Döntött az unió: lecserélhetjük a hűtőszekrényeket, klímákat - hamarosan megszülethet az új megoldás
A hagyományos, mára elavult technológiákat használó légkondicionáló berendezések és hűtőszekrények ezerszer károsabb anyagokat bocsátanak ki a szén-dioxidnál: most azonban született egy alternatíva, ami fenntarthatóbbá teheti ezeknek az otthoni gépeknek a működését, írja az Üzletem.hu.
Százéves módszert használunk
A legtöbb hűtőszekrényben és légkondicionálóban alkalmazott gőzkompressziós technológia több mint százéves módszer: ebből adódóan időszerű a felülvizsgálata, már csak azért is, mert a mai elvárásokat tekintve egyáltalán nem hatékony, és a hozzá felhasznált anyagok környezetkárosítóak. Bár a legkárosabb hűtőközegeket 1989-ben betiltották, az azokat helyettesítő hidrofluor-karbonokról (HFC-k) kiderült, hogy
üvegházhatásuk ezerszeresen meghaladja a szén-dioxidét.
Jaka Tušek, a Ljubljanai Egyetem Gépészmérnöki Karának adjunktusa és csapata egy olyan technológiát tesztel, amely mérgező hűtőközegek helyett fémből készült csöveket használ. “Ha mindössze egy kilogramm bizonyos hűtőközeg kerül a légkörbe, a környezeti hatása megegyezik azzal, mintha kb. 30 ezer kilométert autóznánk” – magyarázta a szakember az Európai Bizottság közleményében. Az EB hozzáteszi: az a meghatározott cél, hogy
ezeket az anyagokat fokozatosan kivonják a használatból, majd természetes alternatívák, például ammónia vagy izobután kerüljenek a helyükre.
Ez utóbbi anyagok használata azonban szintén kérdéseket vet fel, hiszen mérgezőek, gyúlékonyak és meleg éghajlaton csökkent hatékonyságot mutatnak.
Hamarosan új technológiák válhatnak elérhetővé
A hőmérséklet-szabályozási technológiák hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása a Zöld Megállapodás értelmében része az Európai Unió Fűtési és Hűtési Stratégiájának. A szilárdtest-hűtési technológiák még a fejlesztés korai szakaszában járnak, de lehetőséget kínálnak a biztonságosabb, halkabb és hatékonyabb hűtésre, a környezet károsítása nélkül. A kutatók jelenleg a 2026 elejéig tartó E-CO-HEAT projekt keretében dolgoznak rajta, hogy a technológiát piacképessé alakítsák.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerin
a hűtés jelenleg a világ villamosenergia-felhasználásának tíz százalékát teszi ki.
A hűtési technológiák iránti igény a globális hőmérséklet-emelkedés és a fejlődő országok keresletének bővülése miatt gyorsan növekszik. Tušek megjegyezte:
ma körülbelül kétmilliárd légkondicionáló működik világszerte, és az IEA előrejelzése szerint ez a szám 2050-re majdnem megháromszorozódik.
A hűtés alapját az anyagok fázisátalakulása, vagyis az a folyamat adja, amikor az anyag szilárd, folyékony vagy gáznemű állapotba kerül. A hagyományos rendszerekben a folyadékból gáz halmazállapotba történő átmenet, majd visszaalakulás hajtja a hűtési ciklust. Bizonyos anyagok viszont, például a nikkel-titán ötvözet vagy a nitinol, szilárd állapotban is képesek fázisátalakulásra.
Más anyagok mechanikai megterhelés hatására felmelegednek, majd a terhelés leállításakor kihűlnek. Ezt a folyamatot elasztokalorikus hűtésnek hívják, és olyan anyagokat alkalmaznak hozzá, amelyek nem károsak az emberre vagy a környezetre. Az elasztokalorikus anyagok, mint például az orvostudományban ma is használt nitinol, biztonságos alternatívát kínálnak a hagyományos módszerekkel szemben. Ez a technológia elméletileg jóval hatékonyabb lehet, bár még fejlesztés alatt áll – jegyzi meg a közlemény.
A tudósok közölték, hogy prototípusuk jelenleg a maximális hatékonyság 15 százalékát éri el, míg a gőzkompressziós technológia általában 20-30 százalékos hatékonyságon működik. A technológia fejlesztése viszont kevesebb mint tíz éve indult, szóval a kutatók szerint még bőven van benne potenciál. Tušek és csapata egy ír technológiai vállalattal, valamint német és olasz egyetemekkel SMACool név alatt már együtt is működik egy fejlett légkondicionálón, amely erre az új technológiára épül.