Térkép készült a hazai bérekről: 740 ezer forintos különbségek is vannak a magyar járások között
A Bankmonitor elemzése térképen is bemutatja, mekkora a szakadék az egyes térségek fizetései között, ami jól tükrözi az ország gazdasági szerkezetének és regionális fejlettségének különbségeit.

A legmagasabb keresetet a budapesti II. kerületben mérték, ahol az átlag bruttó bér elérte az 1 159 600 forintot. Ezzel szemben a legalacsonyabb jövedelmet a Cigándi járásban jegyezték fel, mindössze 420 400 forintos átlaggal.
A kettő közti különbség 739 200 forint – vagyis közel háromszoros bérkülönbségről van szó.
A legrosszabbul fizető járások között van még Gönc (436 700 Ft) és Fehérgyarmat (443 500 Ft) is. A másik végletet – Budapest kerületein túl – olyan térségek képviselik, mint Budakeszi (957 200 Ft), Pilisvörösvár (857 900 Ft) és Dunakeszi (857 300 Ft), ahol szintén kiemelkedőek a bérek.
Ahol a bérek nem tartják a lépést
Nem minden térség tudott élni a bérnövekedés lehetőségeivel. A Paksi és a Dunaújvárosi járás például jelentősen – körülbelül 10 százalékponttal – elmaradt az országos növekedési átlagtól. Dunaújvárosban ez elsősorban a hagyományos, elavult ipari szerkezet és a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása miatt alakult így. A modern beruházások hiánya visszafogja a fizetések emelkedését is.
Pakson a bérek alakulását leginkább az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kollektív szerződései határozzák meg, amelyek jellemzően inflációkövetők és kevésbé reagálnak a piaci változásokra. A járásban ráadásul kevés a versenypiaci, magas hozzáadott értékű munkaadó, így nincs igazi bérverseny sem. A fiatalok gyakran elköltöznek, a helyben maradók közül sokan más településre járnak dolgozni – mindez csökkenti a helyi bérek emelkedési lehetőségét.
Hajdú-Bihar dinamikusan fejlődik
Pozitív példa is akad: a Debrecen körüli régió az elmúlt évek egyik legnagyobb nyertese a béremelkedés terén.
Hajdú-Bihar megye járásaiban az országos átlagnál gyorsabban nőttek a keresetek, elsősorban ipari fejlesztéseknek köszönhetően.
Balmazújvárosban és Berettyóújfaluban új iparterületek jöttek létre, Debrecen gazdasági zónájának terjeszkedése pedig a környező települések munkaerőpiacát is fellendítette. A fejlődő infrastruktúra szintén elősegítette a mobilitást és a bérek emelkedését.
