A pisai ferde tornyot 1990-ben zárták be, tizenegy év alatt 44 centiméterrel egyenesítették ki: nem beton és nem emelők mentették meg a 14 500 tonnás építményt
A pisai ferde torony látványos dőlése egy idő után már nemcsak különlegességet, hanem nagyon is valós veszélyt jelentett. 1990 januárjára a helyzet odáig romlott, hogy a tornyot lezárták a látogatók előtt. Hatvan év alatt addigra több mint 31 millió turista járt az épületnél, de a szakemberek már attól tartottak, hogy Pisa egyik legfontosabb műemléke akár össze is omolhat.
A megoldás végül meglepően egyszerű elv alapján készült.
Néhány század fok választotta el a kritikus ponttól
A torony 1990-ben körülbelül 5,5 fokos szögben dőlt. A számítógépes modellek szerint eközben 5,44 fok körül lehetett az a határ, amelynél már fennállt a felborulás veszélye. A helyzetet még aggasztóbbá tette, hogy a torony nem állt meg: a talaj mozgása miatt a csúcsa évente körülbelül egy milliméterrel került kijjebb.
A probléma gyökerei egészen az építés kezdetéig, 1173-ig nyúltak vissza. A közel 14 500 tonnás tornyot puha, agyagos talajra kezdték építeni, amely nem tudta egyenletesen megtartani a hatalmas tömeget.
A középkori mesterek már építés közben észrevették, hogy valami nincs rendben. Úgy próbálták korrigálni a dőlést, hogy az egyik oldalra több követ építettek be. Emiatt a torony valójában nem egyszerűen ferde: enyhén ívelt is.
Először 870 tonna ólommal tartották vissza
A modernkori mentőakció első szakaszában acélkábelekkel és acélpántokkal biztosították az épületet. Az északi, magasabban fekvő oldal mellé hatalmas ólomellensúlyokat is elhelyeztek, összesen körülbelül 870 tonnát.
Ezekkel sikerült lassítani a mozgást, de a torony dőlését még nem tudták érdemben visszafordítani.
A Michele Jamiolkowski mérnök által vezetett nemzetközi csapat ezután egy jóval finomabb módszerhez nyúlt. Az úgynevezett aláásás során ferde furatokat készítettek az északi oldal alapozása alatt, és apránként földet távolítottak el.
A keletkező kis üregekbe a talaj lassan visszatömörödött. Ettől az északi oldal néhány milliméterrel megsüllyedt, a torony pedig nagyon lassan az ellenkező irányba kezdett mozdulni.
A fő beavatkozás 1998 és 2000 között zajlott, folyamatos műszeres ellenőrzés mellett.
Mindössze 70 tonna földet kellett eltávolítani
A számok teszik igazán látványossá a mérnöki teljesítményt. A torony alól összesen körülbelül 70 tonna földet távolítottak el. Ez kevesebb, mint két teljesen megrakott nyerges vontató rakománya.
Ehhez képest maga a torony mintegy 14 500 tonnát nyom, vagyis nagyjából kétszer annyit, mint az Eiffel-torony körülbelül 7300 tonnás fémszerkezete.
Az eredmény: a pisai torony csúcsa 44 centiméterrel mozdult vissza.
Ezért nem öntötték egyszerűen körbe betonnal
Elsőre kézenfekvőnek tűnhetett volna az alapok megerősítése betonnal vagy a torony mechanikus visszanyomása. A mérnökök azonban éppen ezt akarták elkerülni.
Egy több mint nyolcszáz éves, puha agyagos talajon álló építményre veszélyes lehetett volna egy hirtelen vagy túl nagy beavatkozás. Ehelyett a szakemberek a talaj természetes mozgását használták fel.
Ennek további előnye volt, hogy nem kellett jelentős mennyiségű modern anyagot tartósan beépíteni a középkori műemlékbe.
Érdekes módon ugyanaz a puha talaj, amely eredetileg a dőlést okozta, más szempontból segítséget is jelentett: képes volt tompítani a földrengések rezgéseit.
Tizenegy év után nyitották újra
A mentési munkálatok becslések szerint közel 28 millió euróba kerültek. A tornyot végül 2001. december 15-én, tizenegy év után nyitották meg újra a látogatók előtt.
Dőlésszögét addigra körülbelül 3,97 fokra sikerült csökkenteni, vagyis nagyjából olyan állapotba hozták vissza, amilyenben a 19. század elején lehetett.
