A svédek a 2010-es évek óta szó szerint egy egész várost költöztetnek el ahelyett, hogy bezárnák a bányájukat: az épületeket egyben emelik fel, majd három kilométerrel arrébb helyezik őket
Három kilométer – nagyjából ennyivel kerül arrébb egy teljes svéd városközpont. Kiruna átköltöztetése már a 2010-es évek óta tart, és nem egyszerűen arról van szó, hogy a régi épületeket lebontják, majd máshol újra felhúzzák őket. Ahol lehet, az egész házat megemelik, hatalmas szállítójárművekre teszik, majd egyben viszik át az új városközpontba. Mindezt azért, mert a település alatt húzódó vasércbánya további működése veszélyezteti a régi városrészt. A másik lehetőség a bánya bezárása lett volna, ami súlyos csapást jelentett volna a helyi gazdaságra.
A bánya tette gazdaggá, most emiatt kell költöznie is
Kirunát 1900-ban alapították, Svédország legészakibb részén, Európa egyik legjelentősebb vasérclelőhelyének közelében. Maga a bánya már egy évvel korábban, 1899-ben megnyílt, és több, mint száz éven át meghatározta a település életét. A kitermelést az állami tulajdonú LKAB végzi. Ahogy azonban a föld alatti járatok egyre mélyebbre és egyre közelebb kerültek a városhoz, a felszínen is megjelentek a problémák. A talaj fokozatosan instabillá vált, ami idővel már a házakat és a teljes városközpontot veszélyeztette.
Az LKAB 2004-ben jelentette be, hogy a bánya további bővítése miatt Kiruna központjának jelentős részét át kell telepíteni. Az akkori tervek szerint mintegy 23 ezer embert, otthonokat és vállalkozásokat is érinthet a folyamat. Ez különösen nagy léptékű változás egy olyan településen, ahol ma körülbelül 18 ezren élnek. A svéd szabályok szerint bányavállalat nem termelhet ki ásványkincset lakott épületek alatt, így az LKAB sem folytathatta volna a munkát a házak alatt. A bánya bezárása viszont a helyi gazdaság egyik legfontosabb pillérét szüntette volna meg.
Így született meg a különös megoldás: nem a bányát zárják be, hanem a várost költöztetik arrébb.
Három kilométerrel odébb már felépült az új központ
Az új helyszínt Kiruna régi központjától körülbelül három kilométerre, keletre jelölték ki, egy olyan területen, amit biztonságosabbnak tartanak. Az új városközpontot 2022 szeptemberében hivatalosan is átadták. Új városháza, üzletek és lakóépületek készültek, miközben a régi Kirunából folyamatosan érkeznek azok az épületek és kulturális értékek, amelyeket meg akarnak őrizni.
Amit lehet, egészben szállítanak el, a túl nagy vagy sérülékeny épületeket viszont szétszedik, majd az új helyükön az eredetihez hűen építik fel újra.
672 tonnás templom indult útnak a városon át
A költözés eddigi leglátványosabb része a Kiruna Kyrka, vagyis Kiruna templomának áthelyezése volt. A Gustaf Wickman által tervezett épület 1909 és 1912 között készült, megjelenésében pedig a neogótikus építészet és a számi kultúra hatásai is felfedezhetők. Svédországban különösen nagy becsben tartják: egy 2001-es országos felmérésben az 1950 előtt emelt svéd épületek közül ezt választották a legjobbnak.
A lebontása szóba sem jöhetett, ezért az LKAB úgy döntött, egyben költözteti el az épületet.
A 672 tonnás templomot egy különleges, 224 kerékkel felszerelt járműre emelték. A több mint öt kilométeres útvonalat lépéstempóban tette meg: óránként mindössze 500 méter és egy kilométer közötti sebességgel haladt. Az út hosszabb volt annál, mint amekkora légvonalban a régi és az új városközpont közötti távolság, mivel olyan nyomvonalat kellett kialakítani, amely elbírta a hatalmas épület súlyát, és közben a templom szerkezete sem sérült meg.
Fél Kiruna az utcára ment a templom miatt
A városban mintegy tízezren mentek a templom miatt utcára, ami Kiruna körülbelül 18 ezres lakosságához képest óriási szám. Az eseményt a svéd televízió is élőben közvetítette. Még XVI. Károly Gusztáv svéd király is Kirunába utazott a jeles alkalomra.
Még évekig költözik majd a város
Kiruna áthelyezése messze nem ért a végére. Eddig nagyjából két tucat épületet vittek át, az új városközpont pedig már működik. A projekt részeként 23 kulturális értéket képviselő épületet és műemléket is átköltöztettek. Van, amit egészben emeltek fel és szállítottak tovább, más épületeket darabokra kellett bontani, majd gerendáról gerendára vagy kőről kőre újra összerakni.
Az egész folyamat évtizedeken át tart majd. Az előkészítés közel húsz éve kezdődött, a munkálatok pedig várhatóan legalább 2035-ig folytatódnak.
A lassúság nem véletlen. Egy műemlék vagy történelmi épület áthelyezése előtt külön vizsgálatokra és egyedi megoldásokra van szükség, hiszen nincs két egyforma szerkezet.
Európának kincset érhet a bánya
A föld Kiruna alatt közben újabb meglepetést tartogatott. Az LKAB 2023-ban jelentette be, hogy a vasércbánya közelében Európa addig ismert legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét fedezték fel. A ritkaföldfémek számos modern technológiához nélkülözhetetlenek, többek között elektromos járművekhez, szélturbinákhoz és más ipari berendezésekhez is használják őket. Európa jelenleg nagymértékben függ a kínai beszállításoktól, ezért a svéd lelőhelynek stratégiai jelentősége is lehet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
1966-ban Marlon Brando megvásárolt egy polinéz atollt, miután...
Ezen a napon Németországban minden mobiltelefon egyszerre fog...
Egy nagyváros évente akár 42 centimétert is süllyed - a...
Horvátország Karib-térsége: 23-25 fokos tengerrel vár...
Vaníliafagylalt sült krumplival és ketchuppal: a Garda-tónál...
