Nagy előnyben vannak az Ukrajnából érkező termékek, mivel nem csak jóval olcsóbban kínálják őket, de az ukrán termékekre kivetett uniós importvám is megszűnt tavaly júliusban, a meghatározott kvótát pedig 60 ezer tonnára emelték.
Ezáltal bajba kerültek a magyar méhészek, akik csak jóval drágábban tudják előállítani termékeiket – írja az Világgazdaság.
Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell. De a vegyes mézekből is beragadtak tételek a termelőknél és a kereskedőknél. Ami viszont nagyobb baj, hogy az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz.
De nem csak Magyarországon, hanem Európában minden magasabb árfekvésű termék értékesítése megállt a vásárlóerő csökkenése miatt. Nem fogy már sem a lépes, sem a bioméz, és az akácméz iránti érdeklődés is minimálisra esett vissza. Ezért is eshetett vissza a magyar mézkivitel, ami november végéig 13 300 tonna volt. Összehasonlítva, egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 17 575, 2020-ban pedig 18 524 tonna volt az import mennyiség.
A helyzetet nehezíti, hogy a szlovák, a román, a szerb és a bolgár mézek is olcsóbbak a magyarnál.
Ráadásul míg korábban az akácméz magyar specialitásnak számított, mostanra az ukránoknak, a szerbeknek és a románok is elkezdték ennek termelését.
Magyarország, több uniós tagállammal együtt, sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést, bízva abban, hogy több vásárló a hazai terméket fogja választani a bevásárlás során.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
