Az utóbbi napok hóesése sokakat felkészületlenül ért. Ilyenkor a legtöbben sóval igyekeznek megállítani a felületek jegesedését az utcán vagy a kocsifelhajtón: ez a módszer azonban amellett, hogy nem környezetbarát, akár károsíthatja is az érintett felületeket, és nem mindig működik megbízhatóan. Szerencsére több házi módszer is rendelkezésünkre áll, melyek hatékonyan és kármentesen működnek, számol be az Egészségkalauz.
Ezért nem érdemes sót használni
A só használata elsőre gyors és kézenfekvő megoldásnak tűnhet a jégmentesítésre, azonban számos hátránnyal jár. Az egyik legnagyobb probléma, hogy károsítja a betont és a különböző burkolatokat: a sós víz mélyen beszivárog a felületek pórusaiba, majd fagyáskor kitágul, ami idővel repedésekhez, málláshoz és felületi sérülésekhez vezethet. A többszöri fagyás–olvadás ciklus különösen megterheli a kocsifelhajtókat, lépcsőket és járdákat, így hosszú távon jelentős javítási költségeket okozhat a só használata.

A só emellett rendkívül agresszíven hat a fémfelületekre is:
felgyorsítja a rozsdásodást az autók alvázán, a fékalkatrészeken, valamint a ház körüli fémkorlátokon, kapukon.
Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem műszaki kockázat is lehet, hiszen a korrózió idővel az alkatrészek gyengüléséhez, meghibásodásához vezethet.
Környezeti és egészségügyi szempontból sem ideális a klasszikus sózás: a talajba jutva ugyanis károsítja a növényeket, kiégetheti a gyepet, és rontja a talaj minőségét, miközben a lefolyókon keresztül a felszíni vizek élővilágát is terheli. Emellett
a háziállatok, különösen a kutyák tappancsát irritálhatja, sebesedést okozhat, lenyalva pedig gyomorpanaszokat válthat ki.
Mindezek miatt a sót érdemes csak mértékkel használni, és lehetőség szerint kíméletesebb alternatívák után nézni.
Ezt használd helyette!
Só helyett érdemes olyan anyagokat használni, amelyek kevésbé károsítják a burkolatot és a környezetet, mégis segítenek csökkenteni a csúszásveszélyt. Ilyen például a homok, az apró kavics vagy a zúzott kő, amelyek nem olvasztják a jeget, viszont érdes felületet adnak, így jelentősen javítják a tapadást. Ezeket különösen nagy hidegben érdemes bevetni, amikor a hagyományos sózás már nem hatékony. A használatuk egyszerű: vékony rétegben kell elszórni őket a jeges felületen, majd az időjárás javulásával célszerű összetakarítani őket, hogy ne tömítsék el a lefolyókat.
Szintén jó alternatívát jelenthetnek a kímélő jégoldó szerek, amelyek például kalcium- vagy magnézium-alapú vegyületeket tartalmaznak. Ezek alacsonyabb hőmérsékleten is hatékonyabban működnek, és általában
kevésbé roncsolják a betont, valamint kisebb mértékben terhelik a környezetet.
Ezeket mindig a gyártó utasításai szerint, takarékosan érdemes alkalmazni.
Ez a házi módszer bármikor alkalmazható
Házi megoldásként kisebb felületeken jól használható egy alkoholos jégoldó keverék is, amely gyors segítséget nyújt lépcsőkön, járdaszakaszokon vagy befagyott zárak esetében. A keverék elkészítése gyors és egyszerű, ráadásul olyan alapanyagokra épül, amelyek a legtöbb háztartásban megtalálhatók. A legjobb arány nagyjából egy negyed csésze alkohol, fél gallon, azaz körülbelül 1,9 liter forró víz, valamint néhány csepp mosogatószer. A meleg víz segít elindítani az olvadást, míg az alkohol csökkenti a jég fagyáspontját, a mosogatószer pedig elősegíti, hogy az oldat egyenletesen szétterüljön a felületen. Az összetevőket alaposan össze kell keverni, majd a kezelendő terület méretéhez igazítva érdemes felhasználni, mert nagy felületeknél gyorsan elfogyhat a keverék.
A kész oldatot célszerű szórófejes flakonba tölteni, így pontosan oda lehet juttatni, ahol a legnagyobb szükség van rá, például jeges lépcsőkre, kisebb járdaszakaszokra, autóablakokra vagy befagyott zárakra.
Fontos, hogy a felvitelkor az oldat ne legyen túl forró, mert az üvegfelületeknél a hirtelen hőmérséklet-változás repedést okozhat.
A jég fellazulása után azonnal el kell távolítani a felolvadt réteget hólapáttal vagy jégkaparóval, és óvatosan kell közlekedni, mivel a mosogatószer miatt a felület átmenetileg csúszósabbá válhat.

