A főzőolajok a konyha alapvető kellékei. Mégis, rengeteg ellentmondó információ kering arról, melyik mennyire egészséges. A polcokon kókuszolaj, olívaolaj, növényi olaj, repceolaj, avokádó- és szezámolaj sorakozik – de vajon melyiket érdemes használni, és van-e, amit jobb kerülni?
Az olajokat magvakból, diófélékből, gyümölcsökből, növényekből vagy gabonákból nyerik ki sajtolással, préseléssel vagy különféle feldolgozási eljárásokkal. Legfontosabb jellemzőjük a magas zsírtartalom, amely állhat telített, egyszeresen telítetlen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakból.
Az elmúlt évtizedben a kókuszolaj (amely körülbelül 90%-ban telített zsírt tartalmaz) igazi „szuperélelmiszerként” futott be. Egyesek szerint nem raktározódik el zsírként a szervezetben, hanem inkább energiaként hasznosul. Mások – például egy harvardi epidemiológus – viszont „tiszta méregnek” nevezték.
A brit irányelvek szerint napi 20 g-nál több telített zsír nőknél, 30 g-nál több férfiaknál már növeli a koleszterinszintet, és ezzel a szívbetegségek kockázatát.
A kókuszolajjal kapcsolatos vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak: emeli az LDL („rossz”) koleszterin szintjét, de a HDL („jó”) koleszterinét is. 2023-as áttekintő tanulmány szerint kevésbé ártalmas az LDL-re, mint a vaj, de nem egészségesebb a napraforgóolajnál.
Ezzel szemben a legtöbb növényi olaj (pl. napraforgó, repce, szója) telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek csökkenthetik a koleszterinszintet és hozzájárulhatnak a szív egészségéhez. A szakértők szerint a telített zsírok helyett ezeket érdemes előnyben részesíteni – írja a BBC.
A mediterrán diéta kulcsa
Az olívaolaj – különösen az extra szűz változat – a legtöbb kutatás szerint a legegészségesebb választás. Magas a telítetlen zsírsav-, antioxidáns- és vitamintartalma, ami hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, sőt, bizonyos neurodegeneratív betegségek kockázatának csökkentéséhez is.

Avokádóolaj
Az avokádóolaj antioxidánsokban gazdag, és összetételében eléggé hasonlít az olívaolajhoz. Egyes kutatások szerint javíthatja a szív- és anyagcsere egészségét is.
Szezám és repceolaj
A szezámolaj vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, és néhány vizsgálat szerint kedvezően hathat bizonyos egészségügyi mutatókra. A repceolaj alacsony telítettzsír-tartalma és kedvező zsírsavösszetétele miatt szintén egészséges választás lehet. Több kutatás szerint csökkentheti a koleszterinszintet, ám az állatkísérleteknél felmerült néhány negatív hatás, így még megoszlanak róla a vélemények.
A kutatók egyetértenek: a lényeg nem az, hogy több olajat fogyasszunk, hanem hogy a telített zsírokat telítetlenekre cseréljük.
Az olívaolaj – különösen az extra szűz – tűnik a legjobb választásnak, de az avokádó-, repce- és egyes növényi olajok is jó alternatívák lehetnek. Ugyanakkor fontos mindegyiket mértékkel fogyasztani, hiszen minden olaj kalóriadús.

