Erről érdemes tudni, ha a neten vásárolunk karácsonyi ajándékot

Szloboda Csaba
Egyre többen választják a vásárlás nem hagyományos formáit a karácsonyi készülődés során is. Érdemes azonban a webáruházból történő megrendelést átgondolni, ott, ahol a beazonosíthatóság nem egyértelmű.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a  karácsonyi ajándékvásárlás előtt újabb felhívást tett közzé, hogy mire is érdemes odafigyelni az online rendelések során. 

Arra kérnek mindenkit, hogy az internetes megrendelések előtt alaposan böngésszék végig a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót, valamint az ÁSZF-t, mert ezekbe bele kell foglalni az elállási jog gyakorlásának teljeskörű szabályait, a fizetési lehetőségeket, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit.

Nem feltétlenül követelheti a vásárló a 60.000 Ft-os terméket, ha elütés miatt, illetve más okból 6000 Ft-ért hirdették a webáruház honlapján. De akkor mikor jár?

Ha nyilvánvalóan megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása e-mailben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár indokolt is lehet a vevő igénye.

Fotó: Getty Images

Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni. Amennyiben nem érkezett semmilyen visszaigazolás, vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítést kaptunk a megrendelés beérkezéséről, ez önmagában még nem keletkeztet olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.

Netes vásárláskor nem mindig illeti meg a rendelőt a 14 napos indokolás nélküli elállási lehetőség

Ma már sok fogyasztó tudja, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz.

Így nem lehet élni ezzel a lehetőséggel azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló esetén a vásárló által megadott egyedi felirattal.

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza.

Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották.

Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van, vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze

Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte.

Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.

Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat.

Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést – a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van, ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem.

Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat” vagy bármilyen más címen egyéb összeget

Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket, és emiatt csökkent annak az értéke.

Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg.

Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a webáruházból vásárolt termék?

Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik, vagy be sem kapcsol.

Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor ugyanazok jogok illetik meg a fogyasztót, mint hagyományos üzletben történő vásárláskor, így kérheti a termék kijavítását, kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát.

Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak.

Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek.

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz.

Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket.

A másik a határidők kérdése. Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott.

Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

Kötelező jótállás – mit is jelent?

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, háztartási eszközök) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik.

Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem vételártól függően 1-2-3 évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást.

Kötelező jótállás időtartama:

-10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

-100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

-250 000 forint eladási ár felett három év.