5 tévhit a vashiányról, amit fontos tisztázni

A vashiány gyakoribb hiánybetegség, mint hinnénk: számos téves információ kering róla, ezért sokan nem ismerik fel időben a hiányállapotot. Mutatjuk, mire kell figyelni!

A vashiány a szervezet egyik leggyakoribb hiányállapota: számos korosztályt érinthet, szinte bármilyen élethelyzetben. Bár sok szó esik róla, a köztudatban máig rengeteg tévhit él a témával kapcsolatban. Ezek a félreértések sokszor megnehezítik a felismerést és a megfelelő kezelést, ezért fontos tisztázni őket: nézzük, mi az, amit általában rosszul tudunk a vashiányról! 

1. tévhit: Csak női probléma

Bár a nők valóban gyakrabban érintettek a menstruáció, a terhesség és a szoptatás miatt, a férfiak sem „immunisak” a vashiányra. Bárkinél jelentkezhet a hiányállapot, de különösen az intenzíven sportolóknál, akiknél fokozott a vasfelhasználás, vagy a diétázó, vegetáriánus, vegán életmódot folytató férfiaknál.

A vashiány tehát nem kizárólag női probléma: bárkit érinthet, akinek a szervezete nem jut elegendő vashoz, vagy valamilyen okból megemelkedik a vasszükséglete, és a megszokott étkezése során nem visz be elegendő vasat a szervezetébe. 

 2. tévhit: Elegendő a vasban gazdag étrend

Normál életvitel mellett a táplálékkal bevitt napi 10-20 milligramm vasból csupán 1-2 milligramm szívódik fel a bélrendszerben: ez általában elegendő. Ám ha a szervezet vasszükséglete megnő – például terhesség során, kisgyermekkorban vagy kamaszkor idején –, pusztán étrendi úton nem lehet fedezni az igényt. Ráadásul kialakult vashiány esetén az étkezés önmagában nem megoldás: ilyenkor a szükséglet az átlagosnak akár öt-tízszerese is lehet, amit csak kiegészítő pótlással lehet biztosítani. 

 3. tévhit: Ez egy betegség

A vashiány nem tekinthető önálló betegségnek: mindig valaminek a következménye vagy tünete. Okozhatja elégtelen vasbevitel, fokozott szükséglet, felszívódási zavar vagy tartós vérveszteség. A pontos kiváltó ok tisztázása nélkül a kezelés sem lehet teljes, ezért vashiány esetén az orvosi kivizsgálás minden esetben indokolt. 

Nagyon fáradt nő csíkos pólóban
Fotó: Getty Images

4. tévhit: Könnyű észrevenni

A vashiány tünetei – fáradékonyság, koncentrációs zavar, sápadtság, hajhullás, fejfájás – többnyire általános állapotok, így sok más problémára is utalhatnak. Ezért épp a vashiányt nehéz felismerni, és fennállása gyakran csak laborvizsgálattal igazolható. A ferritin- és a hemoglobinszint mérése ezért kulcsfontosságú a pontos diagnózishoz. 

5. tévhit: Elmúlik pár hét alatt

Bár a hemoglobinérték néhány hét alatt normalizálódhat megfelelő vaspótlás esetén, ez nem jelenti azt, hogy a vasraktárak is feltöltődtek: a teljes rendeződéshez legalább 3-6 hónapos kezelés szükséges, amit a ferritinszinttel lehet nyomon követni. A hemoglobin ugyanis nem mutatja meg, hogy a szervezet vasraktárai valóban visszatöltődtek-e. 

Sok türelem kell hozzá 

Összefoglalva: a vashiány egy gyakori, de sokszor félreértett állapot, amely nem korlátozódik a nőkre, és nem kezelhető pusztán étrendi változtatásokkal. Mivel a tünetei banálisak lehetnek, a pontos diagnózishoz laborvizsgálat szükséges. A sikeres kezelés fontos része az okok felderítése, elkerülése, illetve gyógyítása. Maga a kezelés nem rövid távú folyamat: kitartást és türelmet igényel, hogy a szervezet raktárai valóban feltöltődjenek. Éppen ezért a vashiánnyal kapcsolatos tévhitek tisztázása létfontosságú a hatékony megelőzés és kezelés érdekében. 

Így állapítható meg a vashiány: erre érdemes odafigyelni 

A vashiány megállapításához két értéket kell vizsgálni: a szervezet hemoglobin- és ferritinszintjét. A hemoglobinszint azt mutatja, mennyi oxigént szállító hemoglobin van a vérben, így elsősorban a vérszegénység (anémia) meglétét jelzi. Ha alacsony, az utalhat vashiányos vérszegénységre, de más okból is csökkenhet. A ferritin ezzel szemben a szervezet vasraktárainak állapotát tükrözi: ha a ferritin alacsony, az biztos jele a vashiánynak, még akkor is, ha a hemoglobinérték még normális tartományban van. Vagyis amíg a hemoglobin inkább a vashiány következményét, a kialakult vérszegénységet jelzi, addig a ferritin a vasraktárak kiürülését, vagyis a probléma gyökerét mutatja meg.

HIRDETÉS


Kezeld a vashiányt! 

 

A Maltofer az egyetlen recept nélkül kapható vaspótló gyógyszer, amely szilárd és folyékony formában is elérhető.

A Maltofer rágótabletta és szirup a vashiány kezelésére, megelőzésére alkalmas hatásos, szabályozott felszívódású, magas vastartalmú, a vasat egyedülálló formában tartalmazó vaspótló gyógyszerek. Jobban hasznosul és kevesebb mellékhatással jár, ha a rágótablettát étkezéskor, a szirupot pedig ízlés szerint gyümölcs- vagy zöldséglébe, tejbe keverve vesszük be. Más típusú vaspótlókkal szemben a Maltofer nem lép kölcsönhatásba étel- vagy italösszetevőkkel, együtt bevett gyógyszerekkel, vitaminokkal vagy nyomelemekkel sem. Mindkettő laktóz- és gluténmentes, vegán gyógyszer.

 

Vény nélkül kapható, vas(III)-komplex-tartalmú gyógyszerek / Fotó: Phytotec Hungária Bt.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

Ez is érdekelhet

képcím

Miért olyan sokan vashiányosok napjainkban?

képcím

Sport és vashiány: mi az összefüggés közöttük?

képcím

Vaspótlás: így válasszunk jól a család egészségéért (x)