5 magyar helyszín, ami különös legendák emlékét őrzi

Laura 2019. augusztus 27. Itthon

Van köztük hátborzongató, szívszorító és nagyon romantikus is.

Az utazásoknak, legyenek azok épp belföldiek vagy külföldiek, érdemes olykor tematikát is adni; így nem veszünk el a temérdek látnivaló okozta káoszban, és ügyesebben fel tudjuk építeni az útitervünket. Vannak, akik például kifejezetten elhagyatott helyszínekre – például kiürült vidámparkokra vagy kastélyokra – utaznak, mások a világ legromantikusabb helyeit, megint mások a legmagasabb épületeket, vagy épp várakat látogatnak meg, és így tovább.

Mi most olyan magyarországi úti célokat gyűjtöttünk össze, amelyek különféle legendák sztorijait őrzik – hátha kedvet kapsz valamelyikhez.

A tázlári homokdomb rejtélyes temploma

Utaznál, de nem tudsz dönteni? Kövesd az Utazás Tippek oldalt a Facebookon a legmenőbb úti célokért!Követem!

Bács-Kiskun megyében, Soltvadkerthez közel található Tázlár. Ez az apró, mindössze kétezer fős község egy Tázlár nevű kunról kapta a nevét, és úgy tartják, gyakran tiszteletét tette az itt élő gazdák közt Bogár Imre, a híres lovas betyár, természetesen rémisztő bandájával együtt, akikkel például a Beniczky-kastélyban is nagy riadalmat keltett.
Az izgalmasabb legenda azonban akkor kapott szárnyra, amikor a tázlári ipari park építését megelőző régészeti feltárások egy árpád-kori temetőre derítettek fényt, közel 200 sírral.

A temetőhöz, mint tudjuk, templom is tartozik, ha a régi időkről van szó; az ásatások rá is bukkantak a templom maradványaira. Csakhogy ennek a templomnak a tulajdonságai valahogy sehogy sem illettek a képbe. A keresztény templomok ugyanis az Árpád-korban mindig kelet-nyugati tájolásúak voltak, ez viszont nem. Ami pedig még furcsább, hogy dokumentumok sem említik: egyetlen korabeli térképen sincs megjelölve. 

Valószínűsíthető, hogy még a tatárjárás idején rombolták le a különös templomot, amit három, feltehetően védelmi célokat szolgáló árok vesz körül. Ezekben az árkokban vasszerszámokat és további sírokat is találtak a régészek. Magukban a sírokban is parasztemberek eszközei, például ásók vagy tároló edények bújtak meg. 

De a leghátborzongatóbb az a csontváz, amelyet arccal lefelé, kezét hátrakötözve találtak meg.

Nem tudni, ki lehetett, de a testhelyzete arra utal, hogy egy száműzött, megvetett ember volt, akinek még a tiszteletteljes temetést sem adták meg.

A tokaji tündérek

Azt talán minden magyar jól tudja, hogy Tokajt a mézédes szőlői és borai tették még külföldön is híressé. De ismered az ehhez tartozó legendát?

A Tokaji-hegy a régi időkben, tartja a mondás, haragos tűzhányó volt. Tokaj területét pedig játékos kedvű tündérek lakták; férfiak és nők egyaránt. Napközben rejtőzködtek, estefelé azonban elő-előbukkantak, és még az egyszerű, halandó emberek is megpillanthatták őket, ha elég szemfülesek voltak. 

Tokaj. Kép: iStock

Labdázni is nagyon szerettek ezek a mesebeli lények. Az egyik legenda szerint a tündérek királynője egy nap arra eszmélt, hogy mélységes szerelmet érez a tündérkirály iránt (ezek szerint tehát itt is érdekházasságról volt szó…). Innentől fogva a királynő csakis a királlyal kívánt tovább labdázni, kettesben. Neki azonban a Várhegyen kellett maradnia, míg a királynak a Tokaj-hegyen. Így dobálták a labdát ide-oda, míg nem egy alkalommal a labda a Bodrog folyóba esett, és elsodródott. A tündérkirálynőt ez úgy elkeserítette, hogy tündéreivel együtt visszavonult egy pincébe, ahol azóta is rejtőzködnek. Varázslatos erejük pedig belengi a pincét, s ez teszi olyan édessé az itt őrzött bort. 

Egy másik történet szerint a dühöngő, tűzokádó Tokaj-hegy egy fiatal, tündér szerelmespár fiú tagját nyelte el, miközben az óvatlanul lépett játszadozás közben.

A tüzes kráterbe zuhanó tündérfiút keservesen siratta szerelme, könnyeivel az összes hegyoldalt megöntözte. Ezeket a tündérkönnyeket szippantotta be a föld, s emiatt olyan mézédes a tokaji szőlő és a tokaji bor.

A siroki vár szelleme

Ha hiszel a szellemekben és a legendákban, akkor ne menj sötétedés után a siroki vár közelébe, mert olyat láthatsz, amitől a szíved is megáll egy pillanatra!

A Mátrában található várhoz kötődő legenda egyszerre szívfacsaró és félelmetes. A vár úrnője, Kompolti Gizella, egy csodaszép, vörös hajú, fiatal hölgy volt, akinek már egészen korán kijárt a kemény sorsból: meghalt az édesapja. Olyannyira fájt ez neki, hogy úgy döntött: soha nem akar szerelmet érezni, hisz megszeretni valakit csak azt jelenti, hogy összetörik majd a szíve. Figyelt is rá nagyon, hogy egyetlen férfi se tetsszen meg neki, és fegyverekkel a kezében, mosolytalanul, komoran élte mindennapjait.

