Az Almería tartomány Andalúziában, mintegy 100 kilométer hosszan húzódik a Földközi-tenger partján. A térséget nem véletlenül nevezik az üvegházak fővárosának: közel 33 ezer hektáron zajlik fedett zöldségtermesztés. Ez az európai termelés majdnem egynegyedét adja, így a régió kulcsszereplő a kontinens ellátásában. Almería száraz, szubtrópusi klímája lehetővé teszi az egész éves termesztést, ráadásul az üvegházak fűtése nélkül. Ez jelentős költségelőnyt biztosít, így a térség a világ egyik legintenzívebb és legköltséghatékonyabb mezőgazdasági központjává vált – írja az Agroforum.
A klímaváltozás hatásai eddig vegyesen jelentkeztek: az átlaghőmérséklet emelkedése és az éves csapadékmennyiség csökkenése önmagában nem rendítette meg az ágazatot, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek azonban komoly, időszakos pusztítást okoznak.
Hónapokon át tartó károk
Az idei tél nem egyetlen rendkívüli viharral, hanem elhúzódó, ismétlődő ciklonokkal nehezítette a gazdálkodók helyzetét.
A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet összefoglalója szerint december és február között tartós esőzések, lokális áradások és gyakran viharos erejű széllökések sújtották Andalúzia teljes területét.
Országos szinten több mint 22 ezer hektárnyi biztosított mezőgazdasági területre érkezett kárbejelentés, a becslések szerint azonban akár 40 ezer hektár is érintett lehetett.
A jelentős csapadék ugyan enyhítette a több éve fennálló vízhiányt, ám a termelési ciklusok folyamatosságát komolyan megzavarta. Az első decemberi frontok idején több hullámban sérültek meg az üvegházak fóliaborításai. A viharos szél számos helyen feltépte vagy teljesen leszakította a borítást, különösen a régebbi, kevésbé stabil szerkezeteknél és a part menti, szélnek jobban kitett területeken.
A tartószerkezetek meghajlása, a rögzítések kiszakadása és a fólia „vitorlaként” való viselkedése miatt több hajtató blokk részleges vagy teljes pusztulása következett be. Ahol a borítás nem szakadt le, ott a huzat és a hirtelen hőmérséklet-ingadozás stresszreakciókat váltott ki a növényekben. Ennek következménye kötődési probléma, virághullás és későbbi hozamcsökkenés lett.

Víz alatt a gyökerek
A nagy mennyiségű eső újabb gondokat hozott. A lejtős területeken a víz befolyt a hajtató létesítményekbe, elöntötte az öntözőárkokat, több helyen gyökérfulladást és gyökérrothadást okozva. Különösen a már előrehaladott fejlődési stádiumban lévő paprika-, paradicsom– és uborkaállományok szenvedtek.
A magas páratartalom és a korlátozott szellőztetési lehetőség kedvezett a gombás betegségek – például a botritisz és a lisztharmat – gyors terjedésének is.
Január végén újabb ciklon érkezett, amely helyenként 150 km/órás széllökéseket hozott Andalúziába. Ez tovább növelte a szerkezeti károk arányát. Számos gazdaságban a fóliacserék és javítások miatt több napra le kellett állítani a munkát, ami késleltette a növényvédelmi kezeléseket és a szedést is.
Februárban ugyan kedvezőbbé vált az időjárás, de a talaj telítettsége és a korábbi károk miatt a termelés stabilizálása továbbra is komoly kihívást jelent.
Jelentős költségek, részleges kártérítés
A helyreállítás – fóliacserék, szerkezeti megerősítések, újratelepítések – jelentős pluszterhet rótt a gazdaságokra. A károk felmérése még folyamatban van, kártérítésre azok a gazdaságok számíthatnak, ahol a pusztítás mértéke eléri a 35–100 százalékot.
Mindez nemcsak a spanyol termelőket érinti. Almería szerepe miatt az európai piac is megérezheti a kiesést: a terméscsökkenés, az infrastrukturális károk és a megnövekedett költségek együttesen az exportált zöldségek árában is megjelenhetnek.
A következő hetekben így könnyen lehet, hogy a dél-spanyolországi viharok hatása a magyar vásárlók pénztárcáján is érezhető lesz.

