A stresszelmélet forradalma: mit adott a világnak Selye János?

Selye János, a „stresszkutatás atyja” nevét a világ legtávolabbi pontján is ismerik. A magyar tudós nevéhez fűződik a modern stresszkutatás alapjainak lefektetése, sőt maga a stressz szó orvosi-pszichológiai értelmezésének megalkotása is.

Selye János a 20. század első felében végzett állatkísérleteket. Azt figyelte meg, hogy különböző ártalmas ingerek – legyen szó hidegről, hőségről, fertőzésről vagy mérgező anyagokról – mindig hasonló reakciót váltanak ki a szervezetben. A mellékvesék ilyenkor ugyanis megnagyobbodtak, a nyirokcsomók összezsugorodtak, a gyomorfekélyek is gyakoribbá váltak. A tudós ebből arra következtetett, hogy a test nemcsak specifikusan reagál az egyes ártalmakra, hanem létezik egy általános válaszmechanizmus is, amely minden komoly megterhelés esetén bekapcsol. Ezt nevezte el általános adaptációs szindrómának (General Adaptation Syndrome, GAS).

A háromfázisú modell

Selye szerint a stresszre adott válasz három szakaszban zajlik le.

Riadalom – a szervezet vészreakciója: ilyenkor a szívverés felgyorsul, adrenalin szabadul fel, a test készen áll a harcra vagy a menekülésre.

Ellenállás – ha a stressz oka tartósan fennáll, a szervezet igyekszik alkalmazkodni. A hormonális rendszer, különösen a mellékvesekéreg és az agyalapi mirigy kulcsszerepet játszik ebben.

Kimerülés – ha a megterhelés túl hosszú vagy túl intenzív, a szervezet tartalékai kiürülnek, és betegségek, sőt halál is bekövetkezhet.

Ez a modell volt az első tudományos kísérlet arra, hogy rendszerezve írja le a stressz folyamatát.

Selye János felfedezése forradalmasította az orvostudományt. Korábban az volt a domináns szemlélet, hogy minden betegségnek egyetlen, jól körülhatárolható oka van – például valamilyen kórokozó vagy sérülés. Selye azonban rámutatott: számos krónikus betegség (például magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, gyomorfekély) hátterében nem egyetlen kórokozó áll, hanem a szervezet elhúzódó, túlzott stresszreakciója. Ő nevezte el ezeket „alkalmazkodási betegségeknek”. Ez úttörő gondolat volt: a betegségek okainak keresésében megjelent a környezet, az életmód és a pszichés terhelés szerepe is.

Stresszelő szőke nő
Fotó: Getty Images

Nem minden stressz rossz

Selye János egyik legnagyobb újítása az volt, hogy nem tekintett minden stresszt károsnak. Bevezette a distressz (ártalmas stressz) és az eustressz (hasznos stressz) fogalmát. Szerinte a kihívások, megméretések, motiváló helyzetek serkenthetik a fejlődést, az alkotást, sőt egészségesebbé is tehetnek. Csak a tartós, feldolgozhatatlan, túlterhelő stressz vezet káros következményekhez. Ez a gondolat a mai napig a stresszkezelés egyik sarokköve.

Munkássága nem csupán az orvoslást változtatta meg, hanem a mindennapi gondolkodást is.

A stressz fogalma a köznyelv részévé vált, mára mindenki tisztában van vele, hogy a lelki megterhelés testi tünetekben is jelentkezhet. Az ő elmélete nyitotta meg az utat a pszichoszomatikus gyógyászat, a munkahelyi stresszkutatások, valamint a relaxációs és megelőző programok előtt.

Idővel finomodott a modell

A modern pszichológia és idegtudomány azóta természetesen finomította Selye modelljét: ma már tudjuk, hogy a stresszválasz nem mindig egyforma, és nagyban függ az egyén megküzdési stratégiáitól. De az vitathatatlan, hogy a munkássága meghatározó volt. Ő volt az első, aki kimondta: a stressz nem csupán érzés vagy múló kellemetlenség, hanem biológiai valóság, amely döntő szerepet játszik az egészségben és a betegségben.

Elmélete nem csupán egy tudományos felfedezés volt, hanem szemléletváltás is: megtanított bennünket arra, hogy a test és a lélek nem választható el egymástól. A stressz kutatásával olyan kaput nyitott ki, amelyen keresztül az emberi egészséget holisztikusabban, összetettebben értelmezhetjük. És bár a tudomány azóta sok új részletet tárt fel, az alapokat máig az a magyar tudós rakta le, akinek nevét a világ azóta is a stressz fogalmával azonosítja.

HIRDETÉS

 

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

 

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó,  vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

Vény nélkül kapható gyógyszer / Fotó: Phytotec Hungária Bt.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A

 

MELLÉKHATÁSOKRÓL

 

OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,

 

VAGY KÉRDEZZE MEG

 

KEZELŐORVOSÁT,

 

GYÓGYSZERÉSZÉT!

Ez is érdekelhet

képcím

Mikor és hol nézheted a Csillag Születik utolsó válogatóját?

képcím

Egyre több károsult az egyik futárszolgálatnál

képcím

Képtelen volt megbirkózni betegségével Kézdy György: kórházi...