Itt az EU terve: brutálisan drágul a gázfűtés, ha kivetik az új adót - júliusban várható döntés
Az elképzelés az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének mintájára működne, és a szén-dioxid-kvóták megvásárlását az üzemanyag-forgalmazóktól tenné kötelezővé – ezek a költségek várhatóan a lakosságra hárulnának át – adta hírül a Portfolio.

A Financial Times által idézett BloombergNEF előrejelzése szerint az új karbonadó hatására 2030-ra akár 149 euróra is nőhet a kibocsátási kvóták ára tonnánként, ami a fűtésszámlákat akár 41 százalékkal is megemelheti.
A tervezet egyik célja, hogy ösztönözze a lakosságot energiahatékony beruházásokra és fűtéskorszerűsítésre. Ennek támogatására az EU egy 86,7 milliárd eurós Szociális Klíma Alapot hozna létre, amely a rendszerből származó bevételekből nyújtana támogatásokat. A program olyan intézkedéseket segítene elő, mint a házak szigetelésének javítása, a fűtési rendszerek alacsony kibocsátásúvá tétele, vagy a környezetbarát közlekedési megoldások támogatása.
A karbonadó azonban nem csak klímavédelmi, hanem költségvetési célokat is szolgálhat.
A Bizottság azt is fontolgatja, hogy a bevételek egy részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítja. A 2028-ban induló hétéves uniós költségvetési ciklusban ugyanis évi 30 milliárd eurós hiánnyal számolnak, amit részben a világjárvány utáni közös hitelfelvétel törlesztése, részben a növekvő védelmi kiadások indokolnak.
Óriási bevételt hozhat
A 2027 és 2035 közötti időszakban a karbonadó akár 705 milliárd euró bevételt is hozhat, ami jelentős forrást jelentene az unió számára. Ugyanakkor a terv erős politikai ellenállásba ütközik: több tagállam – például Franciaország, Lengyelország és Szlovákia – még nem ültette át a szabályozást a nemzeti jogrendjébe. Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk nyíltan a bevezetés elhalasztását szorgalmazza.
A kritikusok szerint, ha az Unió a bevételeket elsődlegesen költségvetési lyukak betömésére használná, az csak tovább fokozná a lakossági elégedetlenséget, és újabb tiltakozási hullámokhoz vezethetne, hasonlóan a korábbi „sárgamellényes” megmozdulásokhoz. A Bizottság ezért több alternatív bevételi forrást is vizsgál: ilyen lehet például a karbonintenzív importtermékekre vonatkozó CBAM-rendszer, a digitális szolgáltatási adó, a harmadik országokból érkező kiscsomagokra kivetett díj, vagy akár egyes fogyasztási cikkek – mint a cukor, a só vagy a dohány – megadóztatása. A végső döntés várhatóan júliusban születhet meg.
