Szántóföldek, rétek és egy tó között, szinte a semmiből emelkedik ki Európa legnagyobb Szűz Mária-szobra. A monumentális alkotást a közép-lengyelországi Konotopie apró falujában állították fel, azt remélik tőle, hogy új életet lehel a környék gazdaságába.
A hófehér Szűz Mária-szobor 40,6 méter magas, és egy 15 méteres talapzaton áll. Ezzel méreteiben még a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus híres szobrát is felülmúlja. Hivatalosan augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján avatták fel, a környéket azonban már hónapokkal korábban ellepték a kíváncsi látogatók.
Abban viszont koránt sincs egyetértés, hogy a gigantikus szobor valóban lenyűgöző látvány-e.
Van, aki egyenesen rémálomnak és értelmetlen betontömbnek tartja, és úgy véli, a beruházásra fordított pénzt hasznosabb célokra is elkölthették volna. Mások viszont gyönyörűnek és rendkívülinek nevezik az alkotást.
Lengyelország egyik leggazdagabb embere fizette a hatalmas szobrot
A monumentális Szűz Mária-szobrot a 75 éves Roman Karkosik adományozta, aki egy közeli faluból származik, ma pedig Lengyelország egyik leggazdagabb üzletembere. Fiatalon csaposként dolgozott, később hulladékfelvásárlással és limonádé-palackozással kezdett foglalkozni, majd ő lett Lengyelország első műanyagpalack-gyártója.
Ezt követően a varsói tőzsdén is komoly sikereket ért el, és akkora üzleti birodalmat épített fel, hogy egyesek Warren Buffetthez hasonlítják. Vagyonát mintegy 1,9 milliárd zlotyra, vagyis körülbelül 442 millió euróra becsülik, amivel Lengyelország 44. leggazdagabb embere.
Az üzletember mindössze két kilométerre él Konotopiétól, egy 18. századi kastélyban.
Karkosik és felesége ritkán szerepelnek a nyilvánosság előtt, a sajtóval sem szívesen kommunikálnak. A Szűz Mária-szobor pontos költségét ezért sem hozták nyilvánosságra. Lengyel sajtóértesülések szerint azonban akár 100 millió zlotyba is kerülhetett a monumentális alkotás. Karkosik mindössze annyit mondott, hogy a szobor egyfajta hálaadás. A feltételezések szerint a mélyen vallásos üzletember egy súlyos betegségből való felépüléséért akart köszönetet mondani Szűz Máriának.

Mintha magához akarná ölelni az érkezőket
A szobor alkotója, Adam Jakub Matejkowski direkt úgy formálta meg Máriát, hogy kitárt karjaival szinte átölelje az előtte állókat. Szerette volna, ha az óriási méretek ellenére a figura emberközelinek hat, és olyan érzést kelt, mintha Mária közeledne az emberek felé.
A látvány kétségkívül messziről feltűnik.
A hatalmas fehér alak a vidéki tájból emelkedik ki, így már jóval azelőtt láthatóvá válik, hogy a látogató elérné magát a falut.
Turistáktól várják a környék fellendülését
Konotopie környéke gazdaságilag Lengyelország kevésbé fejlett területei közé tartozik. Jelentősebb ipari vállalatok nincsenek a térségben, munkahelyből sincs túl sok, ezért a helyiek komoly lehetőséget látnak az új látványosságban.A település vezetői szerint a szobornak nemcsak vallási, hanem gazdasági jelentősége is lehet. Abban bíznak, hogy a zarándokok és turisták mellett idővel új befektetők is megjelennek a környéken.
Az első jelek már látszanak: a helyi éttermek és bárok forgalma rekordokat döntöget a megnövekedett látogatószám miatt.
A hatalmas szobor ráadásul nem az első gigantikus keresztény szobor Lengyelországban. Świebodzinban 2010 óta áll egy 36 méter magas Jézus-szobor, amelyet egy 17 méteres mesterséges dombra építettek. Az alkotást a világ egyik legnagyobb Krisztus-szobraként tartják számon.
Egyre kevesebb lengyel bízik az egyházban
A kérdés már csak az, hogy az ilyen monumentális vallási alkotások képesek-e megállítani a lengyel társadalom fokozatos szekularizációját. Lengyelország továbbra is Európa egyik legerősebben katolikus országa, az egyház iránti bizalom azonban folyamatosan csökken. A katolikus vallás évszázadokon át a lengyel nemzeti identitás egyik meghatározó eleme volt. A 19. században, amikor Lengyelország önálló államként nem létezett, és területeit idegen hatalmak ellenőrizték, az egyház fontos szerepet játszott a nemzeti összetartozás megőrzésében.
A második világháború után a katolikus egyház és a kommunista rendszer ellen fellépő ellenzék sokszor egymás mellett állt a diktatúrával szemben. A templomok menedéket nyújtottak a rendszer üldözött kritikusainak, több papot pedig a kommunista titkosszolgálatok öltek meg.
Az 1989-es demokratikus fordulat után azonban a lengyel katolikus egyház is egyre komolyabb válsággal szembesült.
Egy friss felmérés szerint jelenleg a lengyelek mindössze 35 százaléka bízik az egyházban, miközben 2016-ban ez az arány még 58 százalék volt. Az egyházzal szembeni bizalmatlanság pedig 24 százalékról 47 százalékra emelkedett.
Folyamatosan csökken azoknak a száma is, akik rendszeresen járnak templomba, és a változás különösen erősen érinti a fiatalabb generációkat. Így hiába magasodik immár Európa legnagyobb Szűz Mária-szobra a lengyel vidék fölé, ezt a társadalmi folyamatot valószínűleg még egy ekkora szobor sem tudja megfordítani.

