Garantált rezsicsökkentés: meglepő fűtési megoldással spórol már rengeteg magyar család
A 2026-os kemény tél ismét rávilágított arra, hogy az ingatlanvásárlók számára a fűtési rendszer típusa már nem csupán technikai adat, hanem az egyik legfontosabb értéknövelő tényező – írja a Pénzcentrum a zenga.hu friss adataira hivatkozva.
Eszerint jelentős eltolódás látható a korszerű megoldások irányába: a budapesti agglomerációban eladó családi házak közel 10 százalékát már hőszivattyúval fűtik.
A fűtéstípus mint árbefolyásoló tényező
Az energiaárak ingadozása miatt a vevők tudatosabban vizsgálják az energetikai besorolást. Futó Péter elemzési vezető kiemelte: egy elavult rendszer akár több millió forintos alkualapot is jelenthet, míg a modern megoldások – mint a kondenzációs gázkazán vagy a hőszivattyú – garantálják az ingatlan értékállóságát.
A leggyakoribb fűtési módok Magyarországon:
Gázfűtés: továbbra is piacvezető (a budapesti házak 55-66%-a), köszönhetően a szabályozhatóságnak.
Távfűtés: a panellakásoknál domináns, előnye a karbantartásmentesség.
Elektromos fűtés: a téglalakások tizedénél már ez a megoldás üzemel.
Vegyes tüzelés: főként vidéken jellemző, ahol a fa és szén könnyebben elérhető.
Miért tör előre a hőszivattyú?
Bár a kiépítése költségesebb, a hőszivattyú hosszú távon a legalacsonyabb rezsiköltséget kínálja, mivel a környezeti hőt hasznosítja.
Ez a technológia teszi lehetővé, hogy az ingatlan tulajdonosa kevésbé függjön az állami rezsicsökkentési rendszerektől vagy a piaci energiaár-ingadozásoktól.
Érdekesség, hogy míg Budapesten és környékén a hőszivattyúk aránya 9%, addig Kelet-Magyarországon ez még csak 3% körül mozog, ami szoros összefüggést mutat a régiók vásárlóerejével és az ingatlanárakkal.
Így működik a hőszivattyú
A hőszivattyú olyan, mint egy megfordított hűtőszekrény: ahelyett, hogy a hőt belülről kifelé hajtaná, a külső környezetből (levegőből, földből vagy vízből) vonja ki a környezetben jelenlévő alacsony hőmérsékletű hőt, és azt pumpálja be a lakásba.

Fotó: Getty Images
Egy speciális hűtőközeg segítségével még a téli hidegben is képes hőt felvenni, amit egy kompresszorral összenyom – ettől a gáz nyomása és hőmérséklete jelentősen megemelkedik, majd átadja a meleget a padlófűtésnek vagy a radiátoroknak.
Mivel a készülék nem maga állítja elő a hőt, hanem a környezetből származó energiát szállítja és hasznosítja, egységnyi áramból akár háromszor-ötször annyi fűtési energiát is nyerhetünk, mint egy hagyományos elektromos fűtőtesttel.

