Te is mindig kifogod a savanyú mandarint? Egy egyszerű trükk elárulja, melyik a legédesebb
Egy csomag mandarin megvásárlása után sokszor csak otthon, a háló kibontása után derül ki, hogy a gyümölcs száraz, ízetlen vagy a vártnál savanyúbb. A szín önmagában nem megbízható támpont: az élénk narancssárga héj nem garantálja az édes ízt, a zöldes árnyalat pedig nem feltétlenül jelent savanyú mandarint.
A gyümölcs minőségét a fajta és a termesztés körülményei is befolyásolják, ezért érdemes más tulajdonságokat is figyelembe venni. A súly, a héj állapota, a tapintás és az illat egyaránt segíthet megítélni, mennyire friss a mandarin.
A nehezebb mandarin általában lédúsabb
Két hasonló méretű mandarin közül általában az a jobb választás, amelyik nehezebb.
A nagyobb súly arra utal, hogy a gyümölcs több nedvességet tartalmaz, míg a hosszabb ideje tárolt mandarin fokozatosan veszít a víztartalmából,
így könnyebbé és szárazabbá válik.
A héj állapota is sokat elárul
A friss mandarin héja feszes, a gyümölcs pedig nem ráncos. A mély sérülések, a puha részek és a rothadás jelei a romlásra utalhatnak. A héj simasága vagy pórusossága önmagában nem jelzi a gyümölcs lédússágát.

A mandarin héjának színe önmagában nem mutatja meg megbízhatóan, mennyire érett a gyümölcs. Egyes fajták héja érett állapotban is zöldes árnyalatú maradhat, miközben mások teljesen narancssárgára színeződnek. A citrusfélék a leszedés után már nem válnak édesebbé, ezért a szép színű gyümölcs sem feltétlenül lesz ízletesebb annál, amelyik kevésbé élénk árnyalatú.
Enyhén nyomjuk meg a gyümölcsöt
A megfelelő állapotú mandarin tapintásra feszes, és enyhe ellenállást mutat, ha finoman megnyomjuk.
Ha a héja könnyen behorpad, vagy a gyümölcs puha, az a romlási folyamat kezdetét jelezheti.
A friss mandarin héja is jellegzetes, kellemes citrusillatot áraszt. Az aromája ezért a kiválasztáskor szintén hasznos támpont lehet.
A mandarin fajtája is befolyásolja az ízét
A mandarinfajták édességben, savasságban, magtartalomban és hámozhatóságban is különbözhetnek. A klementin általában könnyen hámozható, édes-savanykás gyümölcs, és gyakran kevés magot tartalmaz, bár ez a termesztési körülményektől is függ. A szatszuma héja lazábban kapcsolódik a gyümölcshúshoz, ezért könnyű meghámozni, és rendszerint mag nélküli vagy csak néhány magot tartalmaz. A Murcott, amelyet egyes piacokon Honey mandarin néven árulnak, lédús, gazdag ízű fajta, de a többi változatnál több magot is tartalmazhat.
Így tároljuk a mandarint, hogy tovább friss maradjon
A mandarint nem érdemes zárt műanyag zacskóban tárolni, mert a felgyülemlő nedvesség kedvez a penész kialakulásának. Ha néhány napon belül elfogyasztjuk, hűvös helyen is tarthatjuk. Hosszabb tároláshoz a hűtőszekrény ajánlott, ahol a gyümölcs tovább őrizheti meg a nedvességtartalmát, mint szobahőmérsékleten.
Narancs, pomelo, grapefruit: ezekre figyelj vásárláskor
A narancs, a pomelo és a grapefruit kiválasztásakor szintén jó kiindulópont a súly a zöldségesnél: az azonos méretű gyümölcsök közül a nehezebb általában lédúsabb. A héj legyen ép, ne legyen rajta penészes, sérült vagy puha rész. A szín ugyanakkor egyik gyümölcsnél sem garantálja az édességet.
A pomelónál a vastag héj miatt különösen hasznos a súly összehasonlítása, míg a grapefruit íze természeténél fogva kesernyésebb lehet, és a rózsaszín vagy piros gyümölcshús sem jelent feltétlenül nagyobb édességet. A narancs és a többi citrusféle esetében is a fajta, az érettség és a tárolás határozza meg, milyen ízű lesz a gyümölcs.
A Navel, vagyis köldöknarancs általában mag nélküli, könnyen hámozható, és elsősorban friss fogyasztásra alkalmas. A Valencia ezzel szemben kifejezetten lédús fajta, ezért gyakran használják narancslé készítéséhez. A Cara Cara rózsaszínes-vöröses húsú köldöknarancs, amelynek íze enyhébb, kevésbé savas lehet. A vérnarancsok, például a Moro és a Tarocco, jellegzetes vörös húsuk mellett sajátos, enyhén bogyós gyümölcsökre emlékeztető ízjegyeket is hordozhatnak.
A grapefruitok fehér, rózsaszín és vörös húsú változatokban kaphatók, de a szín nem megbízható mércéje az édességnek. A fehér húsú Marsh ismert fajta, a Ruby Red rózsaszínes-vöröses, a Rio Red pedig sötétebb vörös húsú grapefruit. Az ízük a cukor- és savtartalomtól, valamint az érettségtől is függ, ezért a vörösebb változat nem feltétlenül édesebb a világosabbnál. Aki kevésbé savas, édesebb citrusfélét keres, annak az Oroblanco is jó választás lehet: ez a grapefruit és a pomelo keresztezéséből származó hibrid általában édesebb és kevésbé savas a hagyományos grapefruitnál.
A pomelók közül a világos húsú, úgynevezett mézes pomelo általában enyhe, édes ízű, kevés kesernyésséggel. A Chandler fajta rózsaszínes húsú, íze édes-savanykásabb, összetettebb lehet. A Melogold a pomelo és a grapefruit keresztezéséből született, húsa világos, íze pedig a grapefruitnál rendszerint édesebb és kevésbé savas.

