Hogyan védhet meg a hátizsákodon lévő csengő túrázás közben?
A természetjárás egyre népszerűbb Európában, és ezzel együtt egy olyan kockázat is ismét előtérbe került, amelyről sokáig alig kellett beszélni: a medvékkel való találkozás. Bár az ilyen esetek továbbra is ritkák, a barnamedvék állományának növekedése miatt ma már nemcsak a Kárpátokban, hanem az Alpok egyes részein vagy Skandináviában is érdemes felkészülni arra, hogyan viselkedjünk a vadonban – írja a t-online.de.
Medvék Európában: egyre több helyen találkozhatunk velük túrázás közben
Ha valaki a barnamedvékre gondol, valószínűleg Kanada vagy Alaszka jut először eszébe. Pedig az elmúlt évtizedek természetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően Európában is növekedett a populációjuk, így ma már számos népszerű kirándulóhelyen is jelen vannak.
Legnagyobb számban a romániai Kárpátokban és a Balkán hegységeiben élnek, de rendszeresen előfordulnak:
- az olasz Alpokban, különösen Trentino térségében,
- Szlovéniában,
- Finnországban,
- Svédországban,
- Norvégia egyes részein,
- Észak-Spanyolország hegyeiben.
Ez nem azt jelenti, hogy egy túrázás során biztosan medvével találkozunk. Éppen ellenkezőleg: a barnamedvék többnyire kerülik az embert.
A problémát általában az jelenti, amikor az állatot váratlanul éri a turista felbukkanása.
A legtöbb találkozás megelőzhető
A természetvédelmi szakemberek szerint a medvék kiváló hallással és szaglással rendelkeznek. Ha időben észreveszik az embert, szinte mindig inkább kitérnek az útjából.
Éppen ezért a legfontosabb szabály nem az, hogy csendben közlekedjünk az erdőben, hanem éppen az ellenkezője: tudassuk a jelenlétünket.
Túrázás közben érdemes:
- beszélgetni a társainkkal,
- időnként fütyülni,
- néha tapsolni,
- túrabottal megütni egy fatörzset.
A cél nem a zajkeltés önmagáért, hanem az, hogy a medve már messziről érzékelje az embereket.
Ezért tesznek sokan csengőt a hátizsákjukra
A hegyvidéki túraútvonalakon egyre gyakrabban lehet olyan kirándulókkal találkozni, akik kis csengőt erősítenek a hátizsákjukra. A folyamatos, halk csilingelés segíthet abban, hogy a vadállatok már jóval a találkozás előtt észleljék a közeledő túrázót.
Bár a szakemberek szerint önmagában a csengő nem jelent teljes védelmet, hasznos kiegészítő lehet, különösen:
- sűrű növényzettel borított ösvényeken,
- rossz beláthatóságú kanyarokban,
- patakok vagy vízesések közelében, ahol a víz zaja elnyomhatja a lépteket.
Mit NE tegyünk, ha medvét látunk?
Egy medvével való váratlan találkozás ijesztő lehet, de a pánik könnyen ronthat a helyzeten. A szakértők szerint ilyenkor kerülni kell a leggyakoribb hibákat.
Soha ne:
- kezdjünk futni,
- próbáljunk közelebb menni egy fotó kedvéért,
- etessük az állatot,
- zárjuk el előle a menekülési útvonalat,
- kiabáljunk vagy dobáljuk meg.
A barnamedvék rendkívül gyorsak, ezért futással semmiképpen sem lehet elmenekülni előlük.
Ha a medve felágaskodik, még nem biztos, hogy támadni akar
Sokan automatikusan támadásnak tekintik, ha egy medve két lábra emelkedik. Valójában ez gyakran csupán azt jelenti, hogy az állat szeretné jobban felmérni a környezetét. Felállva messzebbre lát, és a szaglása is hatékonyabb.
Ha ilyet tapasztalunk:
- maradjunk nyugodtak,
- beszéljünk hozzá halk, egyenletes hangon,
- lassan hátráljunk,
- hagyjunk számára elegendő helyet.
A hirtelen mozdulatokat ilyenkor különösen érdemes kerülni.
A kutyák is növelhetik a kockázatot
Sok túrázó négylábú kedvencével indul útnak, azonban medvés területeken erre különösen oda kell figyelni. A szakemberek azt javasolják, hogy
a kutyát mindig pórázon vezessük.
Egy szabadon futó kutya könnyen felzavarhat egy medvét, majd ijedtében visszaszaladhat a gazdájához, magával hozva az üldöző állatot is.
Az ételmaradékok is odavonzhatják a vadállatokat
A medvék kiváló szaglásuknak köszönhetően messziről megérzik az élelmiszerek illatát.
Ezért fontos, hogy:
- semmilyen ételmaradékot ne hagyjunk az erdőben,
- a csomagolóanyagokat mindig vigyük magunkkal,
- ne próbáljuk etetni a vadállatokat.
A rendszeresen táplálékhoz jutó medvék könnyebben hozzászokhatnak az ember közelségéhez, ami hosszú távon mind a turisták, mind az állatok számára veszélyes.
Mit tegyünk, ha mégis támadás történik?
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a barnamedvék támadásai rendkívül ritkák, de nem teljesen kizárhatók.
Ha mégis bekövetkezik a legrosszabb:
- ne próbáljunk meg küzdeni,
- ne meneküljünk futva,
- feküdjünk hasra,
- kezünkkel védjük a tarkónkat és a nyakunkat,
- maradjunk mozdulatlanok, amíg az állat el nem távolodik.
Egy nagyobb túrahátizsák ilyenkor a hát védelmében is szerepet játszhat.
A legjobb védekezés továbbra is az elővigyázatosság
A természetvédelmi szervezetek szerint nincs ok arra, hogy bárki lemondjon a hegyi túrákról a medvéktől való félelem miatt. Az európai barnamedvék döntő többsége kerüli az embereket, és a konfliktusok ritkák.
A biztonság kulcsa a felkészülés: érdemes előre tájékozódni arról, hogy az adott térségben élnek-e medvék, betartani a helyi természetvédelmi ajánlásokat, valamint úgy közlekedni az erdőben, hogy az állatok időben érzékelhessék a jelenlétünket. Egy egyszerű beszélgetés, néhány hangosabb jelzés vagy akár egy apró csengő a hátizsákon is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kirándulás emlékezetes maradjon – de csak a gyönyörű tájak miatt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Nem Capri és nem is Santorini az első: letarolta a mezőnyt egy...
Messi mediterrán búvóhelye: alig félórára van Barcelonától,...
Tizenheten laknak a szlovák faluban, ahova turisták ezrei...
Hatalmas a felháborodás az új strandolási tilalom miatt...
Csupán egy órányira Velencétől igazi olasz gyöngyszemre...
