Sokan elkövetik ezt a hibát a fűtéssel: akár 24 százalékkal is többet fizethetnek – figyelmeztet a szakértő
Ahogy hűvösebbre fordul az idő, sok lakásban szinte automatikusan feljebb tekerjük a termosztátot. Pedig a fűtésszámla szempontjából már néhány Celsius-fok is komoly különbséget jelenthet, és nem feltétlenül egy drága energetikai felújítással kell kezdeni a spórolást. Egy levegős radiátor, a huzatos ablak vagy egy rosszul beállított fűtési rendszer is ronthatja a hatékonyságot.
Mit érdemes ellenőrizni még a fűtési szezon elején, hány fok az ideális a lakásban, érdemes-e lekapcsolni a fűtést, ha napközben senki nincs otthon, és melyik korszerűsítéssel kezdjünk, ha komolyabban is csökkentenénk az energiafogyasztást? Nagy Péter energetikai szakértő, az Energy Control Kft. ügyvezetője és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara alelnöke válaszolta meg a kérdéseinket.
Fűtési szezon előtt ezt érdemes először ellenőrizni
Nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a fűtési rendszerrel, amikor már hideg van a lakásban. Nagy Péter szerint a kazánt még a szezon előtt célszerű szakemberrel átvizsgáltatni, a radiátorok légtelenítését és az ablakok tömítéseinek ellenőrzését pedig sok esetben saját magunk is el tudjuk végezni. Ha klímával is fűtünk, a szűrők tisztításáról és a készülék megfelelő karbantartásáról sem szabad megfeledkezni.
A szezon előtt tehát érdemes végigmenni néhány alapvető ponton:
- ellenőriztessük a kazánt és a hőtermelő berendezést;
- légtelenítsük a radiátorokat;
- nézzük meg, megfelelően zárnak-e az ablakok és ajtók;
- ellenőrizzük a régi nyílászárók tömítéseit;
- klímás fűtésnél tisztítsuk ki a szűrőket, és szükség esetén végeztessünk karbantartást.
Ezek közül több szinte semmilyen beruházást nem igényel, mégis érezhető különbséget jelenthet.
Mikor kell elkezdeni fűteni?
Családi házak esetében nincs olyan kötelező dátum, amikor mindenképpen el kell indítani a fűtést: bekapcsolhatjuk, amikor szükségét érezzük. Távfűtéses épületeknél a helyzet már szabályozottabb; az október 15. és április 15. közötti időszak a klasszikus fűtési idény. A szakember szerint a lakáson belül a 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet tekinthető jó kiindulópontnak. A komfortszint természetesen változó: van, aki 20 fokban jól érzi magát, más 21-22 fokot igényel. A túl magas hőmérséklet viszont gyorsan megjelenhet a számlán.
Már egy Celsius-fok is körülbelül 6 százalékot jelent a rezsiköltségekben
Nagy Péter szerint nagyságrendileg 6 százalékkal növelheti a fűtési költséget minden egyes plusz Celsius-fok. Ugyanez fordítva is igaz: ha egy fokkal lejjebb vesszük a hőmérsékletet, hasonló nagyságrendű megtakarítással lehet számolni. Ez akkor igazán látványos, ha valaki egész télen túlfűti a lakást. A szakember példája szerint 20 helyett 24 fokos beltéri hőmérséklet már nagyságrendileg 24 százalékkal magasabb fűtési költséget jelenthet.
Hány fok legyen a lakásban nappal és éjszaka?
Nagy Péter nappal 20-21 Celsius-fok körüli hőmérsékletet tart ideálisnak egy átlagos lakótérben, éjszakára pedig 19-20 fokot javasol. A fürdőszoba ebből a szempontból kivétel: a vizes helyiségekben magasabb, körülbelül 24 fokos méretezési hőmérséklettel számolnak.
„Amikor otthon van a család, nappali időszakban a 20-21 fok esti időszakban a 19-20 fok teljesen ideális. Ezeket a szabályozókon kényelmesen be lehet állítani” – mondta Nagy Péter. A szakember hozzátette, hogy termosztatikus radiátorszelepekkel helyiségenként is lehet finomhangolni a hőmérsékletet, így nem szükséges minden szobában ugyanazt a hőfokot tartani.
A hálószobában például lehet hűvösebb, miközben a nappaliban vagy a fürdőszobában magasabb hőmérsékletet állítunk be.
Ha egy radiátor egyik része forró, máshol viszont érezhetően hidegebb, az a rendszer levegősödésének egyik jele lehet. Ilyenkor a levegő akadályozza a megfelelő vízáramlást, ezzel romlik a fűtés hatékonysága. A légtelenítés mellett az úgynevezett hidraulikai beszabályozásnak is nagy szerepe lehet. A több radiátorral működő rendszereknél arra kell törekedni, hogy a meleg víz megfelelően jusson el a kazántól távolabbi fűtőtestekhez is. Ha a rendszer nincs megfelelően beállítva, a víz a kisebb ellenállás felé indul, ezért előfordulhat, hogy a kazánhoz közelebbi radiátorok forrók, a távolabbi helyiségekben viszont nem lesz elegendő a fűtés. A beszabályozást érdemes szakemberre bízni, a padlófűtéses rendszereknél is hasonlóan fontos az egyenletes működés ellenőrzése.
Az ablaknál is észrevétlenül szökhet a meleg
Nem csak a fűtési rendszer állapota határozza meg, mennyi energiára van szükségünk. Egy régi, huzatos ablaknál folyamatosan távozik majd a felmelegített levegő, és hideg érkezik a helyére. Hosszú távon természetesen a megfelelő nyílászáró és az épület energetikai korszerűsítése jelent megoldást. Átmenetileg azonban egy régi ablaknál is sokat számít, ha megszüntetjük a látványos réseket, és helyreállítjuk a tömítést.
