloszon kialakított rendszernek köszönhetően a sziget mára a világ egyik legismertebb modellje a hulladékmentes társadalomnak. A 2023-as adatok szerint
a szigeten az újrahasznosítás és a komposztálás együttesen 89 százalékot ért el: ebből 55 százalék újrahasznosítható anyag, 34 százalék pedig szerves hulladék.
A szemét 11 százalék nem újrahasznosítható.
Tilosz 2023-ban megkapta a Zero Waste Cities Certification minősítést is; a programot az Európai Körforgásos Gazdaság Platformja olyan modellként mutatja be, amely a hulladéklerakás megszüntetésére és a körforgásos hulladékgazdálkodásra épül.
