Vannak nyugdíjasok, akik túl sokat takarítanak meg - és túl keveset élnek: Te is így vagy vele?

Kutatások mutatják, hogy rengeteg nyugdíjas szükségtelenül sokat spórol: nézzük, mi áll a jelenség hátterében, és mi a teendő a megtakarításokkal!

Sok dolgozó egész életében a nyugdíjra spórol, ám amikor elérkezik ez az időszak, meglepő jelenség figyelhető meg: sokan továbbra is inkább takarékoskodnak, mintsem hogy elköltenék a félretett pénzüket. Bár a nyugdíjkifizetések elindulnak, a banki megtakarításokhoz gyakran alig nyúlnak hozzá, sőt, egyesek még növelik is a vagyonukat és csökkentik az adósságaikat – annak ellenére, hogy a jövedelmük csökken.

Nyugdíjparadoxon: költekezhetnének, de nem teszik

Ez ellentmond a klasszikus gazdasági logikának, amely szerint aktív korban kell spórolni, nyugdíjasként pedig felélni a megtakarításokat. A fogyasztás csökkenésének egy része magyarázható: kevesebbet költenek a munkával kapcsolatos kiadásokra, például utazásra, és több idő jut az otthoni tevékenységekre, mint például a főzés vagy a lakás szépítése. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a visszafogott költekezés sok esetben túlzás, és nem indokolható pusztán ezekkel a tényezőkkel.

Nyugdíjas pár mosolyog egymásra, előttük egy malacpersellyel.
Sok nyugdíjas többet spórol, mint amennyit kellene. Fotó: Getty Images

A vizsgálatok szerint sok nyugdíjas valójában jelentős vagyonnal rendelkezik – például ingatlanban vagy megtakarításokban –, és megengedhetné magának a magasabb életszínvonalat.

Ezt a jelenséget a közgazdászok „nyugdíjparadoxonnak” nevezik, mivel nem a pénz hiánya a probléma, hanem az, hogy nem költik el.

A visszafogottság mögött leginkább a bizonytalanságtól való félelem áll. Sokan attól tartanak, hogy túl sokáig élnek, elfogy a pénzük, vagy váratlan egészségügyi kiadások merülnek fel. Emellett a gazdasági bizonytalanság is szerepet játszik. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy ezek a kockázatok gyakran kisebbek a vártnál, mivel sok nyugdíj életre szóló jövedelmet biztosít.

Nem érdemes túl sokat spórolni

A túlzott óvatosság azonban hátrányos is lehet: ha valaki nem költi el a pénzét, lemaradhat olyan élményekről, amelyek növelnék az életminőségét.

A felmérések szerint az idősebbek számára az élmények – például utazások vagy családi programok – nagyobb boldogságot adnak, mint a további spórolás.

Az örökség kérdésében is gyakori a túlbecslés: a gyerekek sokszor inkább a közös időt és élményeket értékelik, mint egy későbbi nagyobb örökséget.

A cél azonban így sem az, hogy valaki teljesen felélje a vagyonát, hanem hogy megtalálja az egyensúlyt. Érdemes évente a megtakarítások egy részét – nagyjából 3-4 százalékát – tudatosan elkölteni. Emellett az ingatlanban lévő vagyon is bevonható a pénzügyi tervezésbe, például hitel vagy értékesítés révén. A lényeg, hogy a pénz ne csak biztonságot, hanem valódi életminőség-javulást is szolgáljon.

Borítókép forrása: Getty Images

via

Ez is érdekelhet

képcím

Nem a sudoku, nem a keresztrejtvény: furcsa, olcsó hobbi védi az...

képcím

Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa: a jelenlegi...

képcím

Korábban kezdi kézbesíteni a Magyar Posta a februári dupla...