Rengeteg magyar dolgozó kap kártérítést - hamarosan életbe lép az uniós szabály
Átláthatóbb bérezést eredményezhet az Európai Unió 2023-ban elfogadott irányelve, melyet a tagállamoknak 2026. júniusáig kell átemelniük nemzeti jogrendjükbe. Az új szabályozás egyik legfőbb célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése, írja a Pénzcentrum.
Ezt hozzák az új szabályok
A nemek közötti bérszakadék régóta fennálló probléma Európában: 2022-ben az EU-szerte átlagos különbség 12,7 százalék volt, de néhány ország, köztük Magyarország a maga 17,5 százalékával jóval az átlag fölött teljesített. Mindez annak ellenére történik, hogy az egyenlő munkáért járó egyenlő bérhez való jog már 1957 óta szerepel az uniós alapelvek között.
A bérkülönbségek nemcsak a jelenlegi kereseti viszonyokat, de a nyugdíjakat is érintik: 2018-ban az EU-ban a nyugdíjak terén 30 százalékos eltérés mutatkozott a nők és férfiak között. A transzparencia hiánya akadályozza a probléma láthatóvá tételét és kezelését – ezt kívánja orvosolni az új irányelv.
A hamarosan bevezetésre kerülő új irányelv értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésben vagy az interjú előtt tájékoztatniuk kell a jelentkezőket a fizetésről, tilos lesz a korábbi bérre rákérdezni, és a dolgozók betekintést kérhetnek az azonos értékű munkát végző kollégák bérszintjébe is. A 100 főnél több embert foglalkoztató cégeknek pedig rendszeresen jelentést kell tenniük a nemek közötti bérkülönbségről, és indokolt esetben bérértékelést is végezniük.
A szabályozás célja nem csupán a jogegyenlőség erősítése, hanem egy igazságosabb, nyitottabb munkahelyi kultúra kialakítása.
Ezek az irányelv fő pontjai
- Tájékoztatási kötelezettség a munkáltatók részéről: A munkáltatóknak már az állásinterjú előtt meg kell osztaniuk az adott pozícióhoz tartozó kezdő fizetést vagy bérsávot. Emellett tilos lesz a jelöltek korábbi vagy jelenlegi béréről kérdezni – ez megelőzi a korábbi bér alapján történő diszkriminációt.
- Munkavállalói jogok: A dolgozók tájékoztatást kérhetnek saját fizetésükről és az azonos vagy egyenértékű munkát végző munkatársak bérszintjéről nemek szerinti bontásban. Emellett joguk lesz tudni, milyen objektív, nemek szerint semleges kritériumok alapján dől el az előléptetés vagy a béremelés.
- A bérinformációk nyilvánossá tétele: A munkáltatók nem akadályozhatják meg, hogy munkavállalóik a bérükről beszéljenek. Ez felülírja az eddig gyakori titoktartási záradékokat, melyeket a cégek gyakran alkalmaztak a bérfeszültségek elkerülésére.
- Jelentési kötelezettség a bérkülönbségekről: A vállalatoknak a munkavállalók számától függően időszakosan jelentést kell tenniük a nemek közötti bérkülönbségről, 250-nél több dolgozó esetében évente, 150–249 dolgozó esetében 2027-től háromévente, 100–149 dolgozó esetében pedig 2031-től háromévente. A jelentésekben szerepelnie kell a bérkülönbség különféle mutatóinak, a bérsávok nemek szerinti eloszlásának, valamint az esetleges változó juttatások közötti különbségeknek is. Amennyiben 5 százaléknál nagyobb eltérést találnak a férfi és női dolgozók között ugyanazon munkakörben, azt a munkáltatónak korrigálnia kell, vagy közösen bérértékelést kell végeznie a dolgozói képviselettel.
- Kártérítés és jogérvényesítés: A diszkrimináció áldozatai kártérítésre lesznek jogosultak, amely magában foglalhatja a bérhátralékokat, elmaradt juttatásokat és nem vagyoni károkat is. Fontos változás, hogy ezekben az ügyekben a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
A címlapon fut
Ajánljuk még:
Nyugdíjasok 30 ezres élelmiszer-utalványa: óriási felháborodás...
Régen minden lakásban megtalálható volt: ezért a 80-as évekből...
Ki ne dobd a sörösdobozok nyitófülét, kincset ér otthon - 5...
Műszaki vizsga: újabb drágulás jöhet - fájdalmas hírt kaptak a...
Méreg nélkül, egy fűszerrel is megszabadulhatsz a patkányoktól...
