A 18. században egy új technológiának köszönhetően kezdett a nagy mennyiségű papírgyártás világszerte elterjedni, amit elsősorban az információk közléséhez használtak – gondolunk itt a papírra nyomott újságokra, a könyvekre.

Mára nagyjából 450 papírféleség létezik, kezdve a nedvszívó konyhai papírtörlőtől, a sütőpapíron át egészen a fénymásolópapírig.

Egy tonna papír előállításához hozzávetőleg 2 – 3,5 tonna fa szükséges, azaz igen nagy erdőpusztítással jár a gyártása. Ezzel nem csak a természetben élő lágyszárú növénynek, hanem számtalan állatfajnak is veszélybe került az élőhelye. De a papírgyártás hozzájárul a talajerózióhoz és az elsivatagosodáshoz is.

Ha a globális képet nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy fakivágás közel egyharmadáért a papírgyártás felelős.

A papír előállítása

Ahhoz, hogy fehér papírt forgassunk a kezünkben, rengeteg energiát, tiszta vizet és vegyianyagot kell felhasználni az úgynevezett papírmalmoknak.

De hogy miért is fontos erről beszélni, azt leginkább a felhasznált vízmennyiségen keresztül lehet bemutatni.

Még a legvékonyabb és gyengének számító A4-es méretű cellulóz -papír előállításakor is mintegy 20 liter vizet használnak fel.

Egyes országok a papír-előállításhoz az édesvizük 10 százalékát is felhasználják, ami rendkívül nagy mennyiség, különösképp, ha a napjainkban egyre nagyobb kihívást jelentő környezetváltozást is figyelembe vesszük.

Bár az internet miatt ma már kevesebb nyomtatott újságot veszünk kézbe, a műanyag fokozatos kivezetésével egyre nagyobb teret kap a papír. Egyre gyakrabban találkozhatunk papír szívószállal, papír bevásárlószatyorral, vagy papírtányérokkal és poharakkal.

Egy 2018-as kutatás szerint Nyugat-Európában minden lakos átlagosan 147 kiló papírt használt fel évente. Könnyen kiszámolhatjuk, hogy ezzel majdnem minden itt élő ember minimum 3000 liter édesvizet használt el egy év alatt, ami a papírgyártáshoz volt szükséges.

Magyarországon a dunaújvárosi gyárban évente 700 000 tonna papír készül. Ha a legyártott papírt egy átlagos, 7 méter széles tekercsre tesszük, akkor csak az éves magyarországi mennyiséggel 26-szor körbe tudnánk tekerni a Földet az Egyenlítő mentén. 

A problémát tetézi, hogy szinte mindenki hozzászokott és elvárja, hogy fehér papírt kapjunk. Ezért a gyárak nagy mennyiségű fehérítőt használnak fel az előállítás során, hogy az eredetileg barna pépből, fényes és világos papír szülessen. A fehérítési eljárás a cellulóz-papír gyártási folyamatának leginkább vízigényes része.

Ez jól mutatja, hogy ha a jövő generációja számára szeretnénk a környezetünket megóvni, akkor oda kell figyelni annak felhasználására, valamint újrahasznosítására.

Megoldás az újrahasznosítás?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a papír újrahasznosítása tényleg csökkenti-e a környezeti terhelést, vagy mindez csak szemfényvesztés. A választ könnyen megtudhatjuk, ha alaposabban megvizsgáljuk a számokat.

Egy tonna papír újrahasznosításával 17 fát, 26 köbméter vizet, továbbá egy szeméttelepen 2,3 köbméter helyet, illetve 320 liter olajat és 4100 kilowattóra villamos energiát spórolunk meg.

Bár az újrahasznosítás még mindig nagy környezetterheléssel jár, az ezzel járó igény jelentősen alacsonyabb, mint amennyi az új papír előállításához szükséges. Szóval, ha tehetjük, akkor éljünk a lehetőséggel és óvjuk a környezetünket. De hogy miként, azt is eláruljuk.

Így vehetsz részt az újrahasznosításban

Ahhoz, hogy mi magunk is hozzájáruljunk a környezeti terhek csökkentéséhez, tudni kell néhány fontos alapszabályt. Nyilván a legtöbbet akkor tehetünk, ha kevesebb papírt használunk fel az eddigiekhez képest. Ehhez az is elegendő, ha nem vesszük el a reklámújságokat a boltokban, vagy a postaládára kiragasztjuk, hogy nem kérünk nyomtatott szórólapot.

Ha viszont már nálunk van a papír, ami idő közben feleslegessé vált, akkor figyeljünk oda, hova dobjuk ki. Különösen igaz ez a papírcsomagolásokra, amik egyre nagyobb teret kapnak a műanyag kiváltása miatt.

A legjobb, ha a papírhulladékot külön gyűjtjük az erre kijelölt tárolókban. Ennek gyűjtőhelye Magyarországon a kékfedeles szemetes. Arra is figyeljünk, hogy ide csak olyan papír kerüljön, ami szennyezésmentes. Azaz hiába szeretnénk egy konyhai papírtörlőt a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni, ha azzal előtte a kiömlött étolajat töröltük fel, akkor azt már csak a kommunális szemetesbe tehetjük.

Arra is figyeljünk, hogy a kidobásra ítélt papír se szennyeződjön tovább. Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, ha azokat egy külön tárolóba tesszük.

Mit hová dobjunk?

Elsőre több mindenről hihetnénk, hogy a papírgyűjtőbe való, ezért mutatunk néhány példát, mit és melyik szemetesbe kell helyezni.

Papírgyűjtőbe ( kékfedeles tartály) csak tiszta papírhulladék mehet:

• újság,
• hullámpapír,
• csomagolópapír,
• összelapított kartondoboz

Sárgafedelű tartályokba:

• italos kartondoboz (pl. tejes doboz, gyümölcsleves doboz)

Fontos, hogy a dobozokat minden esetben kilapítva, a lehető legkisebb helyet foglalva tegyük a gyűjtőbe, hogy mások szemete is elférjen.

Így születik újjá a papír

A papír újrahasznosítása négy lépésből áll. Miután kidobtuk a feleslegessé vált papírunkat a kékfedeles szemetesbe, azt elszállítják egy hulladékválogatóba, ahol megkezdődik az első folyamat. Itt kézzel vagy gép segítségével eltávolítják a különböző oda nem illő anyagokat, mint például a műanyagfóliát vagy a fémspirálokat.

A megtisztított és típusonként szétválogatott papírokból hatalmas, több száz kilós bálákat készítenek, amik az újrahasznosító gyárba kerülnek.

A bálát a gyárban tartályba helyezik, ahol rostjaira bontják a hulladékpapírt. Bár a folyamat összességében zöldebb megoldás, mint az új papír legyártása, ezen folyamat során mégis a feldolgozott mennyiséghez képest tízszer annyi vizet adnak, amit szappannal, valamint különböző vegyszerekkel kevernek el, mire péppé válik.

A papírpép tisztítása közben vonják ki a papírból a különböző festékeket, tintamaradványokat. Végül szétválasztják a szitasoron a vizet tartalmazó papírrostokat, hogy egyenletes vastagságúvá váljon. Legutolsó lépésként forró levegő fújásával elvonják a rostok között található vizet.

Innen pedig indul a kiválasztott papírtermék legyártása, legyen az egy fotópapír vagy papírtörlő. Nem kizárt tehát, hogy amit egyszer kidobtál a szemetesedbe, az hamarosan megújult formában visszakerül a háztartásodba.

Ez is érdekelhet:

Országos bolhapiac-körkép: itt vadászhatsz retró kincsekre

Elolvasom