Menekülnek a turisták a paradicsomi strandokról: elviselhetetlen záptojásszag terjeng a Karib-térségben
Kiterjedt hínárréteg lepi el a Karib-térség és a Mexikói-öböl partjait, amely amellett, hogy kellemetlen szagával elriasztja a turistákat, kiirtja a helyi tengeri élővilágot az érintett szakaszokon.
A Dél-floridai Egyetem (USF) kutatóinak legújabb jelentése szerint
mintegy 27 millió tonna golffű borította a térség partjait júliusban.
Az önfenntartó barna algafaj több kilométeres partszakaszokat csúfít el, és a partra kisodródott massza a bomlás során büdös szagot áraszt. A bomló algafű feketére színezi az eredetileg ragyogó türkiz tengert, ami elűzi a turistákat.
Míg korábban az áramlatok sodrása miatt alakult ki összefüggő algamassza a térségben, a tudósok idén már azt figyelték meg, hogy a golffű magától kezdett nőni óriási mennyiségben a Karib-térségben és a Mexikói-öbölben.
Ennek háttere, hogy tavaly rekordmennyiségű, mintegy 40 millió tonna hínárt észleltek, ami olyan óriási mennyiség, hogy soha nem tűnt el teljesen, és elég volt ahhoz, hogy helyben tovább kezdjen szaporodni – mondta el Brian Barnes, a USF tengerbiológusa.
Egészségügyi veszélyek
A partra sodródott, rothadásnak induló hínár a levegőbe szúrós ammóniát és záptojásszagú kén-hidrogént bocsát ki.
Ez a gázkeverék nem csupán elviselhetetlen bűzt áraszt, hanem a hányingert, fejfájást, szemszárazságot és súlyos légzési nehézségeket is előidézhet.
A mexikói hatóságok már több mint 100 millió dolláros (körülbelül 36 milliárd forintos) rendkívüli keretet különítettek el a mentesítésre. A logisztikai kapacitások azonban messze elmaradnak a természet erejétől: miközben a csúcsidőszakokban naponta akár 9 ezer tonna alga érheti el a partokat, a bevethető munkagépekkel és kézi erővel maximum 1200 tonnát tudnak naponta eltávolítani.
Az amazonasi „tápanyag-bomba” és a globális felmelegedés
A tudósok a jelenséget egy újonnan kialakult ökológiai állapotként, az úgynevezett Nagy Atlanti-óceáni Sargassum-övként (GASB) kezelik.
- Az Amazonas és a Mississippi folyók vízgyűjtő területein folytatott intenzív mezőgazdasági termelés és erdőirtás miatt rekordmennyiségű műtrágya (nitrogén és foszfor) mosódik az óceánba. Ezen tápanyagok jelenléte a nyílt vízen szinte „műtrágyázza” a hínármasszát.
- Az óceánok felszíni hőmérsékletének emelkedése felgyorsítja a növényi anyagcserét, így a golffű növekedési üteme megduplázódott az elmúlt évek átlagához képest.
Tragikus következmények a tengeri teknősökre
A sargassum jelenléte paradox módon a nyílt vízen még védi, a partközelben viszont elpusztítja a veszélyeztetett teknősfajokat (például az álcserepesteknőst és a zöld teknőst):
- Fizikai barikád a fészkeknél: A partra áramló, helyenként az 1-2 méteres vastagságot is elérő hínártorlaszok miatt a kifejlett nőstények nem tudnak kimászni a homokra fészket rakni. Ha mégis sikerül nekik, a kikelt kisteknősök a vastag, szilárd masszán áthatolva nem érik el a tengert, és perceken belül kiszáradnak a forró napsütésben, vagy a ragadozó madarak áldozatává válnak.
- Gépi pusztítás: A turisztikai szektor nyomására a hatóságok nehézgépeket, lánctalpas kotrókat vetnek be a partok megtisztítására. Ezek a többtonnás gépek azonban akaratlanul is eltapossák a homokba ágyazott teknősfészkeket, tovább tizedelve a populációt.
Korallfehéredés, „holtzónák” és a tengeri ökoszisztéma összeomlása
A partközelbe szoruló óriási növénytömeg több lépcsőben pusztítja el a helyi élővilágot:
- Fényhiány és fulladás: A víz felszínén lebegő vastag algaréteg elzárja a napfényt a sekély vízi korallzátonyok és a tengerifű-mezők elől, amelyek a fotoszintézis hiányában pusztulni kezdenek.
- Oxigénhiányos (anoxikus) zónák: Amikor az elhalt hínár süllyedni kezd és leülepszik a tengerfenékre, a lebontást végző baktériumok szinte az összes oxigént elszívják a vízből. Ez úgynevezett „holtzónákat” hoz létre, ahol a helyhez kötött tengeri élőlények (korallok, szivacsok, kagylók) és a gyorsan menekülni nem tudó halak tömegesen elpusztulnak.
- Tengeri fűesők pusztulása: A tengeri fű a tengeri tehén (manátusz) fő tápláléka és számos halivadék bölcsője. A hínár takarása miatt kipusztuló tengeri fű hosszú távú, láncreakció-szerű károkat okoz a térség teljes halászatában.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Horvát jelenség: a gyönyörű tó, amibe még senkinek sem...
Ingyen szállás, reggeli, napi 5 óra munka: egy sziget...
Hűsítő látvány a 40 fokban: képeken Európa legmagasabb...
Egy turista elárulta, mennyit fizetett egy pizzáért a horvát...
15 év után hétfőtől újra fizetni kell a népszerű magyar...