A történet azonban itt nem ért véget.
A mérések szerint a torony a nagy beavatkozás lezárása után emberi segítség nélkül is tovább egyenesedett. 2001 és a 2010-es évek vége között további nagyjából 4,5 centimétert mozdult.
A szakemberek jelenleg legalább kétszáz évre stabilnak tartják az építményt. Teljesen függőleges azonban várhatóan soha nem lesz – és nemcsak a talaj miatt, hanem azért sem, mert az évszázadok alatt maga a szerkezet is enyhén íveltté vált.
A látogatók felmehetnek a pisai ferde toronyba
A torony nem csupán kívülről nézhető meg: a látogatók felmehetnek a tetejére is. Erre azonban időpontra szóló belépő szükséges.
2026-ban a toronyba szóló normál jegy 20 euró, kedvezményes jegy nincs. A Complete Visit + Tower kombinált belépő 27 euró, és a torony mellett a Piazza dei Miracoli többi látogatható műemlékét és múzeumát is magában foglalja.
A torony látogatása nagyjából fél órát vesz igénybe, és 251 lépcsőt kell megmászni. A lépcsők helyenként egyenetlenek és csúszósak, ezért a hivatalos tájékoztatás szerint szív- és érrendszeri vagy mozgásszervi problémákkal nem ajánlott a feljutás.
Fontos szabály, hogy azok a gyerekek, akik az adott naptári év végéig sem töltik be a 8. életévüket, nem mehetnek fel a toronyba. A 18 év alattiakat felnőttnek kell kísérnie, és az életkor igazolását is kérhetik.
Erre különösen figyelj a belépés előtt
A jegyen szereplő időpontot érdemes komolyan venni. A látogatóknak legalább 15 perccel korábban ajánlott megérkezniük, késés esetén ugyanis megtagadhatják a belépést, és a jegy árát sem térítik vissza.
Táskával sem lehet felmenni. A kézitáskát, hátizsákot és egyéb csomagokat a torony látogatóinak fenntartott, ingyenes csomagmegőrzőben kell elhelyezni. A teljes Piazza dei Miracoli területén nagy bőröndöket nem engednek be, a megengedett kisebb táskák maximális mérete 20×30×38 centiméter.
A jegyet nem feltétlenül kell kinyomtatni: a hivatalos e-ticketet telefonon is be lehet mutatni, amennyiben a vonalkód jól olvasható.
Budapestről közvetlenül is elrepülhetsz Pisába
Pisa magyar utazók számára azért is kézenfekvő úti cél, mert Budapestről közvetlen Ryanair-járatok közlekednek a pisai Galileo Galilei repülőtérre. A repülési idő nagyjából 1 óra 45 perc, a légitársaság 2026 őszén is kínál közvetlen járatokat az útvonalon.
A repülőtér különösen közel van a városhoz. Innen a PisaMover automata vasúttal lehet eljutni Pisa Centrale pályaudvarra, ahonnan több buszjárat is megy a ferde toronyhoz. A hivatalos oldal például az 1+ jelzésű buszt ajánlja, amely a Torre 1 megállóig közlekedik.
Ha nem sietsz, Pisa Centrale és a Piazza dei Miracoli közötti utat gyalog is érdemes megtenni: így a történelmi belvárosból, az Arno folyó környékéből és Pisa kevésbé turistás arcából is kapsz egy kis ízelítőt.
Nemcsak a ferde torony miatt érdemes megállni
A torony a Piazza dei Miracoli, vagyis a Csodák tere műemlékegyüttesének része. Közvetlenül mellette áll a pisai dóm és a keresztelőkápolna, valamint itt található a Camposanto monumentális temető és két múzeum is.
A dómba a belépés ingyenes, de belépőjegyre vagy meghatározott időpontra szóló ingyenes passra szükség van. Ha valaki bármely más fizetős látnivalóra jegyet vásárol, a dóm látogatására jogosító belépőt is megkapja.
A nyitvatartás évszakonként változik. Jelenleg például a torony 9 és 20 óra között látogatható, ezért utazás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni a hivatalos naptárt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Havi 500 eurót, étkezést és szállást kínál a paradicsomi...
Egymillió fát ültetett régi legelőkön egy család, 25 évvel...
Kvíz: mi mutatjuk a várost, te kitalálod a megyét? Ha már 6 jó...
Ezek Európa legstresszesebb repülési útvonalai - ki nem...
Katalónia mesebeli települése, amely meghódítja a hó...
