A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) harmadik országokból érkező, online platformokon rendelt termékeket ellenőrzött december 5-én, célzott vizsgálat keretében a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az akciónapon 500 csomagot ellenőriztek a hatóságok munkatársai, amelyek 60 százaléka bizonyult veszélyesnek – elsősorban a játékok, a plüssök, a textiltermékek és az akkumulátortöltők bizonyultak nem biztonságosnak vagy nem megfelelőnek – jelentette be kedden kiadott közös közleményében a NAV és az NKFH.
A Budapest Főváros Kormányhivatalának bevonásával lefolytatott akció a harmadik országokból érkező, online platformokon rendelt termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére terjedt ki. A hatóságok munkatársai játékokat, műszaki árucikkeket, kozmetikai termékeket és karácsonyi kiegészítőket vizsgáltak. A közlemény kiemelte, hogy a hatósági fellépéssel nemcsak a magyar és uniós fogyasztókat, hanem a jogkövető magyar vállalkozásokat és így a piac tisztaságát is védik.

Felidézték, hogy a harmadik országbeli online platformok 2024-ben már 493 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az egyablakos adózási rendszer adatai alapján. Csak tavaly 80 százalékkal, az idei első fél évben pedig további 28 százalékkal bővült a nemzetközi hátterű e-kereskedők forgalma, miközben a magyarországi telephelyű webáruházak átlagosan 10 százalékos növekedést értek el. Rámutattak, hogy már minden tizedik forintot online költenek el a vásárlók, és ebben a műszaki cikkek részaránya 50 százalékos, míg a ruházat mintegy 20 százalékos súllyal szerepel. A vámadatok szerint idén 40 százalékkal több csomag érkezik, mint tavaly. A NAV 136 millió kis értékű (150 euró alatti) küldeményt vámkezelt 2024-ben, idén a csomagok száma meghaladhatja a 190 milliót.
Rengeteg áru megbukik a vizsgálatokon
Idézték Német-Weingartner Lillát, az NKFH elnökét, aki elmondta: vannak olyan termékkategóriák, ahol
az árucikkek akár 80 százaléka is megbukik a vizsgálatokon,
például az akkumulátortöltők és egyes műszaki cikkek, ami egyértelművé teszi: a célzott akciók nem egyszeri beavatkozások, hanem a mindennapi hatósági munka szükséges részét jelentik.
Magyarország az egyik legfontosabb kapu az Európai Unió irányába, így felelősségünk nemcsak a magyar, hanem az uniós fogyasztók biztonságának erősítése is – tette hozzá. Bakai Kristóf Péter, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese kiemelte: a NAV feladata, hogy a küldemények közül kiszűrje mindazt, ami kockázatot jelenthet, hogy a hamis és veszélyes termékek ne juthassanak be az unió piacára. A beérkező kiscsomagokhoz kapcsolódó adatokat a NAV kockázatelemzési rendszere vizsgálja át, ez választja ki azokat a küldeményeket, amelyek további ellenőrzést igényelnek. Megjegyezte, hogy az importőrök és a címzettek nemcsak az áruátengedés előtt, hanem azt követően is számíthatnak a NAV vizsgálataira – írja az MTI.

