Ilyen tojás lepheti el a boltokat a jövőben? Érdemes felkészülni a változásra
Egyre komolyabb kérdés, hogy meddig marad magától értetődő alapanyag a tojás a konyhában. A háttérben olyan folyamatok zajlanak, amelyek alapjaiban forgathatják fel az élelmiszeripart, és már most készülnek az alternatívák.
Az elmúlt években sorra érkeztek a rossz hírek: madárinfluenza-járványok, állományok tömeges leölése, akadozó ellátás. Több százmillió szárnyas pusztult el világszerte, miközben a kereslet nem csökkent – írja az Agrárszektor. Ennek az eredménye látványos: Európában évtizedes csúcsra ugrottak a tojásárak, az Egyesült Államokban pedig volt, ahol darabonként közel egy dollárt is elkértek egyetlen tojásért. Nem csoda, hogy az iparág alternatív megoldások után kezdett kutatni.
Ezért ennyire pótolhatatlan a tojás
A tojás nem véletlenül az egyik legfontosabb alapanyag: egyszerre több szerepet betölt. Hő hatására megszilárdul, habosítható, emulgeál, kötőanyagként működik és szerkezetet ad az ételeknek. Nem túlzás azt állítani, hogy az élelmiszeripar egyik alappillére: a globális termelés nagyjából harmada feldolgozott termékekben, például pékárukban, édességekben vagy húskészítményekben, köt ki.
Növényből „tojás”: ezen dolgoznak most a kutatók
A japán Umami United és a Tokiói Denki Egyetem közös projektje pontosan ezt a problémát próbálja megoldani. A céljuk nem kevesebb, mint a tojás összetett működésének „lemásolása” növényi alapanyagokkal. A kutatás során a tojásfehérjék fizikai és kémiai tulajdonságait vizsgálják, majd olyan növényi összetevőket fejlesztenek, amelyek képesek ugyanazt a hatást elérni az ételekben.
A hangsúly nem csak az ízen, hanem a funkcionalitáson van.
A projekt mögött komoly tudományos háttér áll: a Handa-laboratórium már évek óta a tojásfehérjék viselkedését kutatja, az Umami United pedig a technológiai fejlesztéseket viszi.

Már most ömlik a pénz az alternatív tojásba
A növényi tojáshelyettesítők piaca nem csak kísérleti szinten létezik. Az Umami United már jelenleg is szállít termékeket a vendéglátóiparnak, és több mint 3,6 millió dollárnyi befektetést vont be. A legutóbbi, 2 millió dolláros tőkebevonást kutatásra, gyártásbővítésre és észak-amerikai terjeszkedésre fordítják. A cél egyértelmű: stabil alternatívát kínálni egy egyre bizonytalanabb alapanyagra.
Nem csak a növények jöhetnek szóba
A verseny már most globális. Több cég is különböző technológiákkal próbálja kiváltani a tojást:
- a belga Revyve élesztőfehérjével kísérletezik
- a spanyol MOA Foodtech fermentációval állít elő alternatív összetevőket
- a francia The Very Food Co. porított aquafabát kínál ipari felhasználásra
- mások, például a The Every Company vagy az Onego Bio, precíziós fermentációval „laborban gyártott” tojásfehérjét fejlesztenek
Utóbbi megoldások már a boltok polcaira is kezdik megvetni a lábukat, főként az Egyesült Államokban.
Ez jöhet a boltokban
A trendek alapján egyre valószínűbb, hogy a jövő tojása nem feltétlenül tyúktól származik majd. A növényi és fermentációs technológiák fejlődése, valamint az ellátási bizonytalanság együtt gyorsítják a változást. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e alternatívák, hanem az, hogy milyen gyorsan válnak mindennapossá. Az élelmiszeripar már készül rá és úgy tűnik, a vásárlóknak is érdemes.

