A felére csökkenhet a fűtésszámla egy 3,5 kW-os klímával? Elmagyarázza a szakértő
A téli fűtési költségeken akár több százezer forintot is megspórolhatunk egy megfelelően használt klímával, de nem minden háztartásban éri meg erre váltani. Egy 3,5 kW-os készülék bizonyos esetekben akár a harmadára is csökkentheti az éves fűtési kiadásokat, máshol viszont alig jelent előnyt a gázfűtéssel szemben. A Hóvége szakértője konkrét példákon keresztül mutatta be, mikor lehet gazdaságosabb klímával fűteni, és milyen tényezőkön múlik a megtakarítás.
Nem minden otthonban éri meg klímával fűteni
A legnagyobb különbséget az épület mérete, szigetelése, a meglévő fűtési rendszer és az energiafogyasztás okozza. Egy kisebb, korszerű gázkazánnal fűtött lakásban például egészen más eredményre számíthatunk, mint egy régi, rosszul szigetelt családi házban.
Vegyünk egy 60 négyzetméteres lakást, amelyben kondenzációs gázkazán működik, és a gázfogyasztás 90 százalékát a fűtés teszi ki. Ha a fogyasztás jóval a kedvezményes gázkereten belül marad, önmagában a megtakarítás miatt nem feltétlenül érdemes új klímát vásárolni és felszereltetni. Ha viszont a lakásban már van klímaberendezés, amellyel nyáron hűtenek, az átmeneti időszakokban, vagyis ősszel és tavasszal olcsóbb lehet azzal fűteni. Jelentős éves megtakarításra azonban ebben az esetben sem feltétlenül lehet számítani.
Egészen más a helyzet egy 110 négyzetméteres, szigeteletlen Kádár-kockában, amelyet régi, egyfokozatú gázégővel működő kazán fűt. Az ilyen ingatlanok gázfogyasztása jócskán meghaladhatja a kedvezményes keretet, ami jelentősen megemeli a fűtésszámlát.
A szakértő számításai szerint egy 3,5 kW-os split klíma kedvező körülmények között akár a harmadára is csökkentheti az éves fűtési költséget. Ilyen esetben a beruházás akár egyetlen év alatt megtérülhet.
Fontos azonban, hogy ez nem minden házban érhető el. Egyetlen 3,5 kW-os klíma nem feltétlenül képes egy ekkora ingatlan teljes kifűtésére, különösen a leghidegebb téli napokon. A tényleges megtakarítás attól függ, hogy a berendezés a gázfogyasztás mekkora részét tudja kiváltani.
Ennyibe kerül a fűtés klímával és gázkazánnal
A különböző fűtési megoldások összehasonlításakor azt érdemes megvizsgálni, mennyibe kerül egy kilowattóra (kWh) hő előállítása. Ez mutatja meg, hogy ugyanannyi melegért mennyit kell fizetnünk.
A Hóvége által bemutatott számítások szerint jelentős különbségek vannak a régebbi és az újabb fűtési rendszerek között.
- Régi, álló gázkazán: legfeljebb 65 százalék körüli szezonális hatásfok mellett egy kWh hő előállítása kedvezményes gázáron 17,8 forintba, a magasabb lakossági piaci áron pedig 125 forintba kerülhet.
- Zárt égésterű, nem kondenzációs fali kazán: körülbelül 85 százalékos hatásfokkal számolva ugyanez 13,7, illetve 95,6 forint.
- Korszerű kondenzációs kazán: 99 százalékos hatásfok mellett egy kWh hő kedvezményes tarifával 11,8 forintból, a magasabb gázáron 82 forintból állítható elő.
- Inverteres split klíma: ha csak 0 Celsius-fok felett használjuk, és 4,2-es szezonális hatékonysággal számolunk, egy kWh hő kedvezményes árammal körülbelül 8,6 forintba, a magasabb áramáron 16,7 forintba kerülhet.
A klíma tehát bizonyos körülmények között a korszerű gázkazánoknál is kedvezőbb költséggel üzemeltethető.

A H tarifával lehet a legtöbbet spórolni
A klímás fűtés különösen akkor válhat gazdaságossá, ha a berendezés kedvezményes árammal működik. Ebben jelenthet komoly segítséget a H tarifa, amelyet kifejezetten a megfelelő feltételeknek megfelelő fűtési rendszerekhez lehet igénybe venni. A H tarifa október 15. és április 15. között használható, külön mérőórával és meghatározott műszaki feltételek teljesülése esetén. Nagy előnye, hogy a fűtési idényben ezen a tarifán elfogyasztott villamos energiára nem vonatkozik a normál lakossági áramfogyasztás évi 2523 kWh-s kedvezményes korlátja.
A szakértő számításai szerint H tarifával, a teljes fűtési szezonra vetített 3,8-as SCOP-értékkel egy kilowattóra hő előállítása mindössze 6,2 forintba kerülhet.
A SCOP a klímaberendezés szezonális hatékonyságát jelzi: azt mutatja meg, hogy a készülék átlagosan mennyi hőt képes előállítani egy egységnyi villamos energiából. Összehasonlításképpen a földgáznál az éves kedvezményes mennyiség 63 645 megajoule, vagyis legalább 1729 köbméter. Aki ennél többet fogyaszt, a keret feletti mennyiségért már jóval magasabb árat fizet.
A szakértő szerint a klímás fűtés a kedvezményes gázár mellett elsősorban akkor lehet olcsóbb, ha az áramfogyasztás is belefér a kedvezményes keretbe, vagy H tarifát használunk. Ha viszont a háztartás gázfogyasztása meghaladja a támogatott mennyiséget, a klíma még a magasabb áramdíj mellett is gazdaságosabb megoldás lehet.
H tarifával pedig a vizsgált gázkazánok mindegyikénél olcsóbban állítható elő ugyanannyi hő.
Fatüzelésnél és távfűtésnél nem ilyen egyszerű a helyzet
A klíma megtérülése attól is függ, milyen fűtési rendszert szeretnénk kiváltani. Fatüzelés esetén nehéz általános következtetést levonni, hiszen a tűzifa ára, minősége, valamint a kályha vagy kazán hatásfoka jelentősen eltérhet.
Távfűtéses vagy központi kazánnal fűtött társasházakban pedig elsősorban az elszámolás módját kell figyelembe venni.
Ha a lakó légköbméter alapján fizet, és a klíma használatával nem csökken a központi fűtés díja, akkor a berendezés működtetése nem megtakarítást, hanem további áramköltséget jelent.
Mit érdemes ellenőrizni, mielőtt klímára váltunk?
A 3,5 kW-os klíma elsősorban azokban az otthonokban hozhat jelentős megtakarítást, ahol régi, rosszabb hatásfokú kazán működik, magas a gázfogyasztás, és a háztartás rendszeresen túllépi a kedvezményes gázkeretet. A beruházás előtt ezért érdemes átnézni az éves gázfogyasztást, ellenőrizni a H tarifa igénylésének lehetőségét, és kiszámolni a klímaberendezés beszerzésének, valamint telepítésének teljes költségét.
Legalább ilyen fontos az ingatlan hőigényének felmérése is, hiszen nem biztos, hogy egyetlen berendezés elegendő a teljes lakótér fűtésére.
A megfelelően méretezett és kedvező tarifával működtetett klíma sokat csökkenthet a téli kiadásokon, de a tényleges megtakarítást mindig az adott ingatlan adottságai és fogyasztása határozzák meg.
