Betiltanak egy ételreklámot - példátlan lépésre szánta el magát Amszterdam
Amszterdam történelmi lépésre szánta el magát: 2026. május 1-jén életbe lépett az a városi szabályozás, amely megtiltja a húsos ételek, valamint a fosszilis energiához kapcsolódó termékek és szolgáltatások reklámozását az önkormányzat által kezelt közterületi felületeken. A döntés világszinten is úttörőnek számít egy főváros esetében, és már most komoly vitát váltott ki arról, mennyire lehet valódi hatása a fogyasztói szokásokra.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a város lakói nem találkoznak többé olyan hirdetésekkel az utcákon, buszmegállókban vagy a közösségi közlekedés bizonyos reklámfelületein, amelyek olcsó repülőjegyeket, benzines vagy dízel SUV-kat, fosszilis energiához kötődő ajánlatokat, illetve húsos hamburgereket népszerűsítenek.
Nem lesz több olcsó repülőjegy és húsos hamburger a plakátokon
A döntést még 2024-ben fogadta el az amszterdami városi tanács, a tilalom pedig 2026. május 1-jén lépett hatályba. A szabályozás a város tulajdonában lévő hirdetési felületekre és az ezekhez kapcsolódó reklámszerződésekre vonatkozik.
A város 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, a városvezetés szerint pedig ezzel nem fér össze, ha a köztereken olyan termékek és szolgáltatások jelennek meg, amelyek jelentős kibocsátással járnak.
A tilalom alá esnek például az olyan olajipari vállalatok reklámjai, mint a Shell vagy a TotalEnergies, de nem lehet majd olcsó járatokat hirdetni olyan légitársaságoknak sem, mint a Ryanair vagy a KLM. Ugyanígy eltűnnek a belső égésű motoros autókat népszerűsítő kampányok, például a Renault vagy a Volkswagen hirdetései, valamint azok a gyorséttermi reklámok is, amelyek húsos termékeket promóznak, például a McDonald’s vagy a KFC kínálatából.
A város nem akarja normalizálni ezeket a fogyasztási mintákat
A szabályozás a gázhoz és az olajhoz kötődő kereskedelmi ajánlatokra is kiterjed, még akkor is, ha azokat átmeneti vagy kedvezményes megoldásként mutatják be. Vagyis olyan teljesen hétköznapi üzenetek tűnhetnek el a városi reklámfelületekről, mint az „olcsó repülőjegyek New Yorkba”, a „családi dízel SUV”, a „dupla sajtburger” vagy a „kedvezményes gázajánlat”. A város ezzel egyértelmű üzenetet küld: nem szeretné tovább természetesnek mutatni azokat a fogyasztási szokásokat, amelyek nagy környezeti terheléssel járnak.
A marha-, sertés- és baromfihúsból készült termékek azért kerültek be a tiltott kategóriába, mert előállításuk jelentős karbonlábnyommal jár.
Ez illeszkedik a város szélesebb élelmiszerstratégiájába is, amely környezetvédelmi és egészségügyi okokból a húsfogyasztás csökkentését ösztönzi.
Szimbolikus lépés vagy valódi változás?
A villamosmegállókban például a korábbi gyorséttermi reklámok helyén már más típusú hirdetések jelennek meg, többek között a Rijksmuseum, vagyis a holland nemzeti múzeum promóciói.
Anneke Veenhoff, a GroenLinks városi tanácsosa szerint a döntés logikus következménye annak, ha egy város valóban komolyan veszi a klímapolitikát.
„Ha azt állítod, hogy az élen jársz a klímapolitikában, közben pedig olyan szervezeteknek adod bérbe a falaidat, amelyek ezzel homlokegyenest ellentétes irányba mennek, akkor mit is csinálsz?” – fogalmazott.
Jogi szempontból a tiltás csak azokra a felületekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat ellenőriz. Ide tartoznak a városi hirdetőtáblák, a busz- és villamosmegállók reklámfelületei, a közterületi reklámbútorok, valamint a helyi közlekedési hálózat egyes hirdetési helyei. A szabályt a reklámcégekkel kötött szerződésekbe építették be, így a város országos jogszabály nélkül is érvényt tud szerezni az új előírásnak. A magánmédiumokra viszont nem terjed ki a tilalom. Az újságokban, az interneten, a televízióban vagy teljesen magántulajdonú reklámfelületeken továbbra is megjelenhetnek ilyen hirdetések.
A kritikusok szerint ez beavatkozás a fogyasztók döntéseibe
Anke Bakker, politikus a BBC-nek azt mondta: a vizuális ösztönzők eltüntetése csökkentheti az impulzusvásárlásokat, és azt is jelzi, hogy az olcsó hús, valamint a nagy fosszilisenergia-igényű utazás már nem kívánatos életmódként jelenik meg a városban.
