Nem a sudoku, nem a keresztrejtvény: furcsa, olcsó hobbi védi az agyat az öregedéstől
A természetben végzett szabadidős tevékenységek nemcsak kikapcsolódást nyújtanak, hanem az agy működésére is hatással lehetnek. Egy kanadai kutatócsoport friss tanulmánya szerint ezek közül az egyik olyan mértékben formálja az idegrendszert, hogy az összehasonlítható a nyelvtanulás vagy a művészi alkotás hatásaival – számolt be a National Geographic.
A Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent cikk szerint
a tapasztalt madármegfigyelők agya sokkal sűrűbb és összetettebb szövetszerkezetet mutat.
Ezek a módosulások az agy azon régióiban találhatók, amelyek a figyelemhez és a vizuális érzékeléshez kapcsolódnak. A kutatók 58 személyen végeztek MRI-vizsgálatot , akik közül 29 szakértő madármegfigyelő volt, és a másik 29 pedig még soha nem foglalkozott ezzel a tevékenységgel.
A madármegfigyelés rendszerfrissítést végez az agyon
Az adatok alapján arra következtetnek, hogy a madárszakértők agya egyfajta rendszerfrissítésen esik át, amely szelektíven fokozza a kognitív teljesítményt. Amikor a résztvevőknek ismeretlen madarak képeit mutatták, az optimalizált agyterületek intenzíven aktiválódtak, hogy megkönnyítsék az azonosítást.
Ez a jelenség megerősíti a neuroplaszticitás elméletét, amely szerint a mentális erőfeszítés fizikailag formálja az agyat. A tapasztalatok, a tanulás, a környezeti hatások vagy a sérülések hatására az agy szerkezetileg és funkcionálisan átszervezheti magát. Amikor új készségeket tanulunk (pl. zene, nyelvek), az agy fizikai struktúrája átalakul, új idegpályák jönnek létre, és hasonlóképpen egy sérülés (pl. sztrók) után agyunk képes átcsoportosítani a funkciókat, így a sérült területek feladatait más, egészséges területek vehetik át.
A mostani tanulmány során azt is megfigyelték, hogy az agyszövet komplexitásának természetes, életkorral összefüggő csökkenése lassabban haladt előre a madárszakértő résztvevők esetében, mint a többi elemzett személynél. Vagyis az ornitológiai készségek elsajátítása, amihez egy távcső kell csupán, lassítja az agy öregséggel járó hanyatlását.
A szakértők egyelőre óvatosak az eredményekkel
A cikk szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy hiba volna az eredményeket más memóriaterületekre általánosítani. Ezenkívül az ok-okozati tévedés lehetősége is fennáll: nem lehet kizárni, hogy az előnyös tulajdonságokkal már azelőtt is rendelkeztek a vizsgálati alanyok, hogy elkezdték volna a madármegfigyelést.
Mivel az idősebb szakértők a szakterületükhöz kapcsolódó technikai tudást felhasználhatják a kogníció támogatására, meg kell vizsgálni, hogy az életkorhoz kötődő strukturális változások hogyan befolyásolják a specializált teljesítményt későbbi életkorban” – írják a szerzők.
