A doboz formájú, régi televíziókon még csak néhány tekerő és kapcsoló volt: az egyesről a kettes csatornára váltottunk, és ezzel ki is merült a választék. Amikor megjelentek a távirányítók, valódi forradalom zajlott le a nappalikban: többé nem kellett felállni a fotelből a hangerő miatt, és a csatornák száma is egyre nőtt. A billentyűk praktikus, gyors megoldást kínáltak a kapcsolgatáshoz. Csakhogy ma már alig akad, aki beütné egy csatorna számát.
A streaming mindent átírt
A tévé ma már nem csupán a hagyományos adókról szól. A készülékek összekapcsolódnak a streamingszolgáltatásokkal, és sokan egyből a Netflix vagy a YouTube alkalmazását nyitják meg a képernyőn. A tartalomválasztás inkább emlékeztet egy számítógépes böngészésre, mint klasszikus csatornaváltásra, ehhez pedig szegény öreg gombos távirányítók egyre kevésbé illenek.
A gyártók gyorsan reagáltak a változásra: az új televíziók mellé érkező távirányítók egyre minimalistábbak.
Sok modellen már nem is találunk számsort. Helyette gyorsgombok kerülnek rájuk a legnépszerűbb alkalmazásokhoz, valamint egy navigációs gyűrű vagy görgetőkerék segíti a menükben való mozgást. Többnyire csak az alapfunkciók (hangerő, fényerő, középső navigációs gomb ) maradtak meg. Az eredmény: letisztult dizájn, kevesebb zavaró funkció. Olyan eszköz, amit egy kisgyerek és egy nagyszülő is gond nélkül használ.
Lézerharc a nappaliban
Az egyik legizgalmasabb alternatíva az úgynevezett pointeres távirányító. Elég a képernyőre mutatni, és a kurzor a kéz mozdulatát követi, mintha egy lézermutatót használnánk, csak látható fénysugár nélkül. Jó példa erre az LG Magic Remote, amely nemcsak a kompatibilis tévét, hanem más eszközöket is képes vezérelni. A mozdulatvezérlés természetesebb élményt ad, különösen a streamingplatformok böngészésekor.

Egyre több mindent ért a hangunkból a tévé
A hangvezérlés szintén egyre nagyobb szerepet kap. Számos modern készülék támogatja a Google Assistant vagy az Amazon Alexa rendszert. Bár a technológia még nem váltja ki teljesen a hagyományos vezérlést, az egyszerű parancsokat például „Indítsd el a Netflixet” vagy „Keress egy vígjátékot” már megbízhatóan végrehajtja. A legnagyobb előnye a keresésnél mutatkozik meg: nem kell a képernyőn megjelenő virtuális billentyűzeten egyenként kiválasztani a betűket. Elég kimondani a film címét vagy a kulcsszót.
A gyerekeink számára ez lehet az alapértelmezett működés: számukra a beszéd és a kézmozdulat természetesebb lesz, mint a gombnyomás.
Megjelentek a nagyméretű, érintőképernyős interaktív panelek is, ám ezeket jelenleg inkább vállalati prezentációkon vagy iskolai oktatásban használják. Ami viszont már most is elérhető: a televízió vezérlése okostelefonnal. Egy kompatibilis, jellemzően ingyenes alkalmazás letöltésével a mobiltelefon teljes értékű távirányítóvá válik, ráadásul gyakran más eszközök például audiorendszerek vagy Blu-ray-lejátszók irányítására is alkalmas.
Sokan ma már eleve a telefonjukért nyúlnak, nem a klasszikus távirányítóért.
Búcsú az elemektől?
Az egyik legbosszantóbb probléma: amikor a távirányító váratlanul felmondja a szolgálatot a lemerült elemek miatt. A jövőben ez is eltűnhet. A Samsung évekkel ezelőtt bemutatta az Eco távirányítót, amely napelemmel működik. Később egy még merészebb koncepcióval állt elő: olyan eszközzel, amely a háztartási router rádiójeleiből nyeri az energiát. A rádióhullámokból ugyan csak minimális elektromos áram keletkezik, de ez elegendő a működéshez. Ha a megoldás széles körben elterjed, a jövőben nem kellene többé elemeket vásárolnunk a tévézéshez.
Harminc éve sokan úgy gondolták, a gombos távirányító jelenti a technológiai csúcsot. Ma már látszik: ez csak egy állomás volt. A fejlődés üteme gyorsabb, mint valaha, és szakértők szerint 2026 valóban fordulópont lehet. Lehet, hogy néhány éven belül a távirányítón már csak a be- és kikapcsológomb marad. A többit elintézi a hangunk, a kezünk mozdulata vagy éppen a telefonunk.

