A Cirium légiközlekedési adatszolgáltató elemzése szerint a Ryanair, az easyJet és a Wizz Air vizsgált economy tarifái 2026 májusában átlagosan 39,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – írja a Forbes.hu a Világgazdaságra hivatkozva. Ezek alapján 2024 elejéhez viszonyítva az átlagos tarifák legalább a kétszeresükre emelkedtek.
A jelentős drágulás hátterében mindenekelőtt az üzemanyagköltségek növekedése áll. Az IATA júniusban közzétett előrejelzése szerint a légitársaságok globális üzemanyagköltsége a 2025-ben mért 252 milliárd dollárról 2026-ra 350 milliárd dollárra nőhet. Ez közel 40 százalékos emelkedést jelent.
A repülőgép-üzemanyag hordónkénti átlagára áprilisban egészen 188 dollárig ugrott. Az ár azóta ugyan mérséklődött, de továbbra is jóval meghaladja a korábban megszokott szinteket, így komoly terhet jelent a légitársaságok számára.
Nem lehet minden költséget áthárítani az utasokra
A légitársaságok mégsem emelhetik korlátlanul a repülőjegyek árát. Az utasok érzékenyen reagálnak a drágulásra, miközben az Európán belüli járatokon rendelkezésre álló kínálat is folyamatosan bővül.

A Cirium adatai szerint ezen a nyáron több mint 5 százalékkal nőtt az elérhető ülőhelyek száma az Európán belül közlekedő járatokon. A bővülő kínálat fokozza a légitársaságok közötti versenyt, ezért a cégek nem tudják egyszerűen és teljes egészében áthárítani az utasokra valamennyi megnövekedett költségüket.
Ennek következményei már a pénzügyi eredményekben is láthatók. A Ryanair adózott eredménye az áprilistól júniusig tartó negyedévben harmadával csökkent, miközben a légitársaság átlagos viteldíjai 6 százalékkal lettek alacsonyabbak. A Wizz Air ugyanebben az időszakban 183,3 millió eurós működési veszteséget könyvelt el.
Az extrákból származik a bevétel jelentős része
A légitársaságok ilyen körülmények között egyre nagyobb mértékben támaszkodnak azokra a szolgáltatásokra, amelyeket az alapjegy ára nem tartalmaz.
A poggyászért fizetett díjak, az ülőhelyválasztás, az elsőbbségi beszállás és az egyéb extrák ma már korántsem tekinthetők mellékes bevételi forrásnak.
A márciusban lezárult pénzügyi évben a Ryanair 4,99 milliárd euró bevételhez jutott a különböző kiegészítő szolgáltatásokból. Ez utasonként átlagosan 24 eurónak felelt meg, és a társaság teljes, 15,54 milliárd eurós bevételének csaknem az egyharmadát adta.
A Wizz Airnél még nagyobb szerep jut ezeknek a tételeknek. A 2025 márciusában lezárt üzleti évben a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétel a légitársaság teljes forgalmának közel felét tette ki.
Egyre kevesebb utasnak elég az alapjegy
A számok azt mutatják, hogy fokozatosan átalakul mindaz, amit eddig fapados repülésként ismertünk. Az alapjegy továbbra is kedvező árú lehet, de leginkább azok számára, akik minimális poggyásszal indulnak útnak, nem választanak maguknak ülőhelyet, nem kérnek elsőbbségi beszállást, és valamennyi további extra szolgáltatásról lemondanak.
Ha azonban valaki poggyászt ad fel, ülőhelyet választ, vagy más kiegészítő szolgáltatást is hozzáad a foglalásához, a fizetendő végösszeg már jóval közelebb kerülhet a hagyományos légitársaságok által kínált árakhoz. Az elsőként feltüntetett alapár ezért önmagában egyre kevésbé mutatja meg, mennyibe kerül valójában az utazás.
A fapados modell továbbra sincs válságban
A növekvő költségek és a kiegészítő díjak felértékelődése ellenére a low-cost üzleti modell nem tekinthető válságban lévőnek. A Ryanair a legutóbbi üzleti évében rekordot jelentő 208,4 millió utast szállított, járatai 94 százalékos töltöttséggel közlekedtek, bevétele pedig 11 százalékkal emelkedett.
A valódi kérdés ezért nem az, hogy eltűnnek-e a fapados légitársaságok. Sokkal inkább az, hogy az utasok meddig érzik még elég nagynak az árkülönbséget ahhoz, hogy elfogadják a low-cost repüléssel együtt járó kompromisszumokat.