A lépés gazdasági súlya ugyanakkor korlátozott lehet. A húsos termékek reklámjai mindössze az amszterdami reklámköltések 0,1 százalékát tették ki, a fosszilis energiához kapcsolódó hirdetések pedig körülbelül 4 százalékot. A város reklámfelületeinek jelentős részét továbbra is ruházati márkák, elektronikai cikkek vagy filmplakátok foglalják el. A döntést ennek ellenére élesen bírálják az érintett iparágak. A Holland Hússzövetség szerint a tilalom „alkalmatlan és időszerűtlen manipulációja a fogyasztói magatartásnak„.
A szervezet arra hivatkozik, hogy a hús szerintük alapvető tápanyagokat biztosít, ezért továbbra is láthatónak és elérhetőnek kell maradnia.
A turisztikai szektor szereplői, köztük a holland utazási irodák szövetsége is aránytalan beavatkozásnak tartja a döntést a kereskedelmi szabadságba, különösen azoknál az ajánlatoknál, amelyek repülőutakat tartalmaznak.
A környezetvédők ezzel szemben úgy látják, hogy a reklámtilalom nem pusztán egy hirdetési szabály, hanem társadalmi üzenet. Hannah Prins ügyvéd és az Advocates for the Future szervezet a Fossil Free Advertising mozgalommal együtt azt szeretné elérni, hogy a nagy karbonlábnyomú termékek megítélése hasonló fordulóponthoz érjen, mint korábban a dohányreklámoké.
Prins példaként Johan Cruyff egykori dohányreklámjait említette. Ezek egy időben teljesen megszokottnak számítottak, később azonban a társadalmi normák megváltoztak. Szerinte az, amit az emberek nap mint nap látnak a köztereken, erősen alakítja azt is, mit tartanak elfogadhatónak. Ebben a logikában a hús és a nagy kibocsátású tevékenységek láthatóságának csökkentése a társadalmi normák újrarajzolását jelenti.
Amszterdam döntése nem előzmények nélküli Hollandiában. Haarlem már 2022-ben bejelentette, hogy elsőként tiltja be a húsreklámokat a köztereken, a szabály pedig 2024-ben lépett életbe, a fosszilis energiákhoz kapcsolódó reklámok korlátozásával együtt. Később Utrecht és Nijmegen is hasonló irányba indultak el: ezekben a városokban a korlátozások a húsra, egyes esetekben a tejtermékekre, valamint a fosszilis tüzelőanyagokra, a belső égésű motoros autókra és a repülésre is kiterjednek.
Más európai városok is ebbe az irányba mozdultak
Nemzetközi szinten is egyre több helyen kerül napirendre a szennyezőbb termékek reklámozásának korlátozása. Edinburgh Skóciában, Sheffield Angliában, Stockholm Svédországban és Firenze Olaszországban szintén betiltotta, vagy fontolgatja a fosszilis energiákhoz kapcsolódó hirdetések tiltását.
Franciaországban a 2021-ben elfogadott, 2022. január 1-jétől alkalmazott klíma- és rezilienciatörvény bizonyos fosszilis energiahordozók reklámozását már tiltja, főként az olyan kőolajszármazékokét, mint a benzin vagy a dízel. A szabályozás köre azonban jóval szűkebb, mint az amszterdami modellé.
A legnagyobb kérdés: számítanak-e ezek a lépések?
A holland modellt támogató aktivisták abban bíznak, hogy Amszterdam példája más országokra és városokra is hatással lesz. A szabályozásnak ugyanakkor van egy komoly korlátja: csak a fizikai közterekre vonatkozik, miközben a közösségi médiában és a digitális platformokon továbbra is tömegesen jelenhetnek meg ugyanilyen reklámok.
A valódi hatás egyelőre bizonytalan. Vannak azonban kutatók, akik szerint a kísérlet ígéretes lehet. Joreintje Mackenbach epidemiológus arra emlékeztetett, hogy bizonyos reklámok eltávolítása képes lehet alakítani a társadalmi normákat. Erre példaként a londoni közlekedésben bevezetett egészségtelen élelmiszereket érintő reklámtilalmat hozta fel, amely után csökkentek a gyorsételek eladásai.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Azt hiszed, felismered az AI-képeket? Csak keveseknek sikerül 20...
Ingyen fürödhetünk a termálvízben ezen a meseszerű európai...
20 éve nem láttak ilyet a Garda-tónál: ritka természeti...
Földrengést éreztek a magyar határ közelében: ablakok remegtek,...
„A nyolcadik csoda”: egy 4000 km-es csőhálózat a Szahara alatt...
