Lehetséges, hogy a bankoknak kell megtéríteniük a kárt, amennyiben egy ügyfél első alkalommal válik csalás áldozatává – írja a Portfolio.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyitottnak mutatkozik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatára, amellyel kapcsolatban konzultációt kezdeményeznek.
A Fizetési Rendszerről tartott sajtótájékoztatót az MNB, és ezen eseményen a banki ügyfelek kárára elkövetett csalások témája is napirendre került. Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a bűnelkövetőkkel szemben egyre határozottabb fellépésre van szükség. Az átverések a digitális világba helyeződtek át, ez a jelenség azonban nemzetközi mértékű, nem csupán Magyarországra jellemző.

Új típusú megtévesztési technikák bukkantak fel, amelyek következtében a múlt év során Magyarországon az összes visszaélés értéke elérte a 41 milliárd forintot. Bár az összeg tartalmazott néhány kiemelkedően nagy értékű tranzakciót, a Portfolio beszámolója szerint ez az érték még ezzel együtt is rendkívül magasnak számít.
Változás történt a legjellemzőbb átverési módszerekben: míg régebben a bűnözők az ügyfelek pénzügyi eszközeit célozták, addig ma már az adataikra utaznak, amelyeket ál-nyereményjátékokkal, hamisított weboldalakkal vagy pszichológiai ráhatással szereznek meg.
Annak következtében, hogy a csalók magukat az ügyfeleket is bevonják a tranzakciókba, a bankok a keletkezett károk 92%-át az áldozatokra hárították, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a pénzintézetek viselték a veszteségek jelentősebb hányadát.
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint éppen ezért a kormány azt a szabályt kívánja bevezetni Magyarországon, hogy az első alkalommal elszenvedett csalás kárát a bankoknak kelljen viselniük, nem pedig az ügyfélnek.
Ez a szabályozás már szerepel az EU fizetési piacát keretbe foglaló PSR (Payment Services Regulation) rendeletben, azonban annak hatálybalépése csak 2027-ben várható, amit az MNB szeretne korábbra hozni.