Le kell kapcsolni a fűtést, amikor elmegyünk otthonról?
Teljesen kikapcsolni nem feltétlenül érdemes. Ha csak néhány órára megyünk el, Nagy Péter szerint jobb folyamatosan temperálni az épületet. Ha azonban egész nap senki nincs otthon, programozható fűtésnél akár 4-5 fokkal is alacsonyabb hőmérsékletet is beállíthatunk, majd úgy időzíthetjük a rendszert, hogy a hazaérkezésünkre ismét komfortos legyen a lakás.
Az egyik szobát teljesen lezárni sem feltétlenül jó ötlet
Logikusnak tűnhet, hogy egy ritkán használt szobában teljesen elzárjuk a radiátort, és csak a lakás többi részét fűtjük. A szakember szerint azonban ez hosszabb távon problémákat okozhat. A belső válaszfalak jellemzően nem hőszigetelő szerkezetek, ezért a melegebb helyiségekből így is hő áramlik majd a hideg szoba felé. Közben a lehűlt fal- és sarokfelületeken könnyebben kialakulhat páralecsapódás, ami növeli a penészesedés kockázatát. Ezért Nagy Péter szerint célszerű az egész lakást vagy házat temperálni, még akkor is, ha nem minden helyiségben van szükség ugyanarra a hőmérsékletre.
Pénz nélkül is lehet valamennyit faragni a fogyasztáson
A legolcsóbb energiamegtakarítási lehetőségek egy része nem igényel felújítást. A légtelenítés, a megfelelő szabályozás és az ablakok réseinek megszüntetése mellett a saját komfortszokásainkat is érdemes átgondolni. Nagy Péter szerint télen nem kimondottan észszerű nyárias öltözethez felfűteni a lakást. Nem arról van szó, hogy kabátban kellene ülni otthon, de egy pulóver vagy kardigán mellett sokan alacsonyabb szobahőmérsékletet is komfortosnak éreznek.
Ha már komolyabb energetikai korszerűsítésben gondolkodunk, nincs minden épületre érvényes egyetlen recept.
A szükséges hőszigetelés vastagsága függ többek között a falazat típusától és vastagságától is. Nagy Péter általános kiindulási értékként körülbelül 20 centiméteres külső hőszigetelést említett, ugyanakkor hangsúlyozta: konkrét épületnél energetikai számítás alapján kell meghatározni, hogy pontosan milyen anyagra és milyen vastagságra van szükség. A nyílászárók cseréjénél korszerű, háromrétegű üvegezésű ablakokkal érdemes számolni. A falszigetelésnél pedig polisztirol és kőzetgyapot is szóba jöhet; az anyagválasztásnál nem csak az ár és a hőszigetelő képesség, hanem az épületfizikai és tűzvédelmi tulajdonságok is számítanak.
A padlásfödém szigetelése is fontos
A szakember külön kiemelte a padlásfödémet. Akkor is érdemes szigetelni, ha magát a padlásteret nem használjuk lakótérként. Ennek egyszerű oka, hogy a födém felülete nagyjából megegyezik a ház alapterületével, a meleg levegő pedig felfelé törekszik. A padlásfödém szigetelése ráadásul általában egyszerűbb szerkezeti beavatkozás, mint a teljes homlokzat felújítása.
A klíma jó szolgálatot tehet, amíg enyhébb az idő
A hűtő-fűtő split klíma nem feltétlenül csak nyáron lehet hasznos.
„Ha kondenzációs kazánunk és alacsony hőfoklépcsőjű fűtési rendszerünk van, alternatívaként beilleszthetünk a rendszerbe egy hűtő-fűtő split klímát. Egy enyhébb őszi estén nem feltétlenül kell az egész központi fűtési rendszert elindítani: a használt helyiséget rövidebb időre klímával is fel lehet melegíteni. Ezzel rövidíthető az az időszak, amikor a gázfűtést teljes üzemben kell használni. Komolyabb fűtéskorszerűsítésnél hőszivattyú is szóba jöhet, de hogy ez egy adott épületben valóban megfelelő megoldás-e, azt már az ingatlan adottságai és a teljes fűtési rendszer alapján kell megvizsgálni.” – mondta Nagy Péter.
Nem mindig kell rögtön kazáncserével kezdeni
Ha a ház sok hőt veszít a falakon, a födémen vagy a rossz nyílászárókon keresztül, önmagában egy korszerűbb hőtermelő sem old meg minden problémát. Ezért egy nagyobb beruházás előtt érdemes energetikussal felmérni az épület szerkezeteinek állapotát, a szükséges hőszigetelést, a nyílászárókat, a fűtési rendszer beszabályozását és csak ezekkel együtt azt, milyen hőtermelő lenne optimális.
A fűtésszámla csökkentése nem feltétlenül óriási beruházás kérdése.
Már az is sokat számít, ha a rendszer megfelelően működik, a radiátorok nincsenek tele levegővel, a nyílászárók nem huzatosak, és a lakást nem fűtjük indokolatlanul 23-24 fokra. A nagyobb korszerűsítéseknél pedig éppen azzal lehet a legtöbb pénzt megspórolni, ha nem találomra indulunk el, hanem az adott épülethez választjuk ki a megfelelő fejlesztéseket.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Viszlát, régi ruhaszárítók! Új trend érkezik a Lidlbe: a 9999...
Az új készpénzfelvételi szabályok minden magyart érintenének
Olcsó kínai házat rendeltek: 6 hónap után megmutatták, mit...
Gond van a bankkártyás fizetésekkel, nem lehet átutalni, devizát...
Aki Samsung-telefont használ, annak meg kell változtatnia ezeket a...
