Ide zuhanhat a Nemzetközi Űrállomás: félelmetes titkot rejt a világ legmagányosabb pontja
Képzeljük el, hogy az óceán kellős közepén vagyunk. Körülöttünk se sziget, se hajó, se szárazföld nincs, csupán a horizontig húzódó víztömeg. Alattunk több kilométer mély víz, fölöttünk pedig a végtelen égbolt terül el.
Van egy hely a Földön, amely tökéletesen megfelel ennek a képnek.
Ez Point Nemo, a Csendes-óceán déli részén található földrajzi pont, amelyet az óceáni elérhetetlenségi pólusként tartanak számon.
Ez a Föld felszínének minden szárazföldtől legtávolabb eső pontja.
Néha az űrhajósok vannak hozzá a legközelebb
A legközelebbi szárazföld megközelítőleg 2688 kilométerre található Point Nemótól, ezért a térséget gyakran bolygónk legmagányosabb helyeként emlegetik.
Elszigeteltségét egy egészen elképesztő részlet érzékelteti igazán. Amikor a Nemzetközi Űrállomás a terület fölött halad el, előfordulhat, hogy a Point Nemóhoz legközelebb tartózkodó emberek nem egy hajón vagy valamelyik szigeten vannak, hanem a Föld körül keringő űrhajósok.

A víz mélysége ezen a vidéken megközelíti a 4000 métert. Bár a bolygó egyik legelszigeteltebb térségéről van szó, még ez a hatalmas víztömeg sem teljesen élettelen. A Csendes-óceán déli részének mélyén szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott mikroorganizmusok élnek, a tágabb óceáni területen pedig tonhalak és kardhalak is előfordulnak.
Több mint 260 űreszköz végezte itt
Az emberektől és a lakott területektől való hatalmas távolsága miatt Point Nemo környéke évtizedek óta fontos az űrügynökségek számára. Nem véletlenül nevezik az „űreszközök temetőjének”.
Amikor egy nagyobb űreszköz eléri működési idejének végét, és ellenőrzött módon ki kell vezetni a Föld körüli pályáról, a szakemberek olyan helyet választanak a visszatéréshez, ahol a légkörben esetleg el nem égő roncsdarabok a lehető legkisebb veszélyt jelentik az emberekre. Point Nemo távoli, lakatlan környezete különösen alkalmassá teszi erre a célra.
A térségről szóló jelentések szerint 1971 és 2016 között több mint 260 űrobjektum végezte ezen a területen. Ezek között a szovjet űrprogram több eszköze is megtalálható volt, köztük a Mir űrállomás és a Szaljut-program 6 állomása.
A Nemzetközi Űrállomás is felkerülhet a listára
Egy napon várhatóan az emberiség eddig megépített legnagyobb űrbéli szerkezete is csatlakozik hozzájuk: a Nemzetközi Űrállomás, vagyis az ISS.
A NASA és partnerei még ebben az évtizedben le akarják zárni az űrállomás programját. A jelenlegi tervek szerint az ISS 2030-ig működhet tovább, ellenőrzött visszatérését pedig 2031-re tervezik.
A feladat elvégzésére az amerikai űrhajózási hivatal 2024 júniusában a SpaceX-et választotta ki. A vállalatnak egy különleges, U.S. Deorbit Vehicle nevű járművet kell kifejlesztenie és leszállítania.
Ennek segítségével térítik majd le biztonságosan az ISS-t a pályájáról, és irányítják a légkörbe való visszatérését az óceán lakatlan térsége fölé.
Így semmisítik meg az ISS-t
Az űrállomás nem egyetlen darabban zuhan majd az óceánba. Miután az utolsó űrhajósok is elhagyják, fokozatosan csökkentik a pályamagasságát. Az irányítók ezután úgy módosítják az útvonalát, hogy a végső visszatérés a Csendes-óceán déli részének távoli, lakatlan területe fölött történjen meg.
A NASA számításai szerint az ISS jelentős része már a légkörön való áthaladás közben szétesik és elég. Várhatóan a napelemek és a hősugárzók válnak le elsőként, majd a modulok és a rácsszerkezet is darabokra hullik. Az anyagok többsége a hatalmas hőterhelés következtében elég vagy elpárolog.
Néhány sűrűbb és ellenállóbb alkatrész azonban túlélheti a légkörön való áthaladást, és az óceán előre kijelölt, lakatlan területén érhet vizet. Emiatt nem egészen pontos azt mondani, hogy „400 tonnányi űrállomás zuhan majd a tengerbe”. Az ISS az ellenőrzött visszatérés során szétesik, anyagának nagy része megsemmisül, roncsainak egy része viszont az óceánba kerülhet.