Ám egy nap bebocsátást kért várába hét ifjú vitéz. A szívnek pedig nem lehet parancsolni; Gizella azonnal beleszeretett egyikükbe. A férfi hasonlóképp érzett iránta, csakhogy nem ő volt az egyetlen.

A mámoros, bortól részeges éjszakán a vitézek egyre inkább egymásnak estek Gizella kegyeiért, mígnem hajnalra párbajozásra került a sor.

Gizella választottja pedig elesett, így a lány szíve darabokra tört. A fehér ruhában zokogó várúrnő kardot fogott a kezébe, leszúrta szerelme gyilkosát, majd kiállt a várfalra, és a mélybe ugrott.

Úgy tartják, sötétedés után ma is fel-felbukkan ez a fehér ruhás, vörös hajú női szellem, s minden éjjel leveti magát a vár faláról – sőt, a vitézek kísérteteit is látni, akik mind követik őt a halálba.

 

Az elátkozott Fekete-kastély

A Keszthely és Szigliget közti Balatonedericsen rejtőzik a rémséges Fekete-kastély. Ha odamész, ne méltóságteljes, díszes látványra számíts, épp ellenkezőleg: elburjánzott kastélypark mögött megbújó, növényekkel már sok helyen benőtt, elhagyatott, erősen megkopott épületre.

A Nedeczky család által építtetett kastély egyesek elmondása szerint annak idején feketére festett tetejéről, mások szerint fekete ajtóiról és ablakairól kapta a nevét.

De az itt történt halálesetek sorának is köszönhetné épp ezt a vészjósló címet, amelyek nem legendák: valóban megtörténtek.

1912-ben a birtok marhacsordájának gulyása, aki a kastély szakácsnőjébe volt halálosan szerelmes, féltékenységében végül leszúrta szíve hölgyét. Kevesebb mint két évvel később a kastély tulajdonosa, a 74 éves Nedeczky Jenő a születésnapján halt meg. Ő öngyilkos lett; gyógyíthatatlan reumája okozta szenvedéseit nem volt képes tovább elviselni. Éjjel 1 óra körül lőtte agyon magát.

A kastély ezután gazdáról gazdára szállt, mígnem 1928-ban Vági Jenő, egy pesti ügyvéd költözött ide a nejével együtt. Rövidesen azonban fény derült arra, hogy a nő egy helyi kútásóval tart pásztor-órákat, Jenő pedig nem tudta kezelni szívfájdalmát, s ő is véget vetett életének. De a borzalmak tovább folytatódtak, amikor özvegye a kútásóról egy földbirtokoshoz pártolt át. A nőben lehetett valami elementárisan vonzó erő, mert az elhagyott kútásó sem volt képes elviselni, hogy kikosarazták – ő is öngyilkos lett.

Ekkorra már “fekete özvegyként” tartották számon a könnyelmű nőt, de ő is ráfázott: földbirtokosnak hitt szeretőjéről kiderült, hogy egy körözött csaló – tizenhárom bigámiával, azaz eltitkolt házasság melletti újabb házasságkötéssel vádolták -, aki a fekete özvegyet is teljesen megkopasztotta. Így a nő nem tudta már fenntartani az épületet, és tovább állt. 

A kastély a II. világháborúban egy nyugdíjba vonult miniszteri főtanácsosé és feleségéé lett. A főtanácsos kettős ügynökként dolgozott – papíron a németeknek, valójában azonban a szovjeteknek és az angoloknak szerzett információkat -, de leleplezték, így 1945-ben szintén öngyilkos lett.

A kastély még ezután is kellemetlen kézről kézre járások és csalások kereszttüzében állt – erről itt olvashatsz tovább -, de a leghátborzongatóbb mégiscsak az, hogy három öngyilkosság és egy gyilkosság helyszíneként tartjuk számon. Most üresen és ápolatlanul áll; beomlott tetőrészek, leszakadt tartógerendák és firkálmányok teszik napról napra egyre inkább az enyészeté, de az elhagyatott helyek és a legendák iránt kíváncsiskodók újra és újra felkeresik, hogy megnézzék.

A szerelem-teremtő Rózsakő

Hogy ne egy hátborzongató történettel eresszünk utadra, zárásként a csodaszép Rózsakő-legendát meséljük el. Maradunk a Balatonnál, és tovább megyünk egy kicsit keletre, a Badacsonyba, ott is a Kisfaludy-ház feletti, lapos bazalttömbhöz. Ezen a kövön üldögélt Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza, s sokszor gyönyörködtek a Balaton szépségében. 

Ehhez kötődik a kőről szóló hiedelem is.

Eszerint ha egy szerelmes pár kézen fogva, háttal a tónak leül ide, akkor szerelmük még abban az évben beteljesedik (leginkább esküvőt kell gondolni ez alatt).

De a nők egyedül is alkalmazhatják a hely mágikus erejét: ha leülnek a bazalttömbre háttal a Balatonnak, és szerelmükre gondolnak, majd felsóhajtanak, akkor a fejükben felidézett személyben is megszületik a szerelem irántuk. 

Ha hiszel még a legendák csodájában, és szerelmes vagy, tégy egy próbát!

Keresés az oldalon